Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap Hazánk első zenei általános iskolája - Kodály nyomában Kecskeméten

Hazánk első zenei általános iskolája – Kodály nyomában Kecskeméten

„Sokkal fontosabb, hogy ki az énektanár Kisvárdán, mint az, hogy ki az Opera igazgatója.” Kodály megállapításának jegyében ma Kecskemétre látogatunk, hogy egy olyan személyiség életútjával ismerkedünk meg, aki maradandóan rátette munkájának bélyegét nem csak városára, hanem – mondhatni – az egész országra.

- hirdetés -

Városában ő szervezte meg és irányította a legnehezebb időkben és körülmények között Magyarország első zenei általános iskoláját, amelyhez hasonlók aztán máshol is gomba módra szaporodtak. Az már más kérdés, hogy ekkora erőfeszítések és ilyen példák után, amelyet a kecskeméti iskola is reprezentál, mára országos szinten nagy a visszaesés…

Mi azért menjünk el Kecskemétre, a Budai utca 14. alá.

A Google térképen a 25. házszám látszik, de ez nem tévedés: az utca két oldalának számozása nincs szinkronban, a 14. számú ház pontosan a 25. számmal szemben található.

A földszintes városi lakóház kerítésfalán 2003 őszén avatták fel Nemesszeghyné Szentkirályi Márta zenepedagógus emléktábláját, aki ebben a házban lakott az 1950-es évek elejétől 1973-ban bekövetkezett korai haláláig.

Szövegét ide másolom, mert a fényképről nehezen olvasható; információihoz annyi kiegészítést teszek, hogy a jeles pedagógus itt, otthonában hunyt el 1973. július 13-án.

EBBEN A HÁZBAN ÉLT ÉS DOLGOZOTT

AZ 1950-es ÉVEK ELEJÉTŐL 1973-ban BEKÖVETKEZETT HALÁLÁIG

NEMESSZEGHYNÉ SZENTKIRÁLYI MÁRTA

ALAPÍTÓ IGAZGATÓJA VOLT AZ ORSZÁG KÖZOKTATÁSÁBAN ELSŐKÉNT

KECSKEMÉTEN 1950-ben ELINDÍTOTT

ÉNEK–ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLÁNAK (MA KODÁLY ISKOLA)

MUNKÁSSÁGA ÉS HIVATÁSTUDATA PÉLDÁUL SZOLGÁL MIND A HAZAI

MIND A KÜLFÖLDI ZENETANÁROK SZÁMÁRA

 

EMLÉKÉRE ÁLLÍTOTTÁK A LEGELSŐ OSZTÁLY EGYKORI TANULÓI AZ ÉVZÁRÓ ÜNNEPSÉGÜK 45. ÉVFORDULÓJÁN

VALAMINT A PSALMUS HUMANUS MŰVÉSZETPEDAGÓGIAI EGYESÜLET

2003.

Udvari Katalin zenetanár így jellemezte a családi otthont: „Egykori tanárunknak és igazgatónőnknek a Budai utcai ház közel húsz évig volt az otthona, ahol családjával élt, és dolgozott. Ennek falai között keletkeztek az ének-zenei iskolák részére írt tankönyvek, később a Kodály-szemináriumi előadások anyagai. Férjével, Nemesszeghy Lajos ének-zenetanár-karnaggyal itt látták vendégül feleségével Kodály Zoltánt több alkalommal is. Itt tartottak rendszeresen kamarazene estéket, és ajtójuk mindig nyitva állt a bel- és külföldi látogatók előtt.”

A szekszárdi gyökerű, Budapesten diplomát szerzett fiatal Szentkirályi Márta 1942-ben került Kecskemétre, s a Református Tanítóképző Intézet gyakorló iskolájában tanított. Az 1946/47-es iskolai évben tanulmányi szabadságot kért, amelyet arra használt, hogy megszerezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán az énekszaktanítói képesítést. Ezt követően visszajött Kecskemétre, s – békéstarhosi tapasztalatait felhasználva –  az ének tantárgy keretében zeneóvodát szervezett. Kis tanítványainak szereplését Kodály Zoltán is látta díszpolgárrá avatásának ünnepségén a Katona József Színház színpadán, és elégedettségét kifejezve további munkára buzdította a fiatal tanárnőt. Javasolta, hogy ezt az oktatást az iskolákban is folytatni kellene, ami kilenc hónappal később – egyelőre egyetlenegy első osztályban – meg is kezdődhetett. Így jött létre az ország első ének-zenei általános iskolája, a mai Kodály Iskola.

