Szerző: Papageno

Dinu Mihăilescu második, Boros Tekla és Tanaka Kendzsi megosztott harmadik díjat kapott a Nemzetközi Bartók Béla Zongoraversenyen, amelynek döntőjét március 25-én este rendezték Szegeden. A nemzetközi zsűri döntése alapján az első díjat nem osztották ki. A hetedik alkalommal megszervezett megmérettetésen 18 fiatal mutatkozott be, a magyarok mellett román, szerb és japán művészek is. Boros Tekla legutóbb a Cziffra György Fesztivál Zongoraversenyén ért el sikereket. Az idei Cziffra Fesztivál eseményeit ide kattintva idézheti fel. A háromfordulós verseny elő- és középdöntőjében szóló darabok csendültek föl. Az indulók változatos programból, olyan technikás művek közül választhattak, melyeket egykor maga Bartók Béla is szívesen játszott.…

Bartók Béla és Gustav Mahler műveit szólaltatják meg a New York-i Filharmonikusok március 28-án a Müpában leköszönő zeneigazgatójuk, Alan Gilbert vezényletével. „Ki merem jelenteni, hogy Bartók Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című darabja a 20. század legnagyobb zenéje, profán mesterműve és nagyon határozott üzenete van, csakúgy, mint Mahler IV. szimfóniájának. Ez a német szerző legnemesebb szimfóniája. A Bartók-mű egy döbbenetesen drámai útra viszi a hallgatót és ehhez valódi kontraszt kellett, amire Mahler szimfóniái közül a hatodik például egyáltalán nem lett volna alkalmas, de ez a két ikonikus darab egymás tökéletes ellentéte” – fogalmazott a műsoron szereplő művekről Alan Gilbert…

1927. március 27-én született Msztyiszlav Leopoldovics Rosztropovics gordonkaművész, karmester, a XX. század egyik legkiemelkedőbb művésze.

A Zongora 1-ben Négy Chopin-ballada és egy Liszt-szonáta Balázs János tolmácsolásában – és ennél több indoklás nem is szükséges. Mikor: 19:30 Hol: Zeneakadémia Mennyi: 2000-8000 Ft Bővebben Színházi világnap Finn kezdeményezésre, 1962 óta ünnepeljük e napon a műfajt és művelőit. Ha még nincs ma estére jegyük, egyetlen előadás, intézmény vagy alkotó kiemelése nélkül azt ajánljuk, ha még nincs jegyük ma estére, döntsenek hirtelen, és menjenek színházba! „Mert a színház mindig újjászületik. A színházi konvenciókat újra és újra le kell rombolni. Mert a színház csak így maradhat eleven. A színház gazdag, átível téren és időn, a kortárs művek az elmúlt századok alkotásaiból…

Az újcirkusz egyre népszerűbb Magyarországon, és a Budapesti Tavaszi Fesztiválon is rendszeresen láthatók a műfaj legkiválóbb nemzetközi és hazai képviselői. Idén a svéd Svalbard Company és az ausztrál CIRCA látogat a fővárosba, a magyar Recirquel Újcirkusz Társulat pedig premierrel készül. „A Svalbardnak megvan az az odavágó ereje és veszélyes szexualitása, akár a legjobb rockbandáknak” – írta róluk a Total Theatre kritikusa, Thomas JM Wilson. A stockholmi illetőségű Svalbard Company négy nemzetközileg elismert, bámulatos tudású fiatal társulata, amelynek tagjai számos eszközön és eszközzel mozognak otthonosan a kínai rúdtól az egyensúlyozáson, akrobatikán át egészen a mozgásszínházig. Március 31-én és április 1-én a Trafóban első előadásuk,…

