Szerző: Kocsis Katalin

Sopron egyik legszebb épületéhez, a rózsaszínben pompázó barokk Bezerédj-házhoz egy, mondhatni, tényleg rózsaszínű történet fűződik, úgy is mondhatnánk: Slachta Etelka és a fiatal Liszt Ferenc gáláns soproni kalandja. De nézzük először magát a házat! Középkori alapokon épült, mai alakját 1710 körül kapta. A Festetics családtól 1833-ban vette meg idősebb Bezerédj István, Sopron vármegye főjegyzője. Fia, Bezerédj Pál meghívására érkezett 1840. február 17-én Sopronba a 29 éves, de már európai hírnévnek örvendő Liszt Ferenc, hogy hosszú szünet után, külföldről először hazatérve abban a városban is adjon hangversenyt, ahol csodagyerekként először lépett közönség elé. Ez volt az a koncertje, amelyet az irodalomtörténet…

Hamburgban emlékmű jelzi Brahms szülőházának helyét: a Speckstrasse és a Caffamacherreihe utcák találkozásánál állt az épület. A Google Térkép nem mutatja pontosan, így képernyőfotón is megmutatom, a helyszínt nagy lila csillaggal jelöltem meg. Tömegközlekedéssel a 2-es metró (U2) Gänsemarkt megállójától jutunk el leghamarabb a helyszínre. Itt, a Speckstrasse és a Caffamacherreihe utcák találkozásánál emlékművet állítottak, amely jelzi Brahms szülőházának helyét. Dietrich Fischer-Dieskau, a tudós énekművész Brahms-életrajzában így jellemezte ezt a környéket és az akkori környezetet: „Brahms 1833. május 7-én Hamburgban, a Schlüters Hof 24-es számú házban látta meg a napvilágot. A ház az úgynevezett »Gängeviertel«-ben állt, kicsiny, sötét udvar hátsó…

Helyszínünk Itália, a Ravennától 36 km-re fekvő Bagnara di Romagna, Pietro Mascagni múzeuma.

A neoreneszánsz stílusú háromemeletes épület gróf Andrássy Gyula palotája volt. Az 1870-es évek második felében épült Linzbauer István tervei szerint. Belső berendezését Rippl-Rónai József tervezte. A Thék bútorgyár  bútorai mellett értékes műtárgyak, kárpitok, faliszőnyegek díszítették. Falain magyar szecessziós művészek és klasszikus mesterek (Rembrandt, Rubens, Monet és mások) alkotásai sorakoztak. A műkincseket 1945-ben Moszkvába szállította a Vörös Hadsereg. Sétáljanak a Várnegyedben, ismerjék meg a környék zenetörténeti emlékeit! A Kataliszt blogban megismerhettük a Budavári Palota építéstörténetét és a Mátyás király előtti időszak zenei életét. A második rész bemutatta Mátyás udvarát, ezt követte a Jagello-kor zenéje, majd Haydn budai működésével foglalkoztuk, végül pedig a 19-20. századot foglaltuk össze. Ebből a cikkből…

1947-től 1982-ben bekövetkezett haláláig Budán, a Krisztina körút 17. szám alatti, eredetileg egyemeletes ház első emeletén, a bal oldali lakásban élt Bartók Béláné Pásztory Ditta.

1929 novemberétől haláláig, 1939 decemberéig Budán, ebben a Krisztina körúti házban élt id. Bartók Béláné Voit Paula (1857-1939), a zeneszerző özvegy édesanyja nővérével, Voit Irmával. Hogy az akkor 159. szám ezzel a mai 91. számú épülettel azonos, azt Bartók kisebbik fia, a közelmúltban elhunyt Bartók Péter azonosította és írta meg Apám című könyvében. Róla és emlékeiről még lesz szó. A Mama és Irma néni Pozsonyból települtek át sok bürokratikus formaság után. Különösen nehéz volt elintézni, hogy Bartókné Magyarországon is kézhez kaphassa tanítónői nyugdíját. További Bartók Bélához kapcsolódó emlékhelyek: Egy budavári palotában találkozott Bartók Béla és Thomas Mann Az ifjú…

A fényűző, klasszicista stílusú palotát gróf Sándor Vince építtette 1803-1806 között. Rendkívül érdekes zenei vonatkozások is fűződnek hozzá, ma – történetének rövid összefoglalása után – ezeknek járunk utána. Terveit valószínűleg Johann Aman bécsi építész készítette, a kivitelező pedig Pollack Mihály volt. A belső udvaros épület főhomlokzatával dél felé, a valamikori királyi palota és fegyvertár, a mai múzeumok felé fordul. Az egyemeletes, szimmetrikus kialakítású főhomlokzatot középen annak síkjától előre hozott falszakasz – rizalit – tagolja, melyet fogsoros timpanon koronáz. A főhomlokzat egész hosszán erkély húzódik végig, amelyet pillérpárok és a közöttük elhelyezett dór oszlopok támasztannak alá. A Sándor-palota a szabadságharc után…

Nagykanizsa belvárosában, frekventált helyen, a Sugár út és Rozgonyi utca sarkán eklektikus stílusú épület áll. A helyiek Blumenschein-palota néven ismerik. Építészeti szempontból ez a város egyik legegységesebben fennmaradt palotája s egyúttal legimpozánsabb magánháza. Fénykorában, az 1900-as évek első három évtizedében – úrnője révén – a zene otthona is volt. Az úrnő, Blumenschein Vilmosné Kohn Hedvig ugyanis kiválóan zongorázott, s házába vonzotta a zeneszerető kanizsaiakat és a városba látogató művészeket. A források szerint Hedvig maga építtette a palotát, egyik fivérével, Emillel közösen. Jómagam sokáig álltam értetlenül a tény előtt, hogy a hölgy hogyan tudott egy ilyen nagyságrendű épületet finanszírozni. A testvérek…

Folytatjuk legutóbbi szép témánkat, szeretett templomunk és műemlékünk, a Mátyás-templom zenei életének történetét. A múlt héten a kiegyezéssel fejeztük be, Ferenc József és Erzsébet koronázásával, ahol először csendült fel Liszt Ferenc Koronázási miséje. Innét folytatjuk. Korszakunk kezdetén, 1874 és 1896 között zajlott le a Schulek Frigyes által vezényelt átépítés és felújítás: azóta olyan a templom, ahogy ma ismerjük. A munkálatok idején az istentiszteletek átköltöztek a Mária Magdolna-templomba (már csak tornyát láthatjuk a Kapisztrán téren). Ebben az időszakban volt a Mátyás-templom plébánosa az egyházi zene történetével tudományosan is foglalkozó Bogisich Mihály (1839-1919), zenei vezetője pedig Vavrinecz Mór (1858-1913), aki a felújítás…

A Várnegyed – s mondhatjuk, hogy az egész főváros, sőt, az egész ország – egyik legtöbbet emlegetett, legismertebb, legszeretettebb, nagy múltú műemléke a Nagyboldogasszony-templom, vagy ahogyan legtöbbször nevezzük, a Mátyás-templom. Zenei életének története teljes történelmünk része, amit két részben igyekeztem összefoglalni. Ma, az első részben megismerkedünk a templomnak mint épületnek történetével, a zenei élet történetét pedig a kiegyezésig követjük. A templom első formájában a tatárjárás után, 1255 és 1269 között épült, kora gótikus stílusban. Háromhajós, álkereszthajós, kéttornyú bazilika volt. Részletformáiban az északfrancia gótikához igazodott, burgundiai késő román jegyekkel kiegészítve. A későbbi évszázadokban többször bővítették, alakították. Nagy Lajos uralkodásának idején, 1370…