Ahogy még soha nem láttuk a Carmina Buranat

Bogányi Tibor fotó: Pannon Filharmonikusok

A Carmina Burana a világon először lesz hallható az eredeti Orff-elképzelés szerinti színpadi produkcióként, a Magyar Állami Operaház megrendelésére készült, unikális, mágikus képekkel gazdagított előadásban.

A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg.

Zene és koncepció

Bogányi Tibor karmester, Zászkaliczky Ágnes orgona és festőművész, Könnyű Attila forgatókönyvíró a Freelusion csapatával együtt álmodta meg azt az összművészeti produkciót, amely szeptemberben és októberben kerül műsorra az Erkel Színházban. Az estek különlegessége, hogy a video mapping technika és az interaktív vetítés révén káprázatos látványvilág egészíti majd ki a zeneművet. A százhúsz tagú kórus és a Magyar Nemzeti Balett három táncosa mintegy vetítővászonként elevenedik meg a színpadon a díszletként is funkcionáló mágikus mozgóképeken.

Szerettünk volna egy olyan újító produkciót létrehozni, amire a világban is felfigyelnek

– mondja az előadás karmestere, és egyik művészeti vezetője, Bogányi Tibor, aki Zászkaliczky Ágnessel karöltve közel tíz éve foglalkozik vizualizált koncertekkel.

„Az első ilyen munkánk Mahler Dal a Földről című dalciklusához fűződik, amihez Ági grafikáit vetítették a zenekar mögé. A klasszikus zenei hangversenyeket nagyon nehéz képi világgal kiegészíteni úgy, hogy ne vegye el a hangsúlyt a hangokról. Fontos, hogy ne egy mozifilm készüljön, amire zenélünk, hanem pontosan fordítva, egy élő koncert, ami vizuális elemekkel van gazdagítva.

Zaszkaliczky Ágnes – forrás: facebook.com/agnes.zaszkaliczky

A világ koncerttermeit járva jó néhány hasonló kísérletről tudok, például a hamburgi Laeiszhalle megnyitóján Beethoven IX. szimfóniáját próbálták vizualizálni. A Carmina Buranára közel másfél éve találtuk ki a modern interaktív tánc és a klasszikus zene élő erejét is felhasználó koncepciót, majd sikerült megtalálni a Freelusion csapatát, akik 3D-s hologrammikus látvánnyal ezt az elgondolást kivételes vizuális élménnyé varázsolják.”

Carl Orff mágikus képei

„Azt látjuk, hogy a koncerteken az átlagéletkor hatvan feletti, és az emberek egy nagyon kis százaléka szereti, illetve érti a klasszikus zenét. Ezzel az újítással azonban tömegekhez lehetne közelebb hozni a műfajt” – veszi át a szót Ágnes, aki képzőművészként és művészeti vezetőként vesz részt az absztrakt, filmszerű látványvilág megálmodásában.

„A színpadképet egy hatalmas lótuszvirág alkotja, amely keleti motívumként is ismert, de a magyar népművészetben is megtalálható. A képekbe ősi magyar mintázatokat is beleszövünk, hiszen a Magyar Állami Operaház olyan produkciójáról van szó, amelynek minden alkotója magyar.

Olyan mágikus, Orff zenéjére asszociáló szimbólumok is megjelennek majd, mint a tűzmadár, a sárkány vagy az életfa. Nem szeretnénk a szöveget szóról szóra illusztrálni, hiszen ezt már a zeneszerző remekül megalkotta a zenével. A célunk az, hogy a csodálatos látvánnyal fokozzuk Orff mágiáját. Kifejezetten pozitív kisugárzása, üzenete lesz ennek a vizualizált koncertnek.

Képi világ

Világszínvonalú projektek, köztük show és színpadi látványtervek állnak a Carmina Burana vizuális koncepcióját kivitelező Freelusion mögött, amelyet Gyöngyös Balázs és Papp Gábor alapított. Eleinte külföldi rendezvényeken alkalmazták a video mapping technikát, a Microsofttól a Google-ön át a Mercedesig legalább nyolcvan, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő céggel dolgoztak. Épületvetítésben világbajnokságot nyertek, autóvetítésben világpiac-vezetők. Elsőként készítettek tánccal kombinált video mappinget, Papp Tímea művészeti vezetésével önálló tánctársulatot hoztak létre; olyan sikerek fűződnek a Freelusion tánccsoport nevéhez, mint a brit és az amerikai Got Talent című műsorban való fellépés.

Húszfős gárdánk számára nagy művészi előrelépést jelent a szórakoztatóipari megbízások után a Magyar Állami Operaházzal való együttműködés

– emeli ki Papp Gábor.

Korábban a Thália Színháznak készítettek vetített díszletet a Gellérthegyi álmokhoz. Egy német óceánjáró hajó megbízásából a 80 nap alatt a Föld körült dolgozták fel, a koreográfiát, a jelmezeket is ők tervezték. A Carmina Burana így nem technikai szempontból jelent kihívást számukra, hanem a grandiózussága, az időtartama és a műfaja miatt.

A Bartók Plusz Operafesztivál zárógálája – Bogányi Tibor

„A video mappinget, azaz a háromdimenziós térvetítést több mint öt éve folyamatosan használjuk külterületen és belterületen egyaránt. Színdaraboknál egyre többször alkalmazzák háttérként, kiegészítő elemként. A Carmina Burana esetében azonban nem csak holografikus vizuális élményt nyújtunk, hanem interaktív vetítéssel készülünk, ami szintén különleges és egyedülálló. Nyolczas István concept artist mellett Herczeg Ádám és Kiss Dávid vezető grafikusaink felelnek a legmagasabb szintű megjelenítésekért, Török Dávid nemzetközileg elismert video mapping szakértő pedig a technikai lebonyolítást szavatolja. Egy félig áttetsző, lényegében nem is látható, holografikus vászon szolgál térhatású vetítési felületként. A valóságban ritkán megtapasztalható impulzusként a vetítés megelevenedik, térbe kerül.

A mágikus, absztrakt motívumokból illetve egyszerűbb ábrákból álló képi világ mintegy kiemeli, szolgálja, erősíti a zenét.

A táncosokból kiinduló energiahullámokat és a mozgásukat követik a képek” – mondja Nyolczas István, aki concept artistként jegyzi az előadást.

Az önmagát gondolatébresztőnek nevező tervező korábban a reklámszakmában dolgozott és rajzfilmeket rendezett. „Általában azt szeretjük, ha az ügyfél elmondja, milyen üzenetet kíván közvetíteni, és ránk bízza a megvalósítást. Ebben az esetben azonban nagyon jó megosztani az alkotás folyamatát egy másik vizuális művésszel, Zászkaliczky Ágnessel, akivel egy nyelvet beszélünk. A Carmina Burana több szempontból is rendhagyó vállalkozás, amelyben nagy öröm részt venni – és remélem, a közönség számára is legalább ennyire kiemelkedő élményt jelent majd.”