Szerző: Kecskés M. Júlia

A Müpa számtalan eseménnyel szerzett már örömöt a közönségnek a legkülönfélébb műfajokban, mégsem nehéz válaszolni a kérdésre, melyik az a produkció, amely a ház eddigi legnagyobb vállalkozásaként él a köztudatban. Wagner Ringje nem véletlenül vált az intézmény világhírének zálogává: a tetralógia színrevitele olyan kreativitást követelt a közreműködőktől, amilyenhez a Müpa eddigi történetében nem sok produkció hasonlítható. Hartmut Schörghofer rendezői koncepcióját, a művészeti vezető, Fischer Ádám énekesközpontú vezénylési stílusát, a másfél évtized Ringjeiben színpadra lépő sztárok teljesítményét DVD-felvételek őrzik és kritikák, cikkek elemezték. Ezúttal nem róluk esik szó, hanem a Wagner szándékához híven négy egymást követő estén megvalósuló produkció színrevitelének háttérmunkáiról.…

Tovább

Előítéletre vallana, ha azt állítanánk, hogy valamelyik hangszer játékosai nagyobb műveltséggel, csiszoltabb intellektussal, szélesebb látókörrel rendelkeznek, mint azok, akik egy másik instrumentum mellett kötelezték el magukat. Azt azonban bátran állíthatjuk több évszázad tapasztalatainak birtokában, hogy az orgonisták tudás, képzettség dolgában különleges helyet foglalnak el a muzsikusok társadalmában. Ezek a sokoldalú muzsikusok nemcsak hangszerjátékosok: zeneszerzői stúdiumokat is folytatnak, és sokan közülük aktív alkotói tevékenységet fejtenek ki egész pályájuk során. Tanulnak improvizálni, és ezt a tevékenységet közönség előtt is gyakorolják. Különleges színérzékenységgel rendelkeznek, hiszen ujjaik alatt a tónusokban – regiszterekben – leggazdagabb hangszer szólal meg. Különleges virtuózok, hiszen ők az egyedüli muzsikusok,…

Tovább

Nem véletlenül került a Müpa Magazin rövid klasszikus hangversenyajánlói közé két olyan koncert, amelynek műsorszámai között Beethoven Hármasversenye is szerepel. Ez a mű becses kuriózum, igazi csemege, nem könnyű elcsípni élő előadásait, az pedig még ritkább tünemény, ha bő öt hét leforgása alatt kétszer úgy találkozunk vele, hogy mindkét előadógárda rendkívülinek nevezhető. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Ez a különleges csillagállás valósul meg most, hiszen a Maisky család január 16-i produkciója egyedülálló volt, de hasonlóképpen annak ígérkezik az az előadás is, amelyben a legendás orosz hegedűvirtuóz, Makszim Vengerov két sikert sikerre halmozó, kivételes fiatal magyar tehetség, a zongoraművész…

Tovább

Immár több évre visszanyúló gyakorlat a Concerto Budapest életében, hogy Keller András szimfonikus együttese rendszeresen találkozik és közös terveket valósít meg Európa egyik legnagyszerűbb kamarazenekarával, a Gidon Kremer által 1997­-ben alapított, s máig általa vezetett Kremerata Balticával. A két zenészközösség december 4-én ismét egyesíti erőit, olyan műsor szolgálatában, amely eredeti, hézagpótló és koherens. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. A hangversenyen először Gustav Mahler híres lassú tételét hallhatjuk: az Adagiettót az 5. szimfóniából, amelyről tudjuk, hogy a zeneszerző szerelmi vallomásnak szánta felesége, Alma Schindler számára. Ezt Alfred Schnittke 3. hegedűversenye, a Canticum canticorum (Énekek éneke) követi Kremer előadásában, befejezésül pedig…

Tovább

Nem ezúttal történik meg először, hogy Eötvös Péter egy jelentős alkotása nemzetközi együttműködés eredményeként kerül a Müpa közönsége elé. Így volt ez már a zeneszerző Paradise reloaded (Lilith), Oratorium balbulum vagy Multiversum című műve esetében is – és így van most is, amikor a zeneszerző kétrészes operája, az Angels in America a Neue Oper Wien, a CAFe Budapest és a Müpa koprodukciójában látható és hallható először Magyarországon, október 10-én és 12-én a Müpában. Az előadáson a Magyar Rádió Művészeti Együttesei közreműködnek. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. A Müpa által idén az évad művésze címmel elismert Eötvös Péter műjegyzékében jelenleg tizenkét…

