Kamp Salamon, a Lutheránia Ének- és Zenekar Liszt Ferenc-díjas karnagya, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Karmester és Karvezető Tanszékének Kossuth-díjas egyetemi tanára 1958. október 27-én született Dunapatajon.
Kamp Salamon 1978-tól Kecskeméten Kardos Pál irányításával Ordasi Péternél zeneelméletet és Szegedi Lászlónál zongorát tanult. Tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem ének-zene és népművelés szakán folytatta, valamint ezzel párhuzamosan a szakiskola szakmai tagozatán Sztankov Sztefánnénál tanult zongorát.
A pécsi Mecsek Kórusban, a Főiskolai Vegyeskarban és a Nevelők Háza Kamarakórusában Tillai Aurél mellett szólamvezetői és asszisztensi feladatokat látott el. A diploma megszerzése után, 1983-tól 1987-ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karvezetés szakán folytatta tanulmányait, ahol Párkai István osztályába került. Főiskolai évei alatt a Liszt Ferenc Kamarakórus tagja volt.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Aranygyűrűjét kapta Párkai István
Akadémiai szakdolgozatának témája Alban Berg Lyrikus szvitjének analízise. A diplomakoncerten Bach Komm Jesu, komm (BWV 229) motettája és Stravinsky Introitusa szerepelt. Később a Bécsi Zeneakadémián Prof. Karl Österreicher karmesterosztályába járt. Több ízben Prof. Helmuth Rilling ösztöndíjasa volt. A Günther Theuring vezette Bécsi Jeunesse kórusban és az Erwin Ortner irányította Arnold Schönberg kórusban betanító feladatokat látott el. 1988-tól az Országos Filharmónia Állami Énekkarának asszisztense és szólamvezetője. Az ebből alakult Pászti Miklós Kamarakórus karnagynak kérte fel.
Átfogó kötet jelent meg a magyar kórusélet emblematikus alakjáról, Katanics Máriáról
1987 óta a Lutheránia Ének- és Zenekar karnagya. 1989-ben részt vett a Nemzetközi Bach Akadémia karmesterkurzusán, mely után a Stuttgarti Bach Akadémia vezetője, Prof. Helmuth Rilling Stuttgartba hívta. 1990-ben megalapította a Budapesti Bach-hetet, melynek mai napig is művészeti vezetője. Több szemináriumot és mesterkurzust is szervezett már Anna Reynolds és Helmuth Rilling közreműködésével. Az 1992-ben létrehozott Magyar Bach Társaság alapítója és jelenleg is elnökségi tagja. 1990 és 1996 között a Debreceni Kodály Kórus művészeti vezetője és karnagya volt.
A hagyományos hangversenyélet mellett önálló vállalkozásai voltak egy-egy zeneszerző vokális életművét bemutató sorozatai. Így került sor Haydn kései hat nagymiséjének, Mozart litániáinak, vesperásainak, motettáinak és miséinek, Bach kantátáinak, Schubert hét miséjének és offertóriumainak sorozatszerű előadására. A barokk és a klasszikus repertoár mellett különleges hangsúlyt fektetett a rendkívüli technikai nehézségeket támasztó XX. századi és kortárs művek megszólaltatására is. A Kodály Kórusnál eltöltött évei alatt több mint háromszáz művet tanított be, és több hanglemezfelvételt készített.
1992-ben a magyar zeneművek bemutatásáért Artisjus-díjat, 1994-ben Bartók-Pásztory-díjat, 2001-ben a fővárostól Pro Civibus kitüntetést, 2002-ben Kölcsey-díjat, 2004-ben a 100 éves Lutherániával a Magyar Örökség díjat, 2011-ben Liszt-díjat, 2017-ben Kossuth-díjat kapott.
