9. ablak: Hogyan emlékezzünk egy jelentős festőre?

Rembrandt: Téli táj (1646) - részlet

Ugorjunk vissza néhány száz évet a romantikából és az impresszionizmusból, és utazzunk is kissé nyugatabbra, hogy a 17. században, a Németalföldön találjuk magunkat. Hát persze, hogy Rembrandt miatt ugrunk át időt és teret.

350 éve halt meg, úgyhogy lehet rá gondolni egész évben, növelve az amúgy is szépen fogyó ajándéktárgyakból származó bevételt a Rijksmuseumban.

Ide kapcsolódik:
400 Rembrandt-mű látható a Rijksmuseum jubileumi tárlatán – Galéria

Valószínűleg nem ennek alkalmából lopnák el alkotásait, de ez is közrejátszik abban, hogy elkezdték az Éjjeli őrjárat restaurálását, az amszterdami Rembrandt-ház új kiállítást hozott létre, hogy még behatóbban megismerhessük munkaódszereit, és egészen biztos, hogy az applikáció, amelyen követhetjük híres anatómiai művének megszületését, az évforduló miatt készült el 2019-re. Annak pedig csak örülhetünk, hogy a mi Szépművészeti Múzeumunk is megemlékezett az aranykor festőjéről.

Történnek azért bizarr dolgok is. A pittsburghi Carnegie Melon Egyetemen idén rekonstruálták Rembrandt hangját önarcképei elemzésével. A korszerű technológia ugyanis lehetővé teszi, hogy egy személy hangját a megjelenése alapján lehessen megalkotni. A művész önarcképeiből kiindulva a fejformája és becsült tüdőkapacitása alapján hozták létre beszédhangját. (Itt meghallgathatják.) Vajon a fönti, atipikus téli képekből mit állapítanának meg a kutatók a művész lelkéről? Akarnak beszélni róla? Kommenteljenek!