Szerző: Kocsis Katalin

Az egyemeletes barokk lakóház 1720 körül épült. Mai homlokzatát 1866-ban kapta, amikor Wagner János megtoldotta báró Augusz Antal számára. A háborús károk után 1958-ban leegyszerűsített formában állították helyre. A ház viharos történetéről az Urbface oldal írt; érdemes elolvasni, bár az nem egészen igaz, hogy Liszt itt szállt volna meg pesti tartózkodásai idején… Augusz iránti mély barátsága persze igen és sok látogatása is, amiről éppen most szeretnék írni. Augusz Antal (1807-1878), a korában jelentékeny közéleti szerepet játszó és művészetpártoló báró az 1840-es évek óta Liszt Ferenc leghívebb barátja volt. Nagy valószínűséggel azon a történelmi jelentőségű hangversenyen ismerkedtek össze a legelső Nemzeti…

Tovább

Folytatjuk a Szegedi Nemzeti Színház megkezdett történetét. A sorozat első részében megismertük a hőskort, a bódészínházat, az 1883-ban átadott épületet, valamint azokat az igazgatókat, énekeseket és karmestereket, akik az operatagozat alapjait lefektették. Ma korszakos jelentőségű operaénekesekről, a táncművészetről és szegedi zeneszerzőkről is lesz szó. Fricsay Ferenc rövid életű, de jelentős kezdeményezésének nyomdokain a szegedi operajátszás igazi megteremtése Vaszy Viktor nevéhez fűződik. Az ő első kísérletét is meghiúsította a politika: az 1945-ben rendkívül nehéz körülmények között (az elején még villany sem volt a színház épületében!) megalapított nagyszerű operatársulatot 1949-ben egy tollvonással megszüntették. Erre az időszakra esett a fiatal Simándy József első…

Tovább

Szeged Tisza-parti eklektikus városképének egyik leghangsúlyosabb épülete a kőszínház. A nagy árvíz katasztrófája után épült fel, hogy aztán egy újabb katasztrófa várjon rá… A neobarokk stílusú épület tervezői a színházépítés elismert bécsi mesterei, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer voltak. A nyitó előadást 1883. október 14-én tartották Ferenc József részvételével. Az ünnepi nyitány megírására Erkel Eleket kérték fel. Még két év sem telt el, amikor zsinórpadlásán tűz ütött ki, mely percek alatt továbbterjedt. A vasfüggöny bezuhant a nézőtérre, s mivel a színház vízvezetékei nem működtek, a nézőtér is teljesen megsemmisült. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy szinte főnixmadárként hamarosan újjászülethetett: korábbi építői,…

Tovább

„Sokkal fontosabb, hogy ki az énektanár Kisvárdán, mint az, hogy ki az Opera igazgatója.” Kodály megállapításának jegyében ma Kecskemétre látogatunk, hogy egy olyan személyiség életútjával ismerkedünk meg, aki maradandóan rátette munkájának bélyegét nem csak városára, hanem – mondhatni – az egész országra. Városában ő szervezte meg és irányította a legnehezebb időkben és körülmények között Magyarország első zenei általános iskoláját, amelyhez hasonlók aztán máshol is gomba módra szaporodtak. Az már más kérdés, hogy ekkora erőfeszítések és ilyen példák után, amelyet a kecskeméti iskola is reprezentál, mára országos szinten nagy a visszaesés… Mi azért menjünk el Kecskemétre, a Budai utca 14. alá.…

Tovább

A nemesen egyszerű vonalú pécsi műemlék lakóház stílusával mintha példázná az egykor benne lakó orgonaművész személyiségét. 1720 körül egy alacsony, náddal fedett kanonoki ház állt itt, mostani címén a Janus Pannonius utca 6. szám alatt, amelyet 1750 körül teljesen újjáépítettek, majd az 1800-as évek elején emeletet húztak rá. Így alakult ki a műemlék utcaképbe harmonikusan illő lakóház. Falán emléktábla tudatja, hogy ebben az épületben, közel a dómhoz élt Halász Béla orgonaművész (1908-1991), aki 55 éven át volt a pécsi székesegyház orgonistája. A pécsi születésű művész a Zeneművészeti Főiskolán 1926 és 1932 között többek között Kósa Györgynél, Bárdos Lajosnál és Harmath…

Tovább

Salzburg kétségtelenül Mozart városa; legismertebb emlékhelye-múzeuma a Getreidegassén álló Mozart-szülőház, ami nem csak Salzburg és nem csak a zenei világ, hanem kategóriától függetlenül is a világ egyik leglátogatottabb helye. Ám Salzburg nem csak ebből áll. Számtalan olyan érdekes emlékhely létezik benne, amelyek csak érintőlegesen kapcsolódnak Mozarthoz, viszont árnyalják, kiteljesítik a róla alkotott képet és más érdekes emberekkel is megismertetnek. Ma egy ilyen helyre látogatunk el. Maradunk Salzburg történelmi óvárosában és elsétálunk ahhoz a házhoz, ahol Mozart „kedves Gaulimauli”-ja élt és gyerekkorát töltötte. Ez a ház a Goldgasse 14. alatt található, közel a Mozartplatzhoz, ahol már jártunk. De persze Salzburg óvárosában minden…

Tovább

Ebben a házban született és nevelkedett Kun Imre, a legendás hangversenyrendező, aki Szigeti Józsefet, Carelli Gábort, Ernster Dezsőt is barátjának tudhatta, és olyan muzsikusokat hozott el Magyarországra, mint Pablo Casals. Szülei pedagógusok voltak. Négy fiúgyermekük közül Imre a második volt a családban,1892. június 27-én született. Édesapja szép kort megérve 1943-ban hunyt el, míg 80 éves édesanyját és legfiatalabb öccsét Auschwitzba hurcolták; az ő nevük is ott olvasható a bajai zsinagóga udvarán létesített emlékművön. Kun Imre a helyi izraelita népiskola elvégzése után tanulmányait 1902 őszétől 1910-ig a ciszterci gimnáziumban folytatta. Közepes rendű tanuló volt, de a zene már akkor érdekelte, maga…

Tovább

A Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában, Tabdi központjától másfél kilométerre (Tabdi, Buckadűlő 39. Dankó–villa), Csengőd határában ma is áll Dankó Pista egykori villája. A nyomorból indult legendás muzsikus, dalszerző 1901-ben, hangversenykörútjai jövedelméből vásárolta meg a szép tornyos villát, a hozzá tartozó birtokkal együtt. Kiválasztása jellemző volt Dankó romantikus, nem két lábbal a földön álló művészegyéniségére: a területen nem termett meg szinte semmi, de muzsikáló neve volt: Csengőd. Házának tornyára, mint egy várúr, monogramos zászlócskát tűzött. Ide is költözött. Csongor Győző írja Hulló levél, sárga levél… című Dankó–életrajzában: Mesélik, akik mellette voltak utolsó éveiben, hogy ki-kigyalogolt messzebbre is a háztól, s egy-egy…

Tovább