Tovább

A Concerto Budapest közönsége régóta tudja, hogy a Keller András vezette szimfonikus zenekar „mesterségének címere” – legalábbis az egyik – a jobbnál jobb szólisták meghívása. Hosszan sorolhatnánk a kiemelkedő színvonalú magyar és külföldi muzsikusokat, akik az együttes hangversenyein pódiumra lépnek. Március 27-én Andrej Korobejnyikov az együttes vendége a Müpában. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Az 1986-ban született orosz zongoraművész ötévesen kezdett hangszerén játszani, hétévesen azonban már nemzetközi versenyt nyert. Tizenkilenc évesen befejezte tanulmányait a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban, később pedig a londoni Royal College of Music falai között vett részt posztgraduális képzésben. Húszéves korára már több mint húsz díjat szerzett…

Tovább

A Mariinszkij a világ egyik legjelentősebb operaháza, melynek balettegyüttese és zenekara is legendás. Utóbbi, Valerij Gergijev vezényletével a Jolántát hozza el április 20-án az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermébe. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. „A szerelem vak” – tartja a mondás, és az ehhez kapcsolódó kulturális tradíció a mitológiától a köznapi beszédfordulatokig úgy ábrázolja a Nagy Érzést, mint olyan lelkiállapotot, amely megfoszt a tisztánlátás képességétől. Pjotr Iljics Csajkovszkij élete alkonyán, utolsó – tizenegyedik – operájában, amelyet 1891-ben, ötvenegy évesen, nem sokkal halála előtt írt, szembeszállt ezzel a nézettel, éppen az ellenkezőjét állítva egy…

Tovább

Első hallásra talán meglepőnek tűnik a párhuzam, ám aki ismeri a két együttest, és végiggondolja a hasonlóságokat, annak el kell ismernie: a Canadian Brass Ensemble a rézfúvós kamaraegyüttesek népes nemzetközi mezőnyének King’s Singerse. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Két trombita, egy harsona, egy kürt és egy tuba. Ezzel az öt hangszerrel a világ minden zenéjét el lehet játszani. Ők bizony el is játsszák, legyen az Monteverdi-madrigál vagy Bach-orgonamű, operanyitány vagy Brahms-keringő, Händel Vízi zenéjének részlete vagy a Beatlestől a Penny Lane, Mozart Török indulója vagy Rimszkij-Korszakov Dongója. És mi a helyzet a hasonlóságokkal, amelyek alapot adnak arra, hogy az öt…

Tovább

Ritkán fordul elő, hogy egy zeneszerzői életműben két kompozíció olyan tökéletességgel egészíti ki egymást, mint Joseph Haydn kései termésének két nagy oratóriuma, A teremtés (1796/98) és Az évszakok (1801). Ennek lehetőségét sejthette meg előre a két alkotás szövegírója, a tudós bécsi diplomata, Gottfried van Swieten báró, amikor az első mű sikere után rábeszélte Haydnt a második megírására. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. A zeneszerző eleinte idegenkedett a skót költő, James Thomson (1700—1748) elbeszélő költeményétől, amelyből természetesen ismét maga van Swieten írta meg a librettót. Végül azonban hosszas húzódozás után kötélnek állt: Az évszakok elkészült és nagy sikert aratott, igaz, ez…

Tovább

Két német romantikus mű fog közre két francia darabot a 19. század végének, illetve a 20. század húszas-harmincas éveinek terméséből a Budapesti Fesztiválzenekar Richard Strauss–Ravel–Debussy–Wagner- programjában, amely január 17-én, 18-án és 19-én lesz hallható a Müpa hangversenytermében. A koncertet a korábbi kiírással ellentétben Robin Ticciati helyett Michel Tabachnik vezényli. Tabachnik Genfben tanult zongorát, zeneszerzést és vezénylést. Pályakezdőkent Ernest Ansermet és Igor Markevitch vette pártfogásába. Egy évtizedig rendszeres vendég volt a Berlini Filharmonikusoknál és több más rangos nemzetközi zenekarnál. Dolgozott Herbert von Karajan mellett, alapítója volt – Pierre Boulez nevében – a párizsi Ensemble Intercontemporainnek, illetve a Lorraine-i Nemzeti Zenekarnak. Hosszabb visszavonulás után…

Tovább