Mi állt egykor a Szépművészeti Múzeum telkén?

Rotunda, a Feszty-körkép (A magyarok bejövetele) épülete a mai Szépművészeti Múzeum helyén. A felvétel 1895 körül készült. - forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

A Feszty-körkép elhelyezésére szolgáló, a panorámának épített Rotunda.

Feszty Árpád 1891-es párizsi útja során látta Jean-Baptiste-Édouard Detaille és Alphonse-Marie-Adolphe de Neuville A francia hadsereg című festményét, ennek hatására merült fel benne, hogy a bibliai özönvíz történetét hasonlóan nagy méretű festményen örökíti meg. Felesége, Jókai Róza viszont, aki Jókai Mór nevelt lánya és a müncheni akadémián tanult festőművész volt, azonnal a praktikus kérdésekre gondolt: a képhez szükséges vászon és festék árára. De jó az após a háznál, Feszty Árpád az ő javaslatára váltott témát, és kezdett neki a honfoglalásnak.

Ide kapcsolódik:
Szívrohamot kapott egy turista Botticelli Vénusza előtt

Feszty megalapította a bátyjával a Magyar Körkép Társaságot, amely 140 ezer forintos alaptőkéjével volt hivatott biztosítani a vállalkozás pénzügyi alapjait. Feszty Gyula és Gráf Lajos azonnal hozzáfogtak az épület tervezéséhez, Feszty Árpád pedig elutazott Munkács, illetve a Vereckei-hágó környékére, hogy vázlatokat készítsen a tájról. Feszty nem egyedül dolgozott, munkatársai Barsy Adolf, Mednyánszky László, Mihalik Dániel, Olgyai Ferenc, Pállya Celesztin, Spányi Béla, Ujváry Ignác, Vágó Pál, Ziegler Károly és felesége, Fesztyné Jókai Róza voltak. Az alkotókat gyakran meglátogatták művészbarátaik, akik zenével, felolvasással szórakoztatták őket, és tartották bennük a munkakedvet.

A panorámát 1787-ben szabadalmaztatta az ír Robert Barker, öt évvel később felállították az első igazi, diorámával kiegészített körképet, egy kifejezetten arra szolgáló épületben.

A sajtó is tudomást szerzett a tervről, Feszty és műve az érdeklődés középpontjába került, ami anyagi támogatást is hozott neki: a Fővárosi Tanács nem csupán a költségeket vállalta át, de a kiállításra szolgáló épület felépítését is. A Rotunda a mai Szépművészeti Múzeum helyén állt. Az épület vázrendszerrel épült, a falakat vashálóval erősítették, átmérője 40, falmagassága 16 méter volt, egyszerre 236 látogató tartózkodhatott benne.

Az első jelzett határidőre, 1893. augusztus 20-ra a festmény nem készült el, csak a színvázlat, mert hiába a munkába beszálló többi kolléga, a tájképi részleteket festő Mednyánszky Lászlótól a lovas csatajeleneteket megörökítő Vágó Pálon át a sebesülteket és halottakat festő feleségig, kiderült, túlzott volt a vállalás. Végül Feszty jelentős anyagi veszteségével 1893. május 14-én adták át a 15 méter magas, 120 méter széles, kifeszítve 38 méter átmérőjű panorámaképet a nagyközönségnek. A mű nagy népszerűségnek örvendett, különösen a millenniumi kiállítás alatt.

Kíváncsi a korszak további történeteire, az időszakra, amikor a Városliget vigalmi negyednek számított? Kattintson ide!

Az 1939-ben készült kép háttérében a Feszty-körkép (A magyarok bejövetele) pavilonja a mai Vidámpark területén. – Forrás: Fortepan

A képet a londoni világkiállítás közönsége is megnézhette, de méretek ide vagy oda, egyáltalán nem tolongtak az ismeretlen témájú festmény pavilonja előtt. Amikor 1909-ben hazahozták, már nem vissza a Rotundába, nem is az annak helyére épült Szépművészeti Múzeumba – a nemrégiben újranyitott Szépművészeti Múzeumról itt írtuk le véleményünket –, hanem egy új helyszínre került a Városligetben.

Ez kevésbé volt megfelelő a körkép műfajának, és az épp beinduló mozival sem versenyezhetett.

Már a visszaszállítás után kezdték restaurálni a képet. A II. világháborúban jelentős károkat szenvedett a festmény, mintegy 20%-a elpusztult. A romok alól kiásott darabokat restaurálták, ezek magántulajdonba kerültek. A megmaradt vásznat a varrások mentén felszabdalva összecsomagolták, a Magyar Nemzeti Múzeum raktárába vitték, évekig állagmegóvás sem történt, majd egy 40 négyzetméteres részt szegedi és budapesti restaurátorok felújítottak.

Az 1957-es fotón a Feszty-körkép (Feszty Árpád: A magyarok bejövetele) részlete. – forrás: Fortepan / FSZEK

Már a hetvenes években határoztak az ópusztaszeri történelmi emlékparkról, de az ötletből csak a kilencvenes évek közepére lett valóság. Itt kapott új otthont A magyarok bejövetele, amelyet magyar és lengyel restaurátorcsoport újított fel.