• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • ARTE blog
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Beszélő képek
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Erdély blog
  • Esterházy
  • eSzínház Fesztivál
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fesztivál Akadémia
  • FOCUS on You
  • Hallomások
  • Hagyományok Háza
  • Haydneum
  • ICMA blog
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Mindent Kocsisról
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Operaház
  • Oroszlánkörmök
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • PeterPress
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў blog
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Debrecen Kataliszt Kórusblog Kiállítás Könyv Zene Címlap

Csenki Imre, a korszerű és bátor karnagy – a Debreceni Református Kollégium története 3.

Szerző: Kocsis Katalin2020. május 26.
Facebook Twitter E-mail
Csenki Imre - forrás: Püspökladány anno

Az 1940-es években két kitűnő – bár rövid életű, de annál jelentősebb – új kórus is működött a Kollégiumban. Mindkettő Csenki Imre nevéhez fűződik.

A fiatal karnagy és tanár, aki debreceni zenei tanulmányok után került a Zeneakadémiára, három évi mezőtúri működés után lett 1940-ben a Kollégium tanítóképző intézetének zenetanára. Hamarosan megalapította a Csokonai Férfikart, melyre később így emlékezett: „nagyon kitűnő férfikarom volt, az úgynevezett „Csokonai Énekkar”, nagyszerű hangokkal. Abban az időben a Tanítóképzőbe csak hallás és hangpróba után lehetett bekerülni. Mondhatom, olyan basszusok és tenorok voltak, hogy ma bármely művészegyüttes felvenné őket tagjai sorába.”

E kórussal elért sikerei inspirálták arra, hogy létrehozza a kollégium első vegyeskarát. Az 1946-ban a Kollégium és a Dóczi Gimnázium diákjaiból életre hívott énekkart, melynek hivatalos neve Debreceni Kollégiumi Kórus volt, hamarosan csak mint Csenki Kórust emlegették. Korszerű, bátor és hagyományteremtő tett volt a Kollégium nagyszerű, de a 20. századi zene megszólaltatásához már szűk hagyományán túllépni. Bár a kórus csak öt éven át élt, karnagya ennyi idő alatt szinte csodákat ért el vele. Megalakulásuk után pár hónappal már a vegyeskari irodalom egyik csúcsát jelentő Jézus és a kufárok című Kodály szerzeménnyel léptek fel. Ők mutatták be először Magyarországon Bartók: Négy magyar népdal című ciklusát — addig egyetlen magyar kórus sem tudott megbirkózni a mű nehézségeivel. Anyaintézményük és az Arany Bika nagyterme mellett énekeltek egészen kis falvakban is, ugyanakkor 1948-ban páratlan sikerrel vendégszerepeltek Svájcban (Ernest Ansermet berni lakása előtt még szerenádot is adtak a világhírű karmesternek, aki tervbe vette, hogy a kórus élén elvezényeli a Cantata profanát és a Psalmus Hungaricust; e gyönyörű terv a politikai helyzet megváltozásával sajnos nem válhatott valóra). Lemezfelvételeket készítettek, hangversenyeiket többször sugározta a rádió, felléptek a Zeneakadémián és a Világ Ifjúsági Találkozó keretében az Operaházban. 1948 augusztusában a Budapesten megrendezett első nemzetközi munkáskórus versenyen elnyerték a vegyeskari kategória nagydíját.

Járdányi Pál ezt írta róluk egy fővárosi koncertjük után:

„A debreceni kórus produkciójának a hangszín eredetisége, átható csengése ad különleges értéket. A jobbára paraszti származású fiatalok torkából oly egészséggel és romlatlan erővel hangzottak fel Nyugat és Kelet dallamai, amihez hasonlót budapesti kórustól soha nem hallottunk.”