Első otthonát, amely az Erkel utca 9. és a Bánk bán utca 10. házak között húzódott, Kodály kultúrpajtának, a város szégyenének nevezte… Itt folyt szegényes körülmények között, szükségtantermekben a tanítás. Szentkirályi Mártának, aki 1952-től ötven éves korában, 1973-ban bekövetkezett haláláig igazgatóként irányította az intézményt, évről évre nehéz harcot kellett vívnia az engedély rendszeres meghosszabbításáért, a tanterem bebútorozásáért, a víz bevezetéséért, a fűtésért, egészséges munkakörülményekért, a hangszerek beszerzéséért… Áldozatos munkájának köszönhetően a helyzet fokozatosan javult. Kodály is rajta tartotta a szemét az iskolán, elsősorban azzal, hogy pontos pedagógiai, módszertani előírások helyett inkább szabad kezet adott, kísérletezésre buzdított. Közbenjárt a működési feltételek megteremtésében (telefonért nyúlt, cikket írt, kottát ajándékozott), de a munkát az énektanárra bízta. 1967-ben ő maga mondta: „ezt [az iskolát] egyedül Nemesszeghy Lajosné energiája hozta létre”.

Az igazgatói teendők és a tanítás mellett Nemesszeghyné tankönyveket írt, részt vett az első nemzetközi Kodály-szemináriumok megszervezésében, tagja volt az Ének–zene tanítása szakfolyóirat szerkesztőségének, külföldi kongresszusokon tartott előadásokat.

Amerikai énektanárok 1968-ban Magyarországra érkezett első csoportjának egyik tagja, Elizabeth McLaughlin másfél évtizeddel később így emlékezett vissza Nemesszeghy Lajosnéra:

„Márta hihetetlenül elfoglalt asszony volt, hajnaltól éjfélig dolgozott minden egyes nap, amíg ismertem. Iskolai és otthoni munkájától gyakran kimerült volt – fizikailag, de lelkileg fáradhatatlan volt, és mindig kész arra, hogy hatalmas személyes áldozatot hozzon másokért, egészen haláláig.”

Míg a hőskorban gyakran ki volt téve a „hivatal packázásainak”, később a város több kitüntetéssel ismerte el érdemeit, halála után utcát neveztek el róla.

Itteni emléktáblájának felavatása alkalmából Gilbert De Greeve, a Nemzetközi Kodály Társaság elnöke levélben így méltatta:

„Amikor 1972-ben első alkalommal Magyarországon jártam, néhányan legközelebbi barátaim közül – Szőnyi Erzsébet professzor, dr. Eősze László – meséltek nekem erről a legendás asszonyról. Megtudtam, hogy

egyike volt a legjelentősebb és legnagyobb hatású személyeknek, akik megvalósították Kodály Zoltán zenei és nevelési elképzeléseit.

Nemesszeghy Márta értékes hozzájárulása a magyar zenei nevelési modell egyedülálló jelentőségéhez ma is élő és a jövőben is követendő példa marad.”

Nemesszeghyné pedagógiai és zenei hagyatéka a Kodály Intézet könyvtárát és archívumát gazdagítja. Maga ez a ház, ahol élt, egy 2017 novemberében megjelent újságcikk szerint szomorúan elhanyagolt állapotban van. Hogy azóta történt-e valami, kecskemétiek biztosan meg tudják mondani – a Nagykanizsán élő blogger örülne kommenteknek, esetleg friss fényképnek a Papageno facebookos oldalán.

Források:

Szögi Ágnes: “Ez az iskola valaha Kecskemétnek dicsősége lesz”: A kecskeméti ének-zenei iskola első évtizedei 1950-1973 összefüggésben a korszak művelődéspolitikai és zenepedagógiai törekvéseivel. Kecskemét, Kodály Intézet, 1994

Szögi Ágnes: „… Hát érdemes ennyi tortúrát végigszenvedni ezért az iskoláért?” Nemesszeghy Lajosné Szentkirályi Márta portréjához. = Forrás 1992/12

Udvari Katalin: Nemesszeghyné Szentkirályi Márta zenepedagógus, iskolaalapító igazgató emlékére. = Parlando 2004/1

Kodály iskolák. = http://www.bacstudastar.hu/708/-/asset_publisher/Q7Af/content/id/610553

Udvari Katalin: Ének-zenei általános iskolák, ének-zene tagozatos iskolák, mintaiskolák a közoktatásban és a tehetséggondozásban. = https://www.parlando.hu/2019/2019-4/K_Udvari_Katalin.pdf

Borzák Tibor: Omladozik az emlékház. = Szabad Föld 2017. november 16.

Promóció

A csodálatos, reményt adó zene

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
- hirdetés -
X
X