A Liszt Ferenc szellemét megidéző Liszt Ünnep idén is nagy művészek garmadáját vonultatja fel, nemzetközi közönséget gyűjtve egybe.
Szerző: László Ferenc
Berlin után idén a holland kultúra (egyik) középpontjával köt majd össze minket szeptember 16-28. az Európai Hidak fesztivál programja.
A teljes Ringgel és „Meyerbeer legjobb operájával” ismét élőben élvezhetjük június 9-től a Budapesti Wagner-napokat!
Plácido Domingo április 24-én és 27-én lép a Magyar Állami Operaház színpadára a Simon Boccanegra címszerepében.
A Bartók Tavasz keretében kontratenor világsztár és magyarországi Eötvös-bemutató, a hegedű és a zongora ünnepelt nagysága, a historikus együtteseit vezénylő Ton Koopman és a Vladimir Jurowski is a Müpába várja a fesztiválközönséget.
Kristīne Opolais lett szoprán február 7-én mutatkozik be a Müpában.
Olyan szerepekkel kezdte a pályafutását, amilyenekkel mások inkább végezni szokták, és Rálik Szilviát egyebekben is teljes joggal nevezhetjük szerencsés szopránnak.
A fél évtizede megkezdődött hazai Cziffra-reneszánsz novemberben új szintre emelkedik.
Liszt Ferenc világfiként is ápolta szakrális érdeklődését, majd papi öltözetben is igazi grandseigneur maradt. De nemcsak e két, merőben eltérő világban mozgott otthonosan, szót tudott érteni a szabadságharcot leverő Habsburg államhatalom képviselőivel és magyar opponenseikkel egyaránt. Liszt mesterien bánt egymással szemben álló kortársaival, s e képessége jelentősen hozzájárult 1856-os bazilikaavató műve sikeres fogadtatásához. Liszt: Esztergomi miséje október 22-én este 20:00-kor hangzik fel az Esztergomi Bazilikában. „Te a muzsikáé vagy, nem az egyházé” – győzködte a kamasz Liszt Ferencet az édesapja, midőn a „művész-háziállat” szerepét megelégelő fiúban feltámadt a vágy, hogy papi pályára lépjen. Liszt Ádám mindazonáltal nem érezte összebékíthetetlennek a…
Ahogyan az 2013 óta immár meggyökerezett hagyomány, az Európai Hidak fesztivál összművészeti programkínálattal jelentkezik a Müpa előadótermeiben és egyéb tereiben. A változtatva megőrzés szellemében azonban 2021 őszétől a címbeli hidak nem valamely ország kultúrája, hanem egy-egy nagyváros felé ívelnek majd: először Berlin felé, reprezentálva azt az eleven, változatos és nagymúltú kapcsolatot, amely a német és a magyar főváros alkotói és kultúrafogyasztói között fennáll. „Ebben a világban a kultúra nem valami sznobizmus dolga, nem csakis divatos és kötelező játék és külsőség, nem szellő, amelyben megmárthatják homlokukat, hanem, legalábbis a művelteknél, lélegző levegő lett, vagy, mondjuk, leszokhatatlan testi szükség, mint az angolszászoknál…
