Vannak azok a helyzetek, mikor nem kell, nem lehet, nem érdemes mit hozzátenni a látottak/hallottakhoz. Mai dalnokunk performja is hasonló számomra – régóta nagy kedvenc.
Szomorú vasárnap
Van egy mániám: ha valami nagyon megtetszik, akkor abból sok kell. Így esett meg velem, hogy észrevétlenül rengeteg feldolgozásban gyűlt össze a gépemen a Szomorú vasárnap című Seress Rezső-dal. Nagyjából három-három és fél órányi melankólia – gondoltam én; a végén majd még valami baj lesz. Nem lett. Sőt!
Ugyan a posztból ez nem fog kiderülni, impressziót viszont a Szomorú vasárnap e feldolgozása kapcsán mindenképp szerzünk majd, hogy milyen lehet egy forró mozambiki éjszaka…
Újabb bátor hozzányúlást hoztam Nektek erre a hétre. A Kalapács metálzenekar (szoftverzióban Kalapács és az…
Pár éve történt, mikor kattintgatva a YT-n elémgörgent Alice, nagyban változtatva meg bennem sok elcsépelt…
S hogy miért éppen Vietnám? Mondjuk mert szeptember 2-án tartják Vietnám nemzeti ünnepét (1945-ben ekkor kiáltották ki a Vietnámi Demokratikus Köztársaságot). Jó, tudom, másodika tegnap volt, de kellett valami apropó, hogy megmutathassam ezt a feldolgozást, amit a „szabad Vietnámmal” egyidős Khánh Ly énekelt fel az 1980-as években…
Van ez a sátánista dolog. Nem nagyon tudok vele mit kezdeni, de keresztezte (júj, micsoda…
Mindig külön posztot szerettem volna írni a tehetségkutatók nyomán előadogatott Szomorú vasárnapok/Gloomy Sundayok nyomán… Később…
Egy éve haknintott egyet a hajógyárin a Portishead, mely átalkodott magáévá tenni kicsit a Szomorú…
Kezéből mindenki mindent letesz! Volume megteker (sic!)! Egér playgombra irányoz! Szem becsuk! Megvan? Akkor kattint!
Ezekért a dallamokért (is) érdemes egy ilyen blogot írni.
