Papageno Radio
- hirdetés -
Tánc „Ágyúpucolás helyett néptánc-koreográfiát csinált" - 90 éves Novák Ferenc, azaz Tata

„Ágyúpucolás helyett néptánc-koreográfiát csinált” – 90 éves Novák Ferenc, azaz Tata

Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyinterjút készített Novák Ferenccel, azaz Tatával a Válasz Online. A beszélgetésből kiderül, honnan kapta a becenevét, min múlt, hogy nem vett részt az ’56-os forradalomban, miért választotta hivatásául a néptáncot és az is, hogy honnan tud táncolni. Az alkalomhoz illően részletes interjúban szó esik a gyerekkorától a táncházmozgalmon át a politikai szerepvállalásig. 

- hirdetés -

A néptánccal annak ellenére kezdett el foglalkozni, hogy az 1949-es Világifjúsági Találkozón rossz élményeket szerzett erről a műfajról. Amikor felvették a Vegyipari Gép- és Radiátorgyárba gyártáselőkészítő gyakornoknak, megbízták az önképzőkör vezetésével.

- hirdetés -

„Szerveztem is mindent – többek között néptánccsoportot. Meghívtam egy Molnár István-tanítvány hölgyet, hogy vezesse. Az első fellépés tényleg Sztálin születésnapja alkalmával volt, december 21-én. Az év legsötétebb napján. Stílszerű. Csakhogy kiesett valaki, úgyhogy Benkőné, Zsóka mondta, hogy néptánc, az sajnos mégsem lesz. „Nem?

Hát mit fog szólni az öreg a Kremlben? Hogy a Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban Budapesten nem köszöntik néptáncosok?

Lehetetlen! Azzal fel is mentem a színpadra, és táncoltam én.”

– Honnan tudott egyáltalán táncolni?

– Nem kellett ahhoz tudni. Nagyon egyszerű volt az a tánc. Pördítősnek hívták. Eltáncolni nem tudom már, de még emlékszem rá, magának megtanítom. Itt, most!

– Csábító, de inkább majd legközelebb! Azért valamit mégiscsak kellett tudni hozzá. Még Erdélyben tanulta a tánc alapjait?

– Dehogy tanultam. Az iskolában a csíki gyerekek a folyosón szünetben verbunkot táncoltak, mi, polgárgyerekek néztük és mondtuk, hogy na, hülyülnek a csíkiek. Azért be-beálltunk mi is. Ennyi. Szóval nem akartam táncolni továbbra sem, de tavasszal aztán Zsókára bízták az Építők Szakszervezete Központi Együttesének vezetését, ő hívott el egy próbára. Megnéztem, utána a Tünde nevű műintézményben beszélgettünk a fiúkkal. Két hét múlva megint összejöttünk. Jó társaság volt, egyetemista fiatalok. Addig-addig agitáltak, hogy a következő próbán már beálltam táncolni. Így kezdődött az egész. Egy év táncolás után átkerültem a Vízépítő Vállalat – mi építettük a földalattit – gépészeti üzemébe. Ott is szerveztem nagy beszélgetéseket könyvekről, színházról. Csakhogy aztán be kellett vonulni katonának. Ami viszont nemhogy megtorpantott volna, de újabb lökést adott jövendő pályámhoz.”

Ide kapcsolódik:
Repülj, madár, repülj! - Új dokumentumfilm készült a táncházmozgalom történetéről

Novák Ferenc elárulta azt is, hogy első koreográfiáját a katonaságnál találta ki és valósította meg: 

„Néhányan kitaláltuk, hogy csináljunk tánccsoportot, aztán majd fellépünk november 7-én. A többiek viszont állandóan vitatkoztak – az egyik Rábai Miklós tanítványa volt, a másik Molnár Istváné, a harmadik Szabó Iváné. Azon ölték egymást, hogy melyik mesterének a számát csináljuk meg. Én voltam a zöldfülű közöttük, de egyszer csak kiabálni kezdtem, hogy ha itt veszekszenek, nem lesz műsor, aztán mehetünk délutánonként ágyút pucolni. Akkor rám néztek és azt mondták: ha ilyen nagy a szád, akkor csináld. Marcaliban a kultúros nő szerzett nyolc lányt is, akik eljöttek próbára minden nap.

Én, a botcsinálta koreográfus pedig csináltam két számot. Óriási sikerünk volt vele, nyertünk is. Így indult az én koreográfus-karrierem.

Boros Géza még él az akkori csapatból, kilencven ő is – vele beszéltük meg még a seregben, hogy ha leszerelünk, alapítunk egy együttest, és nem csak táncolni, de színpadi játékra is tanítjuk majd a fiatalokat.”

Balról Korniss Péter későbbi Kossuth-díjas fotóművész, Novák Ferenc koreográfus, Borbély Jolán etnográfus, Csoóri Sándor költő, Liszt Ferenc téri Könyvklub, az első budapesti táncház 1972. május 6-án. - forrás: fortepan/Szalay Zoltán
Balról Korniss Péter későbbi Kossuth-díjas fotóművész, Novák Ferenc koreográfus, Borbély Jolán etnográfus, Csoóri Sándor költő, Liszt Ferenc téri Könyvklub, az első budapesti táncház 1972. május 6-án. – forrás: fortepan/Szalay Zoltán

A becenevének eredetére is fény derült

„Amikor Eszter lányom ötéves volt. Vittem mindenüvé, filmezéshez, színházba, akárhova mentem dolgozni. Amikor elfáradt, mindig felült az ölembe azzal, hogy „Tata, Tata…”. Valamelyik kosztümös tévéfelvételen voltunk épp,

Sinkovits Imre meghallotta és elkezdte utánozni. „Tata, Tata…”

Erre a táncosok is rákezdték. Aztán rajtam ragadt, ma már a hivatalos szövegekben is Tata vagyok. Meg most már a valóságban is, így kilencvenévesen.”

Mesélt arról is, hogy került néptánc a musicalekbe

– „Tényleg, Szörényiékkel, a popkultúrával hogyan keveredett egy színpadra?

– Szerették a népzenét, a barátság megvolt már, én pedig a Zalaegerszegi Kamarafesztiválra készítettem egy Kőműves Kelement, amely megnyerte a táncszínházi kategória első díját. Szörényi és Bródy is a saját Kőműves Kelemenjükre készültek, amikor meglátták, hogy oldottam meg az asszony megölését. Akkor azt mondták Marton Lacinak, a rendezőnek, hogy mindenképp a Tata kell. Nagyon jól dolgoztunk együtt, később a tel-avivi nemzeti színházban is megcsináltuk.

Meg kellett tanítanom az összes színészt mozogni, táncolni. Hollandiában dolgoztam akkor, szóval Péter fiam is segített, ő is tanította a színészeket néptáncra. Kölyökként.

Hegedűs D. Gézát, mindenkit. 1981-ben. Nemzetközi siker lett aztán a darab – mindenki értékelte, hogy musical, de végre nem jazzmozgás van benne, hanem a saját, Kárpát-medencei néptánckincsünkből való.

– Az István, a király nyilván automatikusan jött ezután.

– Igen. 1982 telétől a bemutatóig minden csütörtökön összejöttünk Szörényiéknél, hogy átbeszéljük a készülő darabot. Régészetet is tanult néprajzosként is kérték a tanácsomat – László Gyula volt az egyik fontos tanárom az egyetemen –, meg mint leendő koreográfus is belefolyhattam a munkába. Már ezeken az összejöveteleken eldőlt, hogy melyik dalra milyen mozgás lesz. Volt dal, amelyet úgy hangszereltek, hogy működjön rá a tánc. Nemeskürty István érdeme, hogy kiharcolta a darabot. Nagy élmény volt a bemutató – de forradalom nem lett belőle.

– Később fia, Péter is rendezett Istvánt a bemutató jubileumára, a Királydombon.

– Ő koncertváltozatban rendezte meg. Igen. Családi darab.”

A teljes interjú ide kattintva olvasható.

Novák Ferenc Tata élete

Az erdélyi Nagyenyeden (Aiud) született, felmenői között örmények is voltak. Édesapja fogházigazgatóként dolgozott, többször áthelyezték, így a család sokat költözött. A második világháború idején települtek át Magyarországra. Novák Ferenc Budapesten érettségizett, 1949-ben felvették a közgazdaságtudományi egyetemre, de édesapja miatt „rossz” káderlapja volt, így nem folytathatta tanulmányait. Ehelyett munkába állt a Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban. Végül levelező tagozaton szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz szakát, 1969-ben pedig a Színház- és Filmművészeti Főiskolán koreográfus-rendezői szakon.

Az önképzőkör vezetőjeként először szükségből ugrott be egy előadásra a tánccsoport egyik tagja helyett, majd eljárt a próbákra. Katonai szolgálata alatt folytatta az önképzőköri tevékenységét, tánccsoportot szervezett társaiból, majd itt készítette első koreográfiáját is. 1954 szeptemberében velük alakította meg a Bihari János Táncegyüttest. (A névadó a 19. századi cigányprímás, a verbunkos egyik legjelentősebb képviselője.) A tánccsoport a hatvanas évek elején már nemzetközi sikereket ért el.

1965-ben megbízták a Honvéd Együttes (ma Magyar Nemzeti Táncegyüttes) tánckarának vezetésével, itt azonban nem engedték maradéktalanul megvalósítani elképzeléseit, így otthagyta a társulatot és 1975-től a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál művészeti vezetőjeként dolgozott.

A hetvenes évek végén az amszterdami Folklór Táncszínháznál ajánlottak számára koreográfus-rendezői szerződést, így párhuzamosan dolgozott itthon és Hollandiában.

1982-ben visszahívták a Honvéd Együttes művészeti vezetőjének. A Bihari Együttest felesége, Foltin Jolán koreográfus vette át és egészen 1991-ig folytatta itt a munkát.

Novák Ferenc táncegyütteseivel új formanyelvű táncszínházat hozott létre. Szívesen dolgozott irodalmi alapanyagból. Gyakran működött együtt prózai vagy zenés színházakkal, balettegyüttesekkel. Olyan művek koreográfiái fűződnek nevéhez, mint a Magyar Elektra, a Szarvassá változott fiak, a Kőműves Kelemen, a Csíksomlyói passió, az István, a király című rockopera, a Lúdas Matyi, A csodaszarvas és az Egri csillagok. 2003-ban az István, a király első erdélyi előadását Csíksomlyón ő is rendezte.

Tanítványai közé tartozik Román Sándor, Szögi Csaba, Horváth Csaba, Mucsi János, Pataki András, Foltin Jolán és Stoller Antal. 1986-1988-ban a Magyar Táncművészeti Szövetség főtitkári, majd 1999-ig társelnöki tisztét töltötte be, 1996 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának. Munkásságát 1972-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1985-ben érdemes művészi címmel, 1993-ban Kossuth-díjjal ismerték el. 2005-ben vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. 2007-ben Jubileumi Prima Primissima díjjal, 2011-ben a Köztársaság Elnökének Érdemérmével tüntették ki, 2014-ben a nemzet művésze lett. Lánya, Novák Eszter Jászai Mari-díjas színházi rendező, fia, Novák Péter maga is táncos, rendező, koreográfus, énekes.

(Forrás: színház.hu)

Promóció

- hirdetés -
- hirdetés -

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!