Szerző: Réfi Zsuzsanna

Az utóbbi években számos együttesnél bővült a munkatársak köre olyan kollégával, aki a sajtó és/vagy a marketing ügyekkel foglalkozik. Van, ahol egy egész csapat vesz részt ezekben a feladatokban, de olyan zenekart is találni, ahol a büdzsé szűkössége miatt nem jut pénz sem státusz, sem szerződés finanszírozására. Hogy milyen a mai helyzet, hol és hányan foglalkoznak ezekkel az ügyekkel, s hogy a zenekarok miként vélekednek, mennyire látják elengedhetetlennek ennek a területnek a gondozását, arra körkérdésben kértünk választ a társulatoktól. Abban természetesen mindenki egyetértett, hogy a XXI. században a sajtójelenlét, a reklám, a közösségi oldalakon való folyamatos megjelenés elengedhetetlen. Napjainkban ugyanis…

Dirigensként sosem érezte magát hátrányban amiatt, hogy nő. Úgy véli, a pódiumon az számít, hogy hogyan üt, miként hangzik fel vezényletével a darab. Dobszay-Meskó Ilona zenélni szeret, kompozícióit rendszeresen játsszák, s a hazai együttesek közül egyre többel muzsikálhatott már. Tavaly novemberben visszatért a Danubiához, s a Kodály Filharmonikusok élén is bemutatkozhatott. Emellett már tizennégy esztendeje koncertezik sikerrel az általa alapított zenekar, a Ventoscala. 2017-ben Sinfoniettává alakultak, ezzel új korszak kezdődött az együttes életében. A zeneszerző-karmester ugyanis úgy gondolta, szólista adottságú, értékes mondanivalóval rendelkező hangszeres zenészekből álló zenekarra van szükség, amelyben karakteres egyéniségek muzsikálnak, s ahol különleges projektek születnek. – Hogyan…

Nemcsak a budapesti híreket kívánják elvinni az ország más tájaira és a határon túlra, hanem az ottani kulturális értékeket is meg akarják osztani a közönséggel. Dér Ágnes, az M5 csatornaigazgatója szeretné a személyes kapcsolatokat is erősíteni, ezért stábjuk nyáron már több helyszínről élő adással jelentkezik. Annak szintén örülne, ha a szimfonikus zenekarokkal szorosabb kontaktus születne, ezért arra biztatja az együtteseket, bátran jelentkezzenek náluk programjaikkal, különleges koncertjeikkel, hiszen műsorfolyamukban kiemelt szerep jut a komolyzenének. Úgy látja, a kulturális adók között az M5 unikális feladatot lát ez, hiszen a csatornán az oktatás és az ismeretterjesztés mellett a kultúra is megjelenik. Az új…

Sorozatunk befejező részében egy csellóművész mesél a külföldön töltött esztendők során szerzett tapasztalatokról, valamint arról, hogy miben látja másnak az itthoni zenekari működést. Mi az, ami hiányzik a kinti esztendők után, s mi az, amit a magyar  együtteseknél jobban élvez. A Zenekar folyóirat további cikkeihez kattintson ide. Tucatnyi külföldön töltött esztendő után két éve muzsikál itthon Onczay Zoltán. A csellóművész abban az együttesben lett szólamvezető, ahol korábban harminc éven keresztül játszott édesanyja – a MÁV Szimfonikus Zenekarban. Emellett bécsi kamaraegyüttesével is rendszeresen szerepel, és szólistaként is gyakorta pódiumra lép. “Tizenkét évig éltem Németországban – idézi vissza a korábbi időszakot -…

Menni vagy visszajönni sorozatunk befejező aktuális részében egy kürtművész mesél a külföldön töltött esztendők során szerzett tapasztalatairól, valamint arról, hogy miben látja másnak az itthoni zenekari működést. Mi az, ami hiányzik a kinti esztendők után, s mi az, amit a magyar  együtteseknél jobban élvez. A Zenekar folyóirat további cikkeihez kattintson ide. Varga Evelin kedvesét, Asztalos Tamást követte külföldre, a fiatal harsonaművész ugyanis Weimarban kezdte a tanulmányait, s Evelin is az Erasmus-program részeseként utazott ebbe a városba. Majd próbajátékokon sikerült Nürnbergben egy akadémiai álllást megszereznie. Az ott töltött időszak alatt is folyamatosan járt különböző meghallgatásokra. https://papageno.hu/featured/2017/04/a-magyar-zeneszeknek-nagyon-jo-a-hire/ “A külföldi időszak, a próbajátékok…

A Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének áprilisi közös elnökségi ülésén ágazati bérmegállapodásra tett javaslatot Dr. Gyimesi László. A főtitkár úgy véli, nagy lehetőséget jelent az együttesek között szétosztott állami többlettámogatás, hiszen ez az összeg alkalmas lehet arra, hogy a szövetség és a szakszervezet kidolgozzon egy egységes keret-bérrendszert.    – Miért döntött úgy, hogy ágazati bérmegállapodást javasol? – Furcsa állapot figyelhető meg a szimfonikus zenekaroknál. Nagyjából az együttesek felében a zenészek közalkalmazottak, a többiek pedig munkaviszonyban látják el ugyanazt a feladatot. Az utóbbi években a közalkalmazottaknál generális problémát jelentett, hogy hosszú ideje nem mozdult az…

A Menni vagy visszajönni sorozat következő részében ismét a fúvósoké a főszerep, hiszen egy tuba-, egy harsona- és egy kürtművész mesél külföldi tapasztalatairól, s arról, miben, mennyiben más a nemzetközi zenekarokban folyó munka. Eddig főként német, osztrák és angol együttesektől hazatért muzsikusok idézték fel a kint töltött időszakot, most viszont hongkongi és szlovén zenekarokról is képet kapunk. Kutas Dávid kürtművészt kérdeztük. Kutas Dávid kürtművész némileg kivételt jelent az eddigi muzsikusok sorában, hiszen ő úgy játszott külföldön, hogy teljesen akkor sem szakadt el Magyarországtól. Élvezte azonban a Szlovén Filharmonikus Zenekar tagjaként tett zenei kirándulást, azt, hogy egy némileg másképp működő együttesnek is…

A Menni vagy visszajönni sorozat következő részében ismét a fúvósoké a főszerep, hiszen egy tuba-, egy harsona- és egy kürtművész mesél külföldi tapasztalatairól, s arról, miben, mennyiben más a nemzetközi zenekarokban folyó munka. Eddig főként német, osztrák és angol együttesektől hazatért muzsikusok idézték fel a kint töltött időszakot, most viszont hongkongi és szlovén zenekarokról is képet kapunk. Ismerjük most meg Asztalos Tamás harsonaművész történetét. A Zenekar folyóirat további cikkeihez kattintson ide. A szegedi egyetemen éppen az utolsó félévét végezte Asztalos Tamás, amikor eljött a fővárosba, a Schagerl cég szervezte mesterkurzusra, amelyen olyan művészek tanítottak, mint Tarkövi Gábor és Edgar Manyak.…

A Menni vagy visszajönni sorozat következő részében ismét a fúvósoké a főszerep, hiszen egy tuba-, egy harsona- és egy kürtművész mesél külföldi tapasztalatairól, s arról, miben, mennyiben más a nemzetközi zenekarokban folyó munka. Eddig főként német, osztrák és angol együttesektől hazatért muzsikusok idézték fel a kint töltött időszakot, most viszont hongkongi és szlovén zenekarokról is képet kapunk. Elsőként Szentpáli Roland tubaművészt kérdeztük. A Zenekar folyóirat további cikkeihez kattintson ide. “Bár kétszer egy évet tanultam nemzetközi iskolákban, Salzburgban és Lausanne-ban, sosem akartam huzamosabb ideig külföldön élni – meséli Szentpáli Roland tubaművész, zeneszerző. Amikor végeztem a Zeneakadémián, itthon minden együttesnél kiválóbbnál kiválóbb…

Több külföldi fellépés, a Virtuózokkal közös, nagyszabású sorozatok és az együttes népszerűsítése is szerepel a Budapesti Filharmóniai Társasággal kapcsolatos tervek között. A legrégebbi magyar zenekarnak új jövőt kell építenie. Arról, hogy mi történt az együttessel az elmúlt időszakban, s hogyan tervezik a folytatást, a régi és az új elnökkel, Király Tiborral, valamint utódjával, a 2016 decemberében a posztra megválasztott Tóth Lászlóval beszélgettünk. – Mindenképpen biztató hír, hogy a zenei együttesek között kiosztott, másfél milliárd forintnyi állami támogatásból 40 millió jutott a zenekarnak is. Tóth László: Még nem tudjuk, hogy ez az összeg mire fordítható, de remélem, azokra a projektekre is…