Szerző: Tóth Endre

A címmel nem valamelyik egyetem azonos nevű tanszékére utalunk, hanem a Felfedezések sorozat februári hangversenyének nemzeteket összekötő kapcsolódási pontjaira. A „felfedezés” szóról talán amúgy is elsősorban földrajzi asszociációink támadhatnak. A Savaria Szimfonikus Zenekar február 23-i estjén az utazás bizonyos szempontból földrajzi értelemben is adott, hiszen Dohnányi Ernő Ruralia Hungaricája és Bartók Béla Rapszódiái ízig-vérig magyar zenét ígérnek, a második rész középpontjában pedig angol muzsika áll. A hazai hallgatóság számára talán kevésbé cseng ismerősen George Butterworth neve: az igen tehetséges brit komponista harmincegy évesen esett el az első világháborúban. A. E. Housman angol költő A Shropshire Lad (Egy shropshire-i legény) című…

Egy olyan szenzációhajhász korban, amelyben Liszt­-etűdöket zongorázó óvodások vírusvideói hódítanak milliós megtekintéssel, nem egyszerű eligazodni az új tehetségek között, felismerve az igazi értékeket. Ebben kíván segíteni az Európai Hangversenytermek Szervezete Rising Stars sorozata, amelynek évek óta a Müpa is állandó állomása. Idén november 8. és 11. között hallgathatjuk meg az ifjú tehetségek játékát. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Az ECHO­-ban tömörülő koncerttermek fiatal muzsikus delegáltjai közül minden évben hat szerencsés művész vagy együttes vehet részt egy­-egy koncertturnén, érintve a szervezetet alkotó hangversenyközpontokat, bemutatkozási lehetőséget kapva olyan fontos helyszíneken, mint a londoni Barbican Centre, az amszterdami Concertgebouw vagy a hamburgi…

Liszt Ferenc születési évfordulójának előestéjén, október 21-én újabb orgona-párbaj szem- és fültanúja lehet a Müpa közönsége. Nem véletlenül emeltük ki mindkét érzékszervet, hiszen az egyedülálló auditív élményen túl a népszerű sorozat látványelemekben is különösen gazdag. Liszt vonzódását az orgonához természetesen elsősorban grandiózus orgonadarabjai bizonyítják, mint az Ad nos, ad salutarem undam témájára írott fantázia és fúga vagy a B-A-C-H prelúdium és fúga. Nagyjából egy tucat eredeti orgonaművén túl számos átiratot is készített a hangszerre, amely a zongora mellett az improvizációban is megfelelő terep volt számára. Egy ilyen esetről George Sand is beszámolt az Egy utazó leveleiben, amikor Liszt egy fribourg-i…

Orgona és ütőhangszerek – meglehetősen szokatlan párosítást kínál a szellemes módon Organized Rhythmnek elnevezett duó (egyszerre alkotva befejezett melléknévi igenevet az orgona szóból, valamint utalva a ritmus, a hangzás szervezettségére is), amelyről fellépései után kizárólag szuperlatívuszokban nyilatkoznak a kritikák. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. „Nemcsak izgalmas kétórás zenei kaland, de egyben megdöbbentő bepillantás abba, mitől lesz egy élő előadás jó, és hogy ezek az élő előadások miért fontosak számunkra” – olvasható egy recenzióban, míg mások a „lélegzetelállító program”, az „abszolút hihetetlen” és hasonló jelzős szerkezetekkel illetik az angol orgonista, Clive Driskill-Smith és az amerikai ütőhangszeres, Joseph Gramley formabontó kettősét,…

Számos elmélet, különböző felfogás és olvasat kering arról, hogy valójában hogyan is kell Bachot jól játszani. Amikor annak idején magát a zeneszerzőt kérdezték billentyűs játékának titkáról, az anekdota szerint arra világított rá a német mester, hogy nincs abban semmi ördöngösség, csupán a megfelelő hangokat a megfelelő időben és módon kell megszólaltatni. Ji április 11-én, Szokolay Balázs és a Liszt Ferenc Kamarazenekar pedig április 13-án játszik Bach-műveket a BTF keretében, a Zeneakadémián. Egy ifjú zongoristának tanulmányai elején Johann Sebastian Bach a mindennapi kenyere, hiszen a kötelező stúdiumok között találjuk a kis prelúdiumokat, a két- és háromszólamú invenciókat, később pedig a prelúdiumok…

A verseny, illetve a versengés nem ismeretlen műfaj a zeneművészetben, de a párbaj szóról művészi értelemben talán leginkább Anyegin és Lenszkij halálos kimenetelű összecsapása juthat eszünkbe. Hogy a hangszerek királynőjén hogyan lehet párbajozni? A válaszért mindenképp érdemes meghallgatni, sőt megnézni az Orgonapárbajt április 3-án, a Müpában. Fassang László orgonaművész, a Müpa orgonakoncertjeinek szerkesztője álmodta meg jó néhány évvel ezelőtt ezt a szerencsére nem halálos kimenetelű, de felettébb izgalmas és szórakoztató formáját a hangszeres párbajnak, amelynek nagyjából évente lehet szem- és fültanúja a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem közönsége. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. A műfaj azonban nem új keletű, hiszen…

A zene nyelve univerzális? Fogalmazzunk inkább úgy: világnyelv – hiszen nem tudjuk, hogy a Földön kívül máshol az univerzumban „beszélik-e”. Ráadásul Európán belül is akadnak kulturális különbségek, nemhogy Japán és Magyarország között. A Szegedi Szimfonikus Zenekar február 4-i fedezések-koncertjén egy fiatal magyar karmester vezényli majd Beethoven és Brahms versenyműveit, kiemelkedő, ifjú japán szólistákkal. Ha a muzsika olyan, mint a verbális kommunikáció (kiváltképp egy concertóban), ezen a koncerten zenei párbeszédből nem lesz hiány. A Szegedi Szimfonikus Zenekar koncertjének műsora nem ismeretlen a hangversenyre járók számára, hiszen Beethoven és Brahms legnépszerűbb versenyművei szólalnak majd meg: az előző szerző ötödik, Esz-dúr zongoraversenye mellett az…

Tavaly novemberben Bolyki György lett a Liszt Ferenc Kamarazenekar ügyvezető igazgatója, aki élménydúsabb koncertekkel szeretné elérni, hogy a nagy múltú együttes ismét a világ élvonalába tartozzon. Ebben partnere az együttes koncertmestere, Tfirst Péter, aki két éve vette át Rolla Jánostól a stafétabotot.   – Mindketten egyfajta megújulást tűztetek ki célul. Mennyire hasonlít egymásra az ügyvezetői, illetve a koncertmesteri értelemben vett megújulás? Tfirst Péter: Nagyjából tíz évvel ezelőtt indult el a zenekar életében a tagok kicserélődésének folyamata, amely során folyamatosan jöttek a fiatalok, kipróbáltunk új embereket, így most a régi felállásból már csak három zenész játszik a zenekarban. Ráadásul azt is…

Gyenyisz Macujev a kilencvenes évek vége óta visszatérő vendég Budapesten. Épp ezért nem mondható véletlennek az őt ért megtiszteltetés, melynek értelmében a Müpa 2018/2019-es koncertszezonjában az Évad Művészeként háromszor is szerepelhet a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben: szólóesten, zongoraversennyel és kamarazenészként. November 26-án szólóban hallhatjuk őt. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Mondják, a tehetség isteni ajándék, Macujev életrajzát olvasgatva pedig akár azt is gondolhatjuk, könnyű neki: muzsikusszülők, otthon a csapból is Rachmaninov folyt, nyilvánvaló hát, hogy egy hároméves gyermek valahol Szibéria szélén (Irkutszkban) egyszer csak visszapötyög a zongorán hallás után egy dallamot, amit előtte a tévében hallott. Egyértelmű: csodagyerek. Mindez…

A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretein belül 2016 után másodszor jelentkezik a Budafoki Dohnányi Zenekar „kortárs romantikusokat” felvonultató koncerttel, amelyen most Szentpáli Roland Orfeusz-balettje, Vajda János Csellóversenye és Binder Károly Zongoraversenye szólal meg — ráadásul mivel Vajda a premier óta átírta művét, mindhárom előadás egyben ősbemutató is lesz. Hollerung Gábort kérdeztük a koncertről. – Elmondható önről, hogy a stiláris sokféleség iránt nyitott karmester, hiszen a nagy klasszikusokon kívül a filmzenék és könnyedebb műfajok világába is szívesen kirándul. Hol helyezi el a kortárs klasszikus zenét a saját repertoárjában? – Zenekarommal minden olyan kortárs zenét támogatunk, amely igényesen igyekszik stílusokat ötvözni.…