Szerző: Papageno

Úgy tűnik, egy ezidáig elveszettnek hitt Mahler-kéziratot találtak meg egy magángyűjteményben. A tavaly felfedezett kézirat a bécsi Conrat család tulajdonában állt, akiknél Alma és Gustav Mahler gyakori vendég volt, és akiknek a leszármazottai révén kerültek a kották Münchenbe. Dr. Berthold Over zenetörténész szerint a felfedezett autográf másolat a Friedrich Rückert verseire készült Gyermekgyászdalok első dalának (Nun will die Sonn’ so hell aufgeh’n) zongoraváltozata, amely bizonyítja, hogy a ciklus 1., 3. és 4. darabja 1901-es, a 2. és az 5. 1904-ben keletkezett. https://youtu.be/uzHMuKhR85M (Via Klassik.com)

A Nobel-díjas Gerhard Hauptmann Patkányok című műve nem vesztett aktualitásából, pedig több mint száz éve született, 1911-ben. A német naturalista alkotás igazi tragikomédia: miközben nevetünk a francia bohózatokat idéző helyzeteken, a szereplők jól titkolt hazugságaiból gondosan fölépített kártyavár összeomlik, mindenki lelepleződik, életek mennek tönkre. És ezen már nehéz nevetni, még ha az utolsó pillanatig, a tragikus végkifejlet előtti másodpercekben sem nélkülözi a szerző a humor eszközét, ami ott már természetesen a groteszk és az abszurd esztétikáját jelenítik meg. A dráma két  szereplője között folyó vita a színház egy állandó, visszatérő problématikájával foglalkozik: Hassenreuter állástalan, de hamarosan a hatalom által pozícióba…

Második képes fesztiválnaplónkhoz ismét igyekeztünk izgalmas, szokatlan perspektívájú képeket választani. A Stabat Materben fellépő Aleš Briscein eredetileg fúvósnak, klarinét- és szaxofonművésznek indult, majd elcsábította az operaszínpad. Ma már igen népszerű és megbecsült szólistája a Prágai Nemzeti Színház, valamint a Prágai Állami Operaház együttesének. Így várakoztak a fellépők a koncert előtt: Egy évszázad valcertörténetét Balázs János és Mocsári Károly jóvoltából ismerhettük meg. A két művész Veiszer Alindával a Városháza parki Üvegházban beszélgetett. A koncertjén elhangzott művek hátteréről itt olvashatnak, a koncert pedig ilyen volt egy egészen szokatlan helyzetből: „Nem volt kérdés, hogy zongorázom, hiszen már hatévesen koncerteket adtam szülővárosomban, az Irkutszki Filharmóniában. Ez meglehetősen…

Április 8-án a Terras sem Sombra, Dél-Portugália jelentős hagyományokkal bíró zenei fesztiváljának keretében, magyar előadókkal mutatták be a Bartók-operát. A herceget Cseh Antal, Juditot Szolnoki Apollónia alakította, zongorán Rákai András kísért. A produkció helyszíne a Castro Verdében található Basílica Real de Nossa Senhora da Conceição volt. Balázs Béla librettójának erre az alkalomra készült el első portugál nyelvű fordítása Rasztovich Emese jóvoltából, amelyet könyv formájában jelentetett meg a fesztivál. Komoly figyelem esett a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásának jóvoltából létrejött koncertszerű előadásra, ami a kiválasztott műnek és az énekeseknek volt köszönhető, valamint annak, hogy a lisszaboni magyar nagykövetség és a dél-portugáliai fesztivál jó kapcsolatot ápol.…

Folytatódik a fertőd-eszterházai Esterházy-kastély rekonstrukciója, az egykori eszterházai operaház újjáépítési lehetőségének vizsgálatára pedig bizottság jön létre. A testület feladata lesz a fertőd-eszterházai operajátszás történeti, művészeti, szakmai feltételeinek, az operaház újjáépítése (felépítése, rekonstruálása) lehetőségének, a visszaépítés alternatíváinak vizsgálata, valamint a ma is álló, illetve működő 17-18. századi udvari színházak 21. századi működésének, fenntartási és üzemeltetési költségeinek, műtárgyvédelmi és biztonságtechnikai kérdéseinek áttekintése, megismerése, emellett az előzetes költségbecslések, ütemezésük elkészítése. Az Esterházy-kastély fejlesztésében a 2017-es feladatok ellátására 737,3 millió forintot fordítanak az idei központi költségvetés Miniszterelnökség fejezetének javára, a 2018-as teendőkre 869,4 milliónak kell rendelkezésre állnia a jövő évi büdzsében – olvasható a…

Mario Castelnuovo-Tedesco elfelejtett gordonkaversenye eddig még csak egyszer, az 1935-ös ősbemutató alkalmával csendült fel Arturo Toscanini irányításával. A zeneszerző a művet kizárólagos jogokkal ajánlotta az ukrán születésű amerikai csellóművésznek, Grigorij Pjatyigorszkijnak, aki élt is a lehetőséggel, és soha nem engedte senkinek eljátszani a darabot. Egy idő után azonban elfeledkezett a mű létezéséről és az előjogairól is, így a versenymű több mint 80 éve nem hangzott el. Brinton Averil Smith, a Houstoni Szimfonikusok szólamvezető csellistája 31 évvel Pjatyigorszkij halála után kereste elő a kottákat, hogy húsvét alkalmával újra bemutassa az alkotást. (via houstonsymphony.org)

„E néhány sornak az a célja, hogy a nagy költő születésének századik évfordulója alkalmából, noha már az évfordulón jócskán túl vagyunk is, rámutasson Aranynak egy olyan irányú működésére, amelyre úgy látszik feledékenységből nem történt kielégítő utalás Értem a költő zeneszerzői működését.” Így kezdi cikkét az Irodalomtörténet című lap egyik 1919-es számában Lakatos Vince. Kortársunk, Arany János A Müpa és a Nemzeti Színház költészet napi műsora A kétszáz éve született Arany János költeményeivel nemcsak a versek szerelmesei találkozhattak már: a Toldit és a híres balladákat, mint amilyen például A walesi bárdok, szinte mindenki olvasta vagy hallotta valamikor legjobb színészeink valamelyikének tolmácsolásában.…

Nem elég, hogy az eredeti tervekhez képest négy éve csúszik a felújítás alatt álló berlini Staatsoper átadása, a jelen állás szerint a módosított időpontot sem lehet tartani. A német főváros központjában, a 18. században emelt klasszicista épület felújításáról 2007-ben határoztak, majd három évvel később be is zárta kapuit a dalszínház. A eredeti tervek szerint az operaházban már 2013-ban újra játszania kellett volna a társulatnak, de az átadás dátumához közeledve új határidőt jelöltek ki, méghozzá 2017 őszét. Úgy tűnik azonban, hogy ezt a dátumot sem lehet komolyan venni, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a napokban mondták le a Bajor Rádió…

1995. április 10-én, 22 évvel ezelőtt hunyt el Fischer Annie háromszoros Kossuth-díjas zongoraművész, kiváló művész. Egyszer fiatal leányként Amszterdamban lépett fel. Egyenesen a pályaudvarról érkezett a próba színhelyére, ahol a karmester-titán, Willem Mengelberg várta. Annie fáradt volt, nem akart gyakorolni. Mengelberg egyszerű módszert választott: a pályaudvarról egyenesen egy gyakorló terembe vitte és rázárta az ajtót. „Tessék gyakorolni!”

Beethoven és Schubert – három évtizeden át egymás szomszédságában éltek, mégis egy világ választotta el őket egymástól. A Beethoven Budán fesztivál keretében (május 6-án, 16:00 órakor) Kolonits Klára és Ránki Fülöp segítségével dalkompozícióikon keresztül kerülhetünk közelebb a két szerzőhöz. Az ünnepelt és sikeres Schumann titkon rajongott Beethovenért, aki pedig az ismeretlenségbe burkolózva, a világtól süketségében elzárva éppen a szeretetre és a megértésre vágyakozott. A kettős élethelyzet ellenére a művészeket sokszor ugyanazok a költemények ihlették meg, még akkor is, ha például Beethovent Goethe igen nagyra becsülte, Schubert viszont – hiába kapta meg a verseire írt dalokat és dedikációkat – láthatóan érdektelen…