Vessünk egy pillantást egy olyan piacra, amelyről alig-alig szoktunk hallani, ám ezúttal komoly ok van az arrafelé (is) figyelésre.
Senki többet?
Az itt megjelenő írásokban a világ és Magyarország műkereskedelmének történéseiről, érdekességeiről, furcsaságairól, ennek a különleges, sokak szemében gyakran érthetetlenül hatalmas pénzeket mozgató piacnak a kulisszatitkairól esik szó. Martos Gábor, a blog szerzője 2011-ben (Magyarországon elsőként) szerzett tudományos fokozatot a műkereskedelem elméleti kérdéseinek témaköréből. Korábban több könyvében is összefoglalta ebbéli ismereteit: Műkereskedelem – Egy cápa ára című kötete 2013-ban, „Ilyet én is tudok” – Sokmilliós művek kalapács alatt című, az absztrakt/nonfiguratív művészet műtárgypiaci jelenlétét taglaló írása pedig 2018-ban jelent meg. Akit tehát érdekel ez az izgalmas világ, tartson vele itt is; rengeteg tényt, adatot, elemeznivalót fog kapni, amelyekből aztán ki-ki levonhatja magának a számára érvényes tanulságokat.
Hogy mennyit ér egy festmény, azt „általában” nemigen lehet megmondani. Van, amikor egy bűneset kapcsán kell meghatározni, hogy mégis „mi mennyi”.
Egy héten belül kétszer is megdöntötte saját árverési rekordját Adrian Ghenie román festőművész, akit ma már az egyik legjelentősebb kortárs alkotónak tartanak a művészettörténetben.
Minden idők egyik legdrágább műalkotása lett Andy Warhol egyik Marilyn Monroe-portréja az érte New Yorkban kifizetett 195 millió dollárral.
Titkos árverésen megvett egy Mercedest, olyan áron, amennyit eddig még soha egyetlen autóért sem adtak. Sőt, más műalkotásért sem nagyon.
Az elmúlt bő tíz napban rendezték meg New Yorkban az idei tavaszi aukciós „nagyhét” nyilvános árveréseit.
Az egyik legkeresettebb kínai művész, Csang Ta-Csien új életműrekordot ért el egy festményével a világ műkereskedelmi toplistáján.
A világ műkereskedelme iránt érdeklődők figyelmének a középpontjában, valljuk be, elsősorban a nyugati alkotók munkái…
Jackson Pollock egy ikonikus festménye lesz a Christie’s árverezőház májusi New York-i aukciójának egyik sztártétele.
A Velencei Biennálét, a világ egyik legjelentősebb mindenkori kortárs képzőművészeti seregszemléjét 1895-ben rendezték meg először,…