Két legnagyobb vállalkozásuk a Cantata profana és a Psalmus Hungaricus megszólaltatása volt 1949. március 27-én a budapesti MÁV Szimfonikus Zenekarral és operaházi szólistákkal az Arany Bika nagytermében, illetve 1950. júniusában Kodály Székely fonó című művének szcenírozott előadása, amellyel a Mester jelenlétében avatták fel a debreceni Nagyerdei Szabadtéri Színpadot. Kodály szerint a Csenki Kórus jobb volt, mint az operaházi énekkar…

Csenki Imre és Kodály Zoltán – forrás: Püspökladány anno
A nevezetes debreceni Székely fonó előadás, 1950. június 10-11. – forrás: debreceniszabadteri.hu
A nevezetes debreceni Székely fonó előadás, 1950. június 10-11.
Csenki Imre – forrás: Püspökladány anno
A debreceni Csokonai Emlékszoba. A jobb oldali tárlóban a fuvola – forrás: nora-bora-nora.blogspot.com

Csenki nagy terveket szőtt egy Kórusművészeti Kollégium megalapításáról (kezdő lépéseit meg is tette), valamint tervezte a kórus szólistákkal való kibővítését, s ezen a módon „megvalósítani a debreceni állami operaház nagy gondolatát” — amint egy korabeli interjúban fogalmazta. A főváros azonban közbeszólt, Csenki Imre 1950-ben az akkor létrehozott Magyar Állami Népi Együttes vezető karnagya lett.

Debrecenből távozva Csenki világszínvonalú énekkari kultúrát, igényes, zeneszerető és –értő közönséget hagyott maga után.

Törekvéseit a történelmi múltú Kántus folytatta, amely fiúkórusból vegyeskarrá alakult a Dóczy Leánygimnázium államosítása (1952) után. Ehhez a közvetlen alkalmat a Szovjetunióból Debrecenbe érkezett Nyikoláj metropolitának díszdoktorrá avatása szolgáltatta. Az eseményen a Kántusnak ószláv egyházi énekeket kellett énekelnie, s a felelgetős énekléshez női karra is szükség volt. A református gimnázium lányai készséggel segítettek, s a díszdoktorrá avatás után is a kórusban maradtak.

Az énekkar 1997-ben elnyerte a Magyar Örökség díjat. Az utóbbi évtizedekben több zeneszerző írt és ajánlott számára művet:

 

Gárdonyi Zoltán: Élet és békesség, Memento, Az Isten emberének imádsága (a 90. zsoltár), Bethlen Gábor éneke, Epigramma Kodály Zoltán emlékére

Bárdos Lajos: Az Úr érkezése (Ady Endre verse), Bartók Béla békefohásza (szöveg: Balássy László), Tiszta patakod partjainál (szöveg: Szalkai Lajos)

Vass Lajos: Furor bestiae (Kiáltó szó), Kőrösi Csoma Sándor üzenete (Magyari Lajos verse), Kis karácsonyi ének (Ady Endre verse)

Birtalan József: Templom és iskola (Reményik Sándor verse)

Gárdonyi Zsolt: Hálaadó ének, Adeste Fideles

Szokolay Sándor: Grádicsok éneke (134. zsoltár)

A Kántus előadásában meghallgathatjuk Bárdos Lajos Ady versére komponált remekét:

Miután időrendben áttekintettük a Kollégium zenei életét, nézzünk néhány további színes, érdekes epizódot, újra a régmúlttól kezdve!

Hányoki Losonczy István a kollégium diákja, majd kőrösi partikulájának (fiókintézetének) rektora volt. 1754-ben kelt énekeskönyvéből számos részlet bekerült a református egyházi énekek, dicséretek közé. Ő volt a szerzője a Három kis tükör (1773) című munkának is, amely nemzedékeken át a népiskolák tankönyve volt.

Ide kapcsolódik:
„Az ország iskolája” – a Debreceni Református Kollégium története 1.

1773 és 1780 között itt volt diák Pálóczi Horváth Ádám. A kömlődi református lelkész fia tizenhárom évesen kezdte debreceni tanulmányait. A legendás Hatvani professzor egyik kedvenc diákja volt, csak – mint nagy korhely és nagy nótás fiatalember – nehezen tűrte a Kollégium puritán törvényeit. 1780 elején, hogy elkerülje a kicsapatást, önként elhagyta az iskolát. Nevezetes Ötödfélszáz énekeiben sok itt tanult dalt lejegyzett.

1778–1795 között tanult a Református Kollégiumban Csokonai Vitéz Mihály. Bár őt elsősorban az irodalomtörténet tartja számon, erős köze volt a zenéhez is. Fuvolája féltve őrzött ereklye, a Csokonai Emlékszobában tekinthető meg – bár annak idején a puritán iskolavezetés ennek használatáért is elmarasztalta…

Amikor 1868-ban megrendezték az első debreceni „országos dalárünnepélyt és dalárversenyt”, az ünnepségen részt vevő Erkel Ferencet másnap az Oratóriumban „holtig tartó dalárkarnagynak” választották.

A Kollégium udvarán mutatták be 1934 júniusában Kodály Zoltán Háry János című daljátékát a zeneszerző jelenlétében. Helyi zenekar és kórus élén Ferencsik János vezényelt, a címszerepet Palló Imre alakította. Ez volt a mű első szabadtéri előadása.

Ide kapcsolódik:
Amikor a zene célja nem a szórakoztatás – a Debreceni Református Kollégium története 2.

A Református Kollégium tanítóképzőjében végzett 1946-ban Vass Lajos.

Az 1950-es évek első felében itt végezte középiskolai tanulmányait Vántus István, s mellette zeneszerzést hallgatott a zeneművészeti szakközépiskolában.

Utolsó szemelvényünk a régmúltból a közelmúltba és a mába vezet. Nézünk meg egy portréfilmet Berkesi Sándorról, aki 1967 óta a Kántus karnagya!

Források a teljes sorozathoz:

 

Papp Antal: Debrecen. Bp. Panoráma, 1976

Kovács Gergelyné: Debrecen. Bp. Panoráma, 1982

A debreceni Református Kollégium és Nagytemplom. Debrecen, Püspöki Hivatal, 1997

Csomasz Tóth Kálmán: Maróthi György és a kollégiumi zene. Bp. Akadémiai Kiadó, 1978

ifj. Fekete Károly: A debreceni Nagytemplom orgonájának múltja. = Fekete Károly, ifj. – Sepsy Károly: Korok és képek a debreceni Nagytemplom zenei életéből. Debrecen, 2001

Küllős Imola: Utószó. = Énekes poézis. Válogatás Pálóczi Horváth Ádám Ó és új mintegy Ötödfélszáz énekek … c. kéziratos dalgyűjteményéből. Bp. Magyar Helikon, 1979

Debrecen zenei élete a századfordulótól napjainkig. Debrecen, Megyei Városi Tanács, 1975

Gajdics Sándor: „Örömet intő két kéz”. Debreceni Kollégiumi Kórus. Csenki Imre. Debrecen, 1992

Berkesi Sándor: Emlékbeszéd Vass Lajos domborművének átadásán. = Zeneszó 1996. 7.

Kürti Katalin, Sz.: Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és Hajdú-Biharban. Debrecen, 1977

http://www.kantus.hu/index.php?page=cv/BerkesiSandor.php

kórus kodály zoltán debrecen zenei emlékhelyek emlékhelyek református irodalmi emlékhelyek csenki imre
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésNagyon hiányzik a színház a nézőknek, de kevesen érzik magukat biztonságban
Következő bejegyzés Baráti Kristóf és Makszim Vengerov is fellép a Nemzeti Filharmonikusok új évadában

Ajánlott Bejegyzések

Intermezzo

Elhunyt Richard Taruskin amerikai zenetudós

2022. július 2.1 perc olvasás
Françoise Gilot - forrás: Várfok Galéria
Várfok Galéria

A Várfok Galéria egyedüli magyar kiállítóként vesz részt az art KARLSRUHE 2022 vásáron

2022. július 1.2 perc olvasás
Fotó: Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria / Szántó András
Múzeum+

Ha szerda, akkor Borszerda a Magyar Nemzeti Galériában – idén júliusban is!

2022. július 1.11 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
100 Tagú Cigányzenekar - forrás: Margitszigeti Szabadtéri Színpad Promóció

Prímás parádé a 100 Tagú Cigányzenekarral a Margitszigeten

Keller András - forrás: Concerto Budapest Promóció

Válogassa össze bérletét a Concerto Budapest koncertjeiből!

Vasas Petra - fotó: Králl Kevin Promóció

Vasas Petra: „A mozivászonról látni a saját filmünket mindent felülmúló élmény”

Fekete-Kovács Veronika a La Mancha lovagjában Promóció

Fekete-Kovács Veronika: „Emma szerepe számomra az évad csúcspontja”

Han Chi Ho Promóció

Glenn Gould és Wilhelm Kempff között – koreai zongoravirtuóz a Zeneakadémián

Ertl Péter Promóció

Ertl Péter: „Változatos előadásokkal készülünk a TáncParkra”

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.