Ezen a héten közelebb kerülhetünk Schönberghez, autentikus tolmácsolásban ismerhetjük meg A mosoly országát, de Haydn, Mozart, Debussy és Ravel művei is új megvilágítást kapnak.
A Ligeti Ensemble Schönberg-estje
Schönberg immár zenetörténeti klasszikus, ám életművének félreértésektől és előítéletektől mentes megismerése máig sem vált teljessé. E célt szolgálja ez a koncert is, amely a tonalitással szakító 1909-es Három zongoradarabbal indul majd, a modern és kortárs zene iránt példás elkötelezettséget tanúsító Csalog Gábor előadásában. „Deres, tar fák közt két ember siet, / hold fut velük, vakítja szemüket.” E sorokkal kezdődik a német Richard Dehmel 1896-ban megjelent költeménye, amely a három évvel később bemutatott Schönberg-mű, a későromantikus vonós-szextett, a Megdicsőült éj ihletője volt. A koncertet egy egészen különös műfajú alkotás, egy kamarazenekari kíséretes énekbeszéd, az 1912-es Pierrot Lunaire zárja majd: a belga költő, Albert Giraud versei a Párizsban élő mezzoszoprán, Csordás Klára hangján fognak megszólalni a BMC-ben január 31-én.
Zalai Antal és a MÁV Szimfonikusok hangversenye
Haydn és Mozart műveivel áll pódiumra január 31-én a Zeneakadémián a Daniel Boico izraeli karmester vezette együttes, Beethoven korszakos Hegedűversenyének szólistája pedig az a Zalai Antal, aki a brüsszeli Királyi Konzervatórium elvégzése után lemezre vette többek között Bartók Béla hegedűre írt valamennyi szerzeményét, valamint videófelvételt készített Paganini 24 caprices-ának előadásából.
Lehár: A mosoly országa
A Pillangókisasszony és a Turandot szerzőjét tartotta valódi mesterének Lehár Ferenc, aki a 20. század második évtizedében fordult igazán a keleti kultúra felé. A kínai premier után a Sanghaji Opera zeneigazgatója vezényli Budapesten Káel Csaba rendezését, amelyben többek között az örmény Karine Babajanyant hallhatjuk február 1-jén és 2-án a Müpában.
Debussy–Ravel-maraton
A 2016-os Schumann-Mendelssohn-maraton után most ismét két zeneszerző világában merülhetünk el a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar közös programsorozatában. Február 3-án az impresszionizmus kerül a középpontba a rendre rivalizáló, mégis kölcsönös csodálattal és motivációval egymás felé forduló Debussy és Ravel művein keresztül, amelyeket olyan művészek tolmácsolnak mint Rados Ferenc, az Amadinda Ütőegyüttes vagy a MÁV Szimfonikusok.
Ingyenes koncertek január 28. és február 3. között
január 29.
18.00 Zeneakadémia, XXIII. terem – Bacsó Kristóf DLA-zárókoncertjejanuár 31.
18.00 Aranytíz – A Magyar Vonóstrió koncertje
19.00 Régi Zeneakadémia, Kamaraterem – Doktoranduszkoncertekfebruár 1.
16.00 Zeneakadémia, Nagyterem – Az orgona tanszak BA szakos hallgatóinak vizsgakoncertje magyar szerzők műveiből
19.30 Zeneakadémia, Nagyterem – Az orgona tanszak MA szakos hallgatóinak vizsgakoncertje magyar szerzők műveiből
