Szerző: Tóth Endre

A tízévesen turnéra kelt egykori csodagyerek, Maxim Vengerov tanítványaival tér vissza a hazai pódiumra, Frankl Péter zongoraművész pedig a nála ötven esztendővel ifjabb csellistával, Várdai Istvánnal kamarazenél az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál két legizgalmasabbnak ígérkező hangversenyén. Vajon befolyásolja-e a mesteri fokú kamarazenélést az életkor vagy éppenséggel a korkülönbség? A rövid válasz egyértelmű nem. Bővebb magyarázatként pedig ajánljuk rövid cikkünk elolvasását. A cikk eredetileg a BTF Magazinban jelent meg. Hogy a csodagyerekek között kell-e keresnünk a majdani csodafelnőtteket, a zenélés minősége tekintetében nem sok relevanciával bír. Érthető például, hogy egy tehetséges „fiatal zongoraművész” barátom miért nem állhatja, ha a „fiatal” jelzőt…

Tovább

A fenti cím a magyar fordítása az Irdisches Vergnügen in Gottnak – azaz annak a kilenc kötetnek, amely a német tanácsos és poéta, Barthold Heinrich Brockes költői műveit tartalmazza. E művek közül az egyik legfontosabb az a passiószöveg, amely a maga korában számos zeneszerzőt megihletett – köztük Georg Philipp Telemannt is, aki a március 22-én a Müpában felhangzó Brockes-passiót írta. A hamburgi születésű Brockes (1680—1747), aki már fiatalon beutazta Itáliát, Franciaországot és Hollandiát, nem gyakorolt akkora hatást a német irodalom fejlődésére, hogy bekerüljön az iskolai irodalomtankönyvekbe. A felvilágosodás korának vallásos irodalmához és főleg zenetörténetéhez azonban nagymértékben hozzájárult 1712-es librettójával, a…

Tovább

Galánta, Florida, Párizs. A Kodály Filharmonikusok Debrecen koncertjének három állomása a 20. század három olyan magyar zeneszerzőjéhez köthető, akik külföldön is jelentős hírnévvel büszkélkedhetnek. Gyakran halljuk a közhelyszerű gondolatot, miszerint a világban szinte mindenütt találkozhatunk magyarokkal, de még akár a magyar muzsikusokra is leszűkíthetnénk ezt az állítást. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg A Kodály Filharmonikusok Debrecen november 19­-i hangversenyéhez köthető három komponista talán nemzetközi szinten is a legjátszottabb, jóllehet, a műsorukon szereplő művek közül itthon leginkább Kodály Zoltán 1933-­ban komponált Galántai táncok című darabjával találkozhatunk a koncerttermekben. A darabot a Budapesti Filharmóniai Társaság rendelte Kodálytól, fennállásuk nyolcvanadik évfordulója alkalmából,…

Tovább

Hosszú hétvégére Zürichbe utaztam, ami egy operalátogatáson túl azért is tűnt jó ötletnek, mert még sosem jártam Svájcban. Aztán eszembe jutott, hogy itt hunyt el az írek egyik legnagyobb mestere, James Joyce. Nemcsak itt hunyt el, de itt is helyezték örök nyugalomra, így lelkes turistaként remek lehetőséget adott ez a tény egy kisebb zarándoklatra, hiszen dacolva az erős havazással és a Zürichbergstrasse különböző hegyesszögeket bezáró kaptatóival, nekivágtam az útnak a Fluntern temetőhöz. Szerencsére volt térkép a bejáratnál, így hamar megtaláltam Joyce sírhelyét, bár szobor nélkül kicsit nehezebb lett volna, mivel mindent elfedett a hó (Elias Canettit emiatt nem sikerült beazonosítanom).…

Tovább