Nemrég írtunk arról, mit kínálnak 2019-ben Európa legnagyobb kiállítótermei. Az öreg kontinens után most az Újvilágban néztünk szét. Következzenek Észak- és Dél-Amerika legizgalmasabb tárlatai.
Ami a látogatószámot illeti, a tavalyi év legnagyobb slágere Frida Kahlonak a Magyar Nemzeti Galériában rendezett tárlata volt nálunk. Februártól a Brooklyn Múzeumban lehet majd megnézni a mexikói festőnő munkáit, ám ezek mellett személyes tárgyait, ékszereit és ruháit is bemutatják. A tárlat májusig lesz látható.
A Massachusettsben található Rose Art Museumban Howardena Pindellnek rendeznek kiállítást februárban. Az absztrakt expresszionisták közé sorolható művésznő egyik legfontosabb ismertetőjegye az egyedi anyaghasználat:
nem ritkán csillám- és hintőport, valamint parfümöt is képeibe épít.
A mostani lesz az intézmény szerint az eddigi legátfogóbb Pindell-tárlat, amely az alkotó fotográfiáiból és performanszaiból is bemutat néhányat, ahogy az utóbbi pár év munkái is terítékre kerülnek majd.
Az ugyancsak afroamerikai, még mindig csak 30 esztendős figuratív festőnek, Jordan Casteelnek szülővárosában, Denverben nyílik kiállítása. Az amúgy Harlemben alkotó Casteel vásznain várakozó embereket látunk. Telefonnal babrálókat, könyvekbe merülőket vagy csak fáradtan ránk nézőket. Casteel a környezetében élőket festi, így tárlata színes harlemi tablót kínál.
Az impresszionizmussal nem csak a pixelekre szakadt bukolikus tájak és erdei ligetek érkeztek meg a művészettörténetbe,
Monet, Degas, Pissarro és a többiek az ipari forradalom árnyoldalaira is reflektáltak.
A Torontóban közel 100 műalkotás vizsgálja az impresszionizmus és az ipari forradalom egymásra hatását.
A floridai Sarasota botanikus kertjében állítják ki februártól Paul Gauguin polinéz utazásai hatására készített nyomatait. A francia zseni „paradicsomi utazásának” – a kiállítás címe is ez, éppen ilyen egzotikus helyszín illik. A tárlat érdekessége, hogy a Gauguintől megszokott élénk színek helyett a nyomatok fekete-fehérjében mutatkoznak meg a trópusok.
Joