Jön még a télre tavasz – így állnak az Opera munkálatai

Eiffel Műhelyház - fotó: Nagy Attila

Az Opera dolgozói, akik közül sokan otthonuknak tekintik az Ybl-palotát, fájó szívvel dobozoltak össze és hagyták el a gyönyörű épületet. Most még komorabb idők előtt állnak: hosszú éjszakák jönnek, téli hideg és az újjászületés előtti pusztulás – vagyis elkezdődik a bontás.

Így foglalhatók össze az Operaház korszerűsítésének és az Eiffel Műhelyház építésének jelenlegi folyamatai. Az előbbin január elején még éppen nem látszódtak kívülről a munkálatok nyomai, utóbbi viszont – kissé drasztikusan fogalmazva – egyelőre nem több, mint tető nélküli sártenger. De ha az Andrássy vagy Kőbányai úti járókelő számára nincs is látványos fejlődés,

a falakon belül megállás nélkül járnak a gépek, tüsténkednek a munkások, teljesülnek a tervek.

A szakszerű bontás és a megfelelő alapok lehelyezése elengedhetetlen ahhoz, hogy a mostani felújítás korszerűbb, professzionálisabb és tartósabb legyen az 1986-osnál, illetve hogy a Műhelyház a tőle elvárt európai színvonalon üzemelhessen.

Eiffel Műhelyház – fotó: Nagy Attila

Apropó üzemelés: a költözködés utolsó fejezete is lezárulni látszik, hiszen az Ybl-palotával szemközt található, szintén renoválásra kerülő Üzemház lakói is átvonultak az adminisztrációs feladatokat végzőknek otthont adó Szentkirályi utcai irodaházba. Az Emléktár és az Archívum szükséges dobozai is épségben megérkeztek ide. A férfi varroda a Kenyérmező utcában kapott új helyet. Az Operaház szinte üres, hogy ahogy illik, magára maradjon az átvitt értelemben süllyedő hajó kapitánya, a főigazgatóság. Az Opera Visit, vagyis az épületlátogatás változatlanul zajlik, de rossz hír a katasztrófaturistáknak, hogy

a vezetések útvonala némileg változott, és csak a Ház érintetlen, tündöklő helyiségeit mutatja be.

Az intézmény munkatársai mára szépen belakták új helyeiket. A Magyar Nemzeti Balett tágasabb termeket kapott Újpesten, így több helyszínen tudnak próbálni. Az eklektikus stílusban épült, Makovecz Imre által fölfelé bővített Szentkirályi utcai irodaház is lassan megtelik élettel. Eltűnnek a dobozok, előkerülnek a névre szóló bögrék, megcsörrennek az elsőként bekötött telefonok. Lovagteremnek nevezett közösségi tér, kialakított étkező, tágas körfolyosó és sok üvegfelület javítja az itt dolgozók közérzetét.

Becsomagolt székek és lebontott álmennyezetek – ilyen most az Operaház

S hogy mi történik az üres Operaházban? December 6-án aláírták a színpadtechnika korszerűsítésére vonatkozó szerződést, melynek értelmében január elején megkezdődtek a bontási munkálatok, elsőként a zenekari ároknál. Ennek befejezése és az építés elindulása március vége. Február elején láttak hozzá a színpad-technológia eltávolításához, melyhez előbb védőtetőt építettek a felsőgépezet alá. A munkálatok az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatallal, valamint a hatóságokkal való folyamatos egyeztetés mellett zajlanak. A színpadon túl is a bontásé a főszerep: karácsony után a közönségforgalmi mosdóké, a 3. emeleti álmennyezeteké, padlóburkolatoké és válaszfalaké. Amint megtörténik az épület teljes áramtalanítása, a többi emelet is hasonló sorsra jut. Január 3-án megérkeztek a kerítések, melyek az utca népét is emlékeztetik minden elhaladáskor:

az Operaház eddigi történetének legnagyobb rekonstrukciója elkezdődött.

Az Eiffel (Műhely)háza táján is komoly bontások történnek. Január elején felvonult a vállalkozó, aki elbontja a telken található, de az Opera által nem használt épületeket. Folytatódott a leglátványosabb változás, a csarnok tetőburkolatának levétele. 2018 elején megkezdődik az új tetőpanelek felrakása, ezzel egyidőben pedig elkezdik építeni a kisszínház, zeneterem, házi színpad vasbeton falait is. Ha lesz tető, és a betonaljzat alapozási munkálatai is befejeződnek, olyan értelmezhető terület jön létre, amely belendíti és szemmel láthatóvá teszi az építkezést – megkezdődhet az alkotás, a biztos orgonapont feletti kreatív komponálás.

Az operaházi átépítések krónikája

A főépület első egyharmadában már elkészült az alapozás, a kisszínház, a zeneterem és a házi színpad alaplemeze is kész, sőt a gőzmozdonynak és az étkezőkocsinak is „megágyaztak” már. A hátsó kétharmad, illetve a C- (leendő jelmezraktár és -kölcsönző) és D-épületek (üzemeltetés) padlóbontása és alapozása szintén folyamatban van, mint ahogy a közműalagút betonozása is. Az igazán jó képzelőerővel rendelkezők pedig gondolatban már a Műhelyház emeleteit is meghódíthatják, hiszen az előcsarnokba szánt két darab egykarú lépcső alapozása és a közelébe álmodott lift alapteste is elkészült. Persze azokról se feledkeznek meg, akik inkább a kézzel fogható terveket kedvelik:

készül egy makett a kőbányai létesítményről, amely részletesen bemutatja, mi készül a volt járműjavító helyén.

Amennyire az építkezés szempontjából szerencsés, hogy az elmúlt hónapokban kevés csapadék hullott, hiszen a tetőtlen csarnok így nem ázott sokat, annyira nehezíti meg a munkálatokat a talajvíz. A zenekari árok ugyanis nem adja magát könnyen: miután a víztelenítés egyik bevett módja, a nyíltvíztartás nem volt eredményes, most más megoldással próbálják kiszorítani a nem kívánt nedvességet. A kezdeti tervekhez képest néhány apróbb változásra lesz szükség, ezekkel kapcsolatban az Opera az év elején nyújtja be az építési engedély módosításának kérelmét.

Hogy áll most az Eiffel Műhelyház kialakítása?

Elengedhetetlen folyamat az acélszerkezet letisztítása, ami már ősszel megkezdődött, de a téli hónapokban is folytatódik. Ezzel egyidőben elindult a korrózióvédelem is, mely a környezet által erősen igénybe vett fémfelületeken megindult kémiai lebomlás elleni harc. Ide kapcsolódik a mintahomlokzat kialakítása is: mintegy 20 m2-es felületen végzik a mintatisztítást, amely alapján eldől, miként érdemes és kell lepucolni a homlokzatot, vagy ami még fontosabb: hogyan történjen majd a teljes felület felújítása, pótlása és javítása.

A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg.

Végezetül néhány szó a napi munkához szükséges eszközökről, és az Operaház életében új, összetett logisztikai gépekről, amelyek hamarosan elfoglalják a terepet. A 250 operakonténeren, az akusztikai burkolaton és a színpadtechnikai berendezéseken túl olyan, nem csak nevükben izgalmas masinák kapnak majd helyet a Műhelyházban, mint a programozható CNC marógép, az ötfejes gyalugép, az állványos fúró, valamint további különböző asztalos-, lakatos-, cipészgépek vagy az árumozgatásban nélkülözhetetlen négyutas targonca, amely szűk helyekre is befér, és nyolc-kilenc méter magasra képes felnyúlni. A tervek megvalósítása tehát már itt áll a küszöbön.

Mire kirügyeznek a fák, és elmúlik a tél, a bontás lassan átadja helyét az építésnek, a rombolás a szépítésnek.