Október 11-14. között immár nyolcadik alkalommal rendezik meg a Millenárison Magyarország legnagyobb, kortárs képző- és fotóművészeti vásárát. Az Art Market Budapest mintegy 6 ezer négyzetméteres kiállítóterületén 4 földrész 25 országának 500-nál is több művésze mutatkozik be. Képtelenség lenne mindegyiküket számba venni, pár rejtett kincset azonban szívesen ajánlunk olvasóink figyelmébe.
Az idei évben Közép-Európa művészetére, illetve a fotográfiára vetül a legnagyobb figyelem a vásáron. Az Art Market Budapest által kezdeményezett Visegrad Contemporary kulturális fesztivál a Millenáris mellett további budapesti helyszínek bekapcsolásával ad bepillantást a Visegrádi Négyek országainak művészeti választékába, az Art Photo Budapest pedig a Millenáris egy teljes kiállítási csarnokában kínál gazdag látnivalót.
Mi apró (és kevésbé apró) csodák után kutatva jártuk körbe a Millenárist, ezekből kínálunk rövid ízelítőt olvasóinknak.
A bejárathoz közel, a Darwin Buffet kiállítóhelyén láthatók a Ruben Brandt, a gyűjtő című animációs filmjével Európa vetítőtermeit épp meghódító, szlovéniai származású Milorad Krstić hommage-portréi, amelyek avantgárd párbeszédre hívják mások mellett Leonardo da Vincit, William Blake-et vagy akár Sztálint.
Hidegháború, avantgárd és Szlovénia? Vegyük az irányt a ljubljanai P74 Galéria standja felé, ahol a Laibach vészjósló, komor, dermesztően erős nyomatai állítanak meg minket. A Neue Slowenische Kunst nyolcvanas évek óta zenében, video- és képzőművészetben is aktív kollektívájának expresszív esztétikuma mögött a (hideg)háború rettenete bujkál.

Lépjük most át gondolatban a határt észak felé, és keressük fel a MissionArt Galériát, ahol hazai határátlépőket tekinthetünk meg, a magyar neoavantgárd fotográfia legjobbjait. Mások mellett Erdély Miklós, feLugossy László, Hajas Tibor és Ujj Zsuzsi munkáiból láthatunk itt válogatást, amely izgalmas metszetet kínálja ennek a pár éve a műtárgypiacon is különösen kurrensnek számító irányzatnak. Személyes kedvenceim a kiállítottak közül Gémes Péter mitikus időkbe vesző kompozíciói.
Akit érdekel, hogy festenek a 21. század harsány és virtuális mítoszai, annak érdemes lesz pár törzskörzést csinálnia az orosz Olga Tobreluc klasszikus művészettel és a giccsel egyaránt kacérkodó, csupaszín, lentikuláris nyomataival szemben. Ha pedig a szemünk mellett a testünk is bemelegedett, folytassuk az ödüsszeiát az emeleten. Semmiképpen ne felejtsük ki a MAMŰ időtlen neopogány bálványait, Király Gábor papírra, fára és vászonra felvitt paleo-hipsztereit, és Botos Péter harmonikus üvegművészetét sem.
Az absztrakciót kedvelőknek a zürichi Kate Vass galéria standjának felkeresését javaslom. Davide Pizzigoni halk, merítettpapír-konstruktivizmusa és Gianfranco Chiavacci meditatív gézhálói egyaránt figyelemre érdemes, elmélyülésre késztető, finom felületek. Csakúgy, mint a japán Hisako Ohkochi csendes, lakkozott faobjektjei, amelyeket az osakai Systema hozott el az Art Market Budapestre. Megigéző tárgyak.

Akárcsak Orosz István szemünket megcsaló, közben pedig képzeletünket foglyul ejtő illúziójátékai. Évről évre láthatunk belőlük néhány nyomatot itt, a Millenárison is. Ezúttal ódon oszlopcsarnokok közé csempész orrszarvúkat a mester, vagy épp kitalált térképekre bújtatja el ezeket a hatalmas fenevadakat. Grafikái az ankarai Güler Sanat standján nézhetők meg.
Orosz István fantáziája a fiktív földrajz felé kalandozik, a Molnár Ani Galéria kínálatában pedig képzeletbeli kamerákat csíphetünk el. Waliczky Tamás munkáit. Amiatt is izgalmas pár pillantást vetnünk ezekre a masina-metaforákra, mert ez a sorozat lesz majd látható jövőre, az 59. Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjában.
A Millenárison az egyik legötletesebben berendezett, leginkább közönségcsalogató pavilon az Initio Fine Artsé. Itt mások Kecskeméti Sándor kis méretű plasztikáit lehet megismerni. Szobamonolitok kerámiából és bronzból. Kecskeméti szobrai Henry Moore kompozícióira emlékeztetnek, de ha többet időzünk a közelükben, egyszerre olyan érzésünk lesz, mintha Picasso figurái lépnének ki a térbe.
A Várfok Galéria a sokáig Picasso mellett élő és alkotó Françoise Gilot műveiből is hozott néhányat a vásárra, de kiállítóterükben a közelgő Ujházi Péter-tárlatukat is felvezetnek. (Már várjuk!) Az Indánál Kicsiny Balázs nyolcvanas években készült, fakó-markáns, változásváró szén-akvarelljeire lehet rácsodálkozni. A kölni Koppelmann Galéria standjának külső falán, egy eldugott, szűk folyosó végén pedig Horst Kistner fényképei közül láthatunk párat. A tenyérnyinél alig nagyobb nagyítások olyanok, mintha Man Ray színesben, kelet-német enteriőrökben fotózott volna tovább. A meseszépen világított képek David Lynch szürreális világát, vagy éppen Misetics Mátyásnak a majdnem velük szemben, ugyancsak a Várfok Galéria standján kiállított fotómunkáit is eszünkbe juttatják.
Ahogy a fentiekből is kiderül tán, az Art Market Budapest műfajilag és tematikusan is széles merítést kínál a kortárs képzőművészből. Így aztán a vásár meglátogatása profi műgyűjtőknek és napjaink alkotóinak formanyelvével még csak ismerkedőknek is izgalmas időtöltést ígér. Kultúrarajongóknak kétség kívül kihagyhatatlan.