Szerző: Varga Veronika

Az ENSZ 1954-ben tartott közgyűlésének javaslatára a világ összes országában megünneplik a gyermekeket. A gyermeknap kezdeményezése, mely az ENSZ megfogalmazásában a gyerekek jólétét szolgáló küzdelmekről, a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértéséről szóló ünnep, Törökországból ered. Magyarországon, 1950 óta egy napig tart a gyermeknap, amit május utolsó vasárnapján ünnepelünk. Nem csak a gyermeknap alkalmából kerülnek a figyelem központjába a gyermekeknek szóló zenés produkciók. A szülők nagy hangsúlyt fektetnek a kicsik kreatív, sokoldalú nevelésére, melyben a zenés, énekes foglalkozások reneszánszukat élik – emellett általánosan elfogadott és bizonyított tény, hogy a zene mindig is pozitív hatással volt a gyermekek személyiségének és intellienciájának fejlődésére.…

A walesi Királyi Művészeti Egyetemen eltörölték az osztályozási rendszert az elsőéves diákok esetében. A kísérleti szabályozással a tanulók lelki egészségét szeretnék elősegíteni illetve fenntartani. A felsőoktatási szektorban mindenütt, és különösen az előadóművészeti szakirányokon a mentális egészséggel kapcsolatos kérdések gyakran előtérbe kerülnek. A diákoknak sok szempontból szükséges alkalmazkodni az intézményi követelményekhez, a képzési modellhez és az iskolai élethez. A walesi főiskolán úgy gondolták, hogy nem egészséges és nem hatékony, ha ezen felül a diákok folyamatosan összemérik magukat a többiekkel, egyéni teljesítményüket a többi diákéval, így az első évesek mostantól nem kapnak jegyeket. Az alternatív oktatási intézményekben már régóta alkalmazzák azt a…

„Ma leszállítottak a Deutsche Bahn Münchenből Zürichbe tartó távolsági autóbuszáról. Ennek az az oka, hogy velem volt a brácsám is, amit direkt a legkisebb formatokba csomagoltam az esetleges problémák elkerülése érdekében.” „Felajánlottam, hogy a lábamnál utaztatom majd a hangszeremet, sőt, még azt is, hogy kiveszem a tokjából és egész úton a kezemben tartom. Azonban a buszvezető folyamatosan csak kiabált velem miközben azt ismételgette, hogy a Deutsche Bahn buszain tilos hangszert szállítani, akármilyen kicsi is legyen az instrumentum! A sofőr nem tudott semmiféle magyarázatot adni a fent említett tiltásra – azt az egyet kivéve, hogy ez a szabály. Kénytelen vagyok megemlíteni, hogy…

Egyéni önkifejezés vagy a közösségtudat hangsúlyozása? Individualizmis vagy kollektivizmus? Egy előadóművész színpadi megjelenése saját döntése arról, hogy mit üzen a külvilág számára, hogy milyen viszonyrendszerbe helyezi önmagát, zenéjét és közönségét. A zenészek tudatosan vagy ösztönösen választott színpai megjelenése zenei műfajtól függetlenül nagyban befolyásolja a közönséget, mert hozzáadott jenetést, szándékirányt és koncepciót sejtet – eképp működik az öltözködés negligálása is. Nem meglepő tehát, hogy a fellépőruháról alkotott vélemények eltérőek a színpadon és a közönség soraiban is. A közönség nagy része rendkívüli módon ügyel arra, hogy mit illik viselni és mi az, amit tilos, ha Operába vagy klasszikus zenei koncertre mennek szórakozni.…

46 éve indult el a magyar táncház a Liszt Ferenc téri Kassák Klubban, mely budapesti underground kultúrából országos szintű szubkulturális mozgalommá nőtte ki magát, és amelynek úgynevezett módszere 2011-től az UNESCO szellemi kulturális örökségi listáján is szerepel. „A táncház nem produkció, hanem olyan szórakozási forma, amelyben a népzene és a néptánc zenei és mozgásnyelvi anyanyelvként, eredeti formájában és eredeti funkciójában jelenik meg.” A 2013-ban elhunyt Halmos Béla, a táncházmozgalom egyik atyja így fogalmazta meg a táncház módszer lényegét. 2012-ben, Az Írók Boltja falán elhelyezett táncház napi emléktábla avatásakor még ő is a táncházatyák körében muzsikálhatott. Az első táncház megrendezésére 1972.…

Tizedik szezonját ünnepli a KOBUCI, a folk, a világzene és a jazz óbudai fellegvára. A kezdeti nehézségekből kibontakozó sikertörténetről, a hely elmúlt időszakának legmerészebb történeteiről és a jubileumhoz kapcsolódó programokról a kert két főmunkatársát, Kaszap Attilát és Nagy Krisztiánt kérdeztük.   – Hogy szól a KOBUCI történet? – Kaszap Attila: 2005-ben, a Művészetek Völgyében debütált a KOBUCI. Két bátyámmal, Ákossal és Gáborral az volt a meglátásunk, hogy a Művészetek Völgyében nem volt akkor olyan hely, ami a népművészetet és a vendéglátást olyan igényességgel párosította volna, mint amit mi megálmodtunk évekkel korábban. Nekivágtunk, és megalapítottuk a KOBUCI Kertet. Nem sok jövőt…

A Söndörgő is szerepel a Fesztivál Akadémia Budapest fellépői között, amely kapcsán Eredics Áronnal, az együttes vezetőjével beszélgettünk.