Papageno Radio
Címlap Ez történt Budapesten – A magyar film korszakos alkotása, ami végül nem...

Ez történt Budapesten – A magyar film korszakos alkotása, ami végül nem talált követőkre

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Hamza D. Ákos filmje korszakhatár – a mérleg egyensúlya. Merre billent volna a hazai műfaji film, ha – az úgynevezett „átmeneti” periódus (1945-1949) után – nem a szocialista realizmus sajátítja ki? Az Ez történt Budapesten lehetséges alternatívát kínálhat erre a kérdésre. A mű modernségével és újszerű perspektíváival, feminizmusával javában meghaladja a Horthy-korszak filmes sztereotípiáit, mindazonáltal még javában reprezentálja a hűbéri lánc avítt lenyomatait („kegyelmes urazás”).

Előzmények – Kabos, Karády, Latyi és a többiek

 A háború előtti magyar filmek meglehetősen uniformizált sémára készülnek, két uralkodó műfaj jegyében. A magyar vígjáték és a melodráma ’30-as évekbeli darabjai, sztárszínészek, kitűnő karakterszínészek, valamint fülbemászó dalbetétek miatt népszerűek és roppant sikeresek.

A vígjáték műfaja két periódusra oszlik. Az első korszak, az 1931-es Hyppolit, a lakájtól, nagyjából 1939-ig tart. Ebben a szakaszban a forgatókönyv nem mellőzi az úgynevezett „pesti humort”, amely a nagykörúti kabarévilág szófordulatait applikálja a film dialógusaiba. Ennek a tendenciának kiemelkedő képviselői például Kabos Gyula, Csortos Gyula, Gózon Gyula, Salamon Béla, Mály Gerő, Berky Lili, Gombaszögi Ella.

A háborús helyzet, az egyre kínosabb társadalmi feszültségek hatására azonban az úgynevezett nyugalmas, „békebeli” (verbális) komikus hangnem már nem mutatkozik kielégítőnek azon közönség számára, amely másfél órára teljesen ki akarja kapcsolni elméjében a háborút. Ennek következtében a ’40-es évek Latabár-korszaka már az abszurd, a táncos-komikus, és a burleszk elemekre épít, a minél hatásosabb „offline üzemmód” eléréséért.

Ide kapcsolódik:
A császár parancsára – Ilyen volt Ruttkai Éva ’56-ja a filmvásznon

Szintén a krízis hatások miatt kerül előtérbe a melodráma műfaja is 1938-tól, amelynek első érvényű ikonja Jávor Pál, Karády Katalin, Tasnády-Fekete Mária, Páger Antal, vagy Somlay Artúr. A Halálos tavasz, az Öt óra negyven, a Férfihűség, a Két lány az utcán – témáját és problematikáját tekintve is – már távolabb áll az évtized első felének szirupos csengőhangjaitól.

Érzékeny egyensúly – Ez történt Budapesten

Az amerikai screwball komédiák jegyeit viselő film rokonságban áll például az Ez történt egy éjszaka, vagy a Párducbébi című művekkel, amelyekben a nemek harca áll fókuszban, modern felfogásban, a régi világ – ezen belül is leginkább a nőkép – konvencióit felülírva.

Ide kapcsolódik:
A szembenézés, a leleplezés filmje – Ruttkai Éva „Keserű igazsága”

A hollywoodi film vívmánya a sajátos felfogású, modern, független, emancipált nőideál, amelyet Katharine Hepburn testesít meg. Az ő stílusa mentén kialakult „sophisticated lady”-hez (például az Az év asszonya, Ádám bordája című filmekben) kapcsolódik Muráti Lili filmes karakterskálája, különösen az Ez történt Budapestenben – és ez a kulcs Hamza D. Ákos reformista filmjéhez is.

Dr. Szikszai Erzsébet nem a Horthy-korszak vígjátéki naivája, sem a melodrámák letargikus végzet asszonya. Önálló, a férfi főszereplővel teljes mértékben egyenrangú, saját sorsának nem elszenvedője, hanem irányítója. Ez szöges ellentétbe állítható mind a Karády Katalin, Tasnády-Fekete Mária végzet asszonyaival, Turay Ida, Perczel Zita naiva szerepeivel, sőt, ez a prototípus túllép Szeleczky Zita fél-naiva, iskolázott úrilányain is.

Muráti Lili különc, nem egyértelműen kategorizálható karakterei (120-as tempó, Elnökkisasszony, Fizessen nagysád, A csúnya lány), mind előlegezik a Dr. Szikszai Erzsébet figura által képviselt modern nőt, aki már nem a társadalmi hovatartozása végett felvágott nyelvű és merész, hanem öntudata, saját akarata, és rátermettsége miatt.

Dr. Szikszai nem fél kiállni a nőket érintő igazságtalanságokért, párbajra hívni szerelmét, képviselni elképzeléseit, elveit. Ennek következtében pedig egy teljesen új dramaturgiai struktúra köré szerveződik az egész cselekményív, amelyben szinte fájdalmasnak mutatkozik az inasok régi világ szerinti reprezentációja, a kegyelmes urazás és a társadalmi differenciák konvenciók szerinti ábrázolása.

Jó irány lehetett volna ez a film, amely tulajdonképpen nem is annyira a Horthy-korszak utolsó, hanem sokkal inkább az új éra első darabja. Az Ez történt Budapesten urbánus közegben játszódó, modern tematikájú, politikai ideológiáktól mentes, hétköznapokra reflektáló tendenciájának azonban nem lett folytatása, hiszen A tanítónő, vagy az Ének a búzamezőkről a paraszti világ atmoszféráját vázolják.

A teljes film ezen az oldalon érhető el regisztráció után.


A Forró mezők ismét visszanyúl a dzsentri világ hűbéri hangulataihoz, a Beszterce ostroma, a Déryné a történelmi platformon marad. A Kis Katalin házassága, az Ifjú szívvel, a Teljes gőzzel pedig már a szocialista propaganda egyértelmű filmes adaptációja.

Egy parlagon maradt tendencia

Hamza D. Ákos filmje olyan aspektusokat testesít, amelyek folytatás nélkül maradtak a háború utáni magyar filmen. Először a sematizmus jegyeit viselő a szabotázsfilmek és termelési vígjátékok gátolták ezen megnyilvánulásokat, később az új nemzedék, a szerzői- és művészfilm totálisan új, progresszív típusú közvetítései és karakterei hagyták parlagon a modern középosztály ilyen jellegű, műfaji közvetítéseit.

Promóció

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X