Szerző: Kocsis Katalin

Budán, a Krisztinavárosban, közel az Alagút bejáratához, négy utca határolja a ma is 2. számot viselő háztömböt. A korábban a helyén állt, a háborús pusztítás áldozatává lett épületben élte utolsó hónapjait az 1903. március 29-én elhunyt Dankó Pista nótaköltő. Pályája csúcsán apjától örökölt tüdőbaj támadta meg. Betegségének hírére közadakozás indult gyógykezeltetésének költségeire. Ebből, és a kultuszminisztérium által adományozott összegből egy télen át kezelték San Remóban. Onnét is küldött haza dalokat… Ha eladja csengődi házát, talán még elutazhatott volna, ám kedves tanyáját mindenképpen feleségére akarta hagyni. Utolsó hangversenykörútja után is oda tért haza, s betegsége súlyosbodásával onnét vitték Budára, rokonok oltalmába.…

Tovább

A monumentális fóti templom a magyarországi romantikus stílusú építészet egyik legkorábbi és legjelentősebb műemléke. Járt itt és játszott orgonáján 1856. szeptember 6-án Liszt Ferenc.  A templom a Károlyi család megbízásából épült 1847 és 1855 között. Károlyi István gróf szándéka az volt, hogy a környékbeli hívők plébániatemplomaként egyúttal családja temetkezési helyéül is szolgáljon. Tervezésével és építésével az akkor még pályája kezdetén álló Ybl Miklóst bízta meg, aki későbbi hírnevét többek között éppen fóti remekművének köszönhette. Ybl harmonikus épületegyüttest teremtett a templommal, a mellette álló, szintén romantikus stílusú plébániával és a szerzetes nővérek által fenntartott iskolaépülettel. Maga a templom kisebb dombon…

Tovább

Budán, a Hunfalvy utca 4. alatt korábban egyemeletes, 1867/68-ban emelt ház állt, mely a második világháborúban súlyos károkat szenvedett. Ma ez a lakóház található a helyén; valószínűleg az eredeti ház megmaradt részeinek felhasználásával épült. Homlokzatán Veress Sándor születésének centenáriumán avatták fel a zeneszerző emléktábláját. Idézzünk Veress Sándor visszaemlékezéséből: „Apám, egy kis erdélyi örökségből nagyon szép házacskát vett a budai Vár oldalán a Hunfalvy utcában. Ez volt azután az otthonom, míg csak a második világháború végén nem vált az ostrom áldozatává. Itt éltem le egész gyerekkoromat és fiatalságomat. Igazi otthon volt, csodálatos természeti környezetben – nagyon szép kert tartozott hozzá.” Veress…

Tovább

Gyula központjából mintegy negyedórás sétával érhetjük el hazánk egyik legjelentősebb zenei, és egyúttal nemzeti emlékhelyét, Erkel Ferenc szülőházát. Ez a terület, benne a ma Apor Vilmos nevét viselő tér egykor Németgyula központja volt. Gyula ugyanis két fő részből állt, s ezen a részen az 1720-as évektől betelepített németek éltek. Érdemes megjegyezni, hogy közigazgatásilag Németgyula csak 1857-ben egyesült Magyargyulával. Erkel Ferenc szülőháza voltaképpen a németgyulai elemi iskola, amellyel egybeépítették a mindenkori kántortanító szolgálati lakását. L alakú, földszintes, klasszicista épület, 1795-ben készült. A térre néző szárny volt az iskola, a jobb oldali, a mai Dürer utcára néző három ablakos szárny pedig a…

Tovább

A veszprémi Várnegyed legrégebbi épülete a Szent Mihály-székesegyház. A hagyomány szerint első formájában Szent István és felesége, Gizella királyné emeltette korai román stílusban. A tűzvészek és rombolások után többször is újjá kellett építeni, ezért különböző művészeti korszakok jellemzőit viseli magán. A török kiűzése után, 1723-ban Esterházy Imre barokk köntösben újíttatta meg, s nyugati homlokzatára latin nyelven, kronosztikont is alkotva felíratta: Romokból ékesített engem a kegyelet. Mai formáját 1907 és 1910 között kapta, amikor Aigner Sándor tervei szerint – az eredeti formát keresve – neoromán stílusban alakították át. Falaiba beépítették régi köveit. Itt valamivel részletesebben is olvashatunk történetéről; különösen érdemes megnézegetni…

Tovább

Szombathelyen, a Petőfi utcában a 31. házszám alatt romantikus stílusú, 1860 körül épült lakóházat találunk. 1959-től haláláig itt élt Békefi Antal (1926-1982) tanár, népzenekutató, karnagy, zeneszerző. Nehéz gyermekkor, szülei korai elvesztése, embertpróbálóan nehéz tanulási időszak után először szülőfaluja, Bakonyoszlop kántortanítója lett. 1950-től Zircen működött énektanárként és karnagyként, maradandó nyomot hagyva a város életében. Korai éveiről különösen sok részletet olvashatunk Vathy Zsuzsa tanulmányában, mely kitér teljes életútjára, sőt utódainak több nemzedékére is. 1959-ben Zircről került Szombathelyre: az új Tanítóképző Intézet, majd utóda, a Tanárképző Főiskola tanára lett. A pedagógiai tevékenység mellett másik fontos területe a népzenekutatás volt. Míg Zircen a Bakony–vidék…

Tovább

A Salzach folyó partján, ahonnan a Staatsbrücke éppen az óváros szívébe vezet, reprezentatív, barokk jellegű épület áll: a Karajan család városi palotája. Emléktáblája szerint itt született minden idők legnagyobb karmestere, Herbert von Karajan 1908. április 5-én. A szöveg kis pontosításra szorul: a kis Heribert – mert ez volt a hivatalos keresztneve – nem itt, hanem a Franz Josef-Strassén, egy ma már nem létező magánklinikán jött a világra, ám onnét valóban ide hozták haza: itt gyerekeskedett, itt nőtt fel, s így kissé szabadon mondhatjuk az épületet szülőházának is. S ha már a pontosításnál tartunk: az épület címeként találhatunk Elisabethkai 8.…

Tovább

A Várnegyed talán legszebb copf homlokzatú háza 1790 körül épült korábbi épületrészek felhasználásával. Kapualja és udvara az egyik leghangulatosabb budai enteriőr. Itt építészeti szempontból többet olvashatunk róla. Ebben a házban lakott gróf Zichy Géza (1849-1927) zongoraművész, zeneszerző, író, 1875-től a Nemzeti Zenede elnöke, később az állami színházak intendánsa. Zichy egy fiatalkori vadászbalesetben elvesztette fél karját. A már akkor is kiválóan zongorázó fiú vasszorgalommal kiváló balkezes művésszé képezte magát és zeneszerzéssel is foglalkozott. 1871-ben Liszt Ferenc egy régi barátja, gróf Karátsoni Guidó Melanie nevű lányát vette feleségül, így került a nagy muzsikus látókörébe. Felkeltette az idős Liszt érdeklődését, aki mentorává, atyai…

Tovább