Joe Lovano Classic Quartet Nagyon sokat köszönhetünk Joe Lovanónak: abban, hogy a magyar jazzélet a múltban szinkronban tudott maradni a világgal, többek között az ő jelenlétei, fellépései  is közrejátszottak, hiszen 1984 óta rendszeresen visszatér Magyarországra, hol szólóban, hol valamelyik formációban-kollaborációban. A clevelandi zenészcsaládból származó, 1952-es évjáratú Lovano kezdetben a Lonnie Smith Hammond-isten mellett volt hallható, később Paul Motian  dobossal és a gitáros Bill Frisell-lel kísérletezett, dolgozott John Scofielddal , McCoy Tynerrel, Dave Douglasszel, a Jazz Times és a DownBeat magazin szavazásain számtalanszor nyert, a  New York Times pedig minden idők egyik legnagyszerűbb jazz-zenészének kiáltotta ki. Saját nevén több mint húsz…

190 évvel ezelőtt, 1827. március 26-án hunyt el Ludwig van Beethoven Bécsben. A március 29-én tartott temetési menetben a becslések szerint több tízezer ember vett részt. A fáklyavivők között volt Franz Schubert is, aki másfél évvel később halt meg, kérésére Beethoven mellé temették. Az évfordulón idézzük fel Beethoven legnagyobb hatású és talán legismertebb művéhez, a 9. szimfóniához kapcsolódó legérdekesebb részleteket. Beethoven 9. szimfóniájának negyedik tételét az Európa Tanács 1972-ben választotta Európa jelképévé. 1985-től hivatalosan is az Örömóda lett az Európai Unió himnusza. Beethovennek ez volt az utolsó szimfóniája, amit 1824-ben, mindössze három évvel a halála előtt fejezett be. A mű…

Az elmúlt hetekben a véleményvezérnek számító Alex Ross és Ted Gioia is összegezte a zenekritika aktuális helyzetét. Bár Ross a klasszikus, Gioia pedig a popzene felől nézi a területet, gyakorlatilag ugyanazt látják. Teljesen egyetértenek abban, hogy a kultúra többi területének kritikusa is nehéz helyzetben van, ami az állandó státuszok elvesztését, a szabadúszó létformát jelenti. Alex Ross szerint a professzionális kritika háttérbe szorulása a digitális éra hozadéka, és idézi egy kanadai lap rovatvezetőjének emailjét: „Egyszerűen senkit nem érdekel az online felületen (ti. bármilyen előadó-művészeti műfajról szóló kritika – a szerk.), és szinte mindig ezek azok a cikkek, amelyeket a legkevesebben kattintanak.” Az persze…

A Bartók Rádió Napja „A rádiózásnak igenis nagy jövője van, mert a rádió a háttérben is, az autóban is szólhat.” A Bartók Rádiót ősz óta vezető Devich Mártonnal készült interjúnk itt olvasható. Idén március 25. a Bartók Rádió Napja. Az eseménysorozat délben kezdődik, az érdeklődőket ingyenes koncertekkel és izgalmas vetélkedővel várják a 6-os Stúdióban és a Márványteremben. Az egyes programok kezdési időpontjai: 12:00 Kolindák – Bartók és a népzene; 13:00 Az Angelica Leánykar énekel; 14:00 Játssz ma a 6-osban!; 15:30 Fiatal művészek pódiuma; 17:00 Az Anima Musicae hangversenye; 18:00 Klasszikus és jazz Brit invázió a BJC-ben A 606@BJC, azaz a harmadik napja tartó londoni-budapesti klubközi…

Az elismeréseket március 25-én, Bartók Béla születésének 136. évfordulóján adták át a Zeneakadémián. A Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjat a zeneszerző második felesége, Pásztory Ditta zongoraművész végrendelete alapján 1983-ban hozták létre, az elismerés forrásául pedig a Bartók-életműből befolyó jogdíjak egy része szolgál. A kitüntetést – Pásztory Ditta akaratának megfelelően – azoknak az alkotó- és előadóművészeknek, együtteseknek adományozza a komponista születésnapján a Zeneakadémia neves professzorokból álló szakmai grémiuma, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez és Bartók Béla szellemiségének megőrzéséhez. Takács-Nagy Gábor hegedűművész és karmester páratlan életútját összefoglalva Devich János professor emeritus felidézte a Takács Quartet primáriusaként szédületesen gyors karriert befutó…