• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Színház Címlap

„A folytonos változás drámája” – Interjú Zsámbéki Gábor rendezővel

Szerző: Rácz Ráchel2021. május 26.
Facebook Twitter E-mail
Zsámbéki Gábor - fotó: Süveg Áron
Zsámbéki Gábor - fotó: Süveg Áron

Hegedűs D. Géza főszereplésével május 29-én mutatja be a Katona József Színház Shakespeare klasszikusát, a Lear királyt. Ennek kapcsán járványról, alakváltásokról, hatalomról és szembesülésről kérdeztük Zsámbéki Gábor rendezőt. 

– Mi indította arra, hogy megrendezze a Lear királyt? Milyen aktualitással bír ma a darab?

– A Lear világszerte a legjátszottabb Shakespeare-darabok közé tartozik, Magyarországon is gyakran színre kerül jelentős rendezők munkájaként, kiváló színészek főszereplésével. Ennek oka nemcsak az izgalmas karakterekben, a váratlan fordulatokban gazdag cselekményben keresendő, hanem abban, hogy a mű feszült, baljós, váratlan politikai fordulatokat ígérő, állandó fenyegetettséget és kiszámíthatatlanságot sugárzó légköre könnyen azonosítható a mi világunkéval. Még a járvány emlegetése is megdöbbentő, Shakespeare a pár évvel korábbi londoni pestisjárványt használta Gloster ijesztő jövőképéhez.

– A darabot viszonylag sokszor játsszák a magyar színházak, ami mindjárt felveti a kérdést, hogy a rendező melyik fordítást választja.

– Az utóbbi idők Lear-előadásai legalább négy-öt variáció közül válogathattak, Zsótérnak például volt bátorsága a klasszikus Vörösmarty-fordítást használni, mások több fordítás keverékével dolgoztak. Én ebben kevésbé hiszek, és a nyíregyházi színház megbízásából készült, a Radnóti Színház által is használt Nádasdy Ádám-fordítás mellett döntöttem. Nagyon jó ezzel a szöveggel dolgozni.

Jelenet a Katona Lear király című előadásából - fotó: Szilágyi Lenke
Jelenet a Katona Lear király című előadásából – fotó: Szilágyi Lenke

– Jan Kott azt mondja, a Hamlet szelíd mű a Lear királyhoz képest. Ön is így gondolja?

– A Lear király a folytonos változás drámája. A legjelentősebb feladat színész, rendező számára az átalakulások rajza. A darab legtöbb karaktere olyan erős átalakuláson megy keresztül, amit előre nem sejtettünk. Megváltozik a társadalomban elfoglalt helyük, a sors fölfelé vagy lefelé viszi őket, és átalakul a világértelmezésük, gyakran nem várt cselekedeteket hajtanak végre.

A legerősebb a változás a vesztesekben: a helyeslőkkel és csodálókkal körülvett Learben, aki bukásában kezdi megismerni a világot, és a megismerésébe őrület és bölcsesség keveredik; a magas pozícióját elvesztő Glosterben és az aranyifjú Edgarban, aki csak attól remélheti az életben maradását, ha társadalom legaljára kerül.

Míg a győztesek, a hatalomhoz jutók csak saját magukról, egyéni érdekeik eléréséről gondolkodnak és eszerint cselekednek egyre kegyetlenebbül, ők a társadalom, a világ egy részének tekintik magukat.

Jelenet a Katona Lear király című előadásából - fotó: Szilágyi Lenke
Jelenet a Katona Lear király című előadásából – fotó: Szilágyi Lenke

„Ti ruhátlan szegények, mindenütt, kik tűritek e kegyetlen vihart, födél nélkül, kiéhezett tagokkal, lyukas rongyokban kibírjátok-e az ilyen évszakot? Jaj, nem törődtem ilyesmivel” – mondja Lear a szegények viszontagságaira gondolva. „Az isteneknek csak legyek vagyunk, játékból lecsapdosnak” – filozofál a megvakított Gloster.

– Van esetleg kivétel, ellenpont?

– Van. A rendíthetetlen tisztességű Kent. Olyan, mint Horatio a Hamletben: „nem merő síp a sors ujja közt, oly hangot adni, milyent billeget”.

– A novemberi leállás után a próbákat rendhagyó módon, online kellett folytatniuk. Milyen új tapasztalatokkal gazdagodott ezalatt?

– A bemutatót eredetileg decemberre terveztük. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy ez lehetetlen, mégsem álltunk le: heti két-három alkalommal zoom-próbákat tartottunk. A nagyon hosszú próbafolyamatnak azonban nem kevés előnye mutatkozott. Egyre mélyebben tudtuk elemezni a darabot, újabb és újabb rétegeit tártunk fel, oda tudtunk figyelni a legapróbb részletekre is. Most mégis úgy érezzük, mintha még mindig csak a darab felszínét kapargatnánk.

Jelenet a Katona Lear király című előadásából - fotó: Szilágyi Lenke
Jelenet a Katona Lear király című előadásából – fotó: Szilágyi Lenke

– A főszerepet Hegedűs D. Géza, a Vígszínház művésze alakítja. Miért esett rá a választása?

– Az állandó társulatban hiszek – mint a leggyümölcsözőbb színházi szerveződésben, de tudom a hibáit is. A legnagyobb veszélye, ha változatlan, zárt kör marad. Életemet itthon és külföldön is főleg állandó társulatokkal töltöttem, és így számos olyan magyar színész és színésznő van, akit kiválónak tartok, mégsem dolgoztam velük soha. Hegedűs D. Gézában, akit Learnek látok, az is megnyerő, hogy bár eltérő stílusú színházakból jövünk, mindkettőnket érdekli a kétfajta stílus összeegyeztetése.

katona józsef színház interjú shakespeare zsámbéki gábor
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésA járvány után még inkább a szünet nélküli koncertek mellett kampányol Schiff András
Következő bejegyzés Tudják, mi jár a kamaszok fejében – Két új kötettel jelentkezik a Móra Kiadó

Ajánlott Bejegyzések

Isteni végjáték - forrás: Átrium/Pribék Nóra
Intermezzo

Londonban vendégszerepelt az Átrium Isteni végjátéka

2023. január 31.2 perc olvasás
Párterápia 150. - forrás: Orlai Produkció
Intermezzo

150. előadásához érkezik a Párterápia

2023. január 31.1 perc olvasás
Gurubi Ágnes - fotó: Bazánth Ivola
Így írunk mi

Így írunk mi – Új blog indul a Papagenón

2023. január 31.4 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Mentorok - forrás: Déryné Program Színház mindenkinek

„Meglepő volt, milyen sokan akarnak drámát írni Magyarországon!”

Szent István Filharmonikusokat Záborszky Kálmán vezényli - forrás: Szent István Filharmonikusok Promóció

Petőfi, Kacsóh Pongrác és Lajtha László előtt tiszteleg a Szent István Filharmonikusok koncertje

Keller András - fotó: Emmer László Promóció

Hallgassunk Schubertet! – Tematikus nappal kezdi az évet a Concerto Budapest

Promóció

Sok hűhó semmiért – A BDZ-műhely újabb összművészeti produkciója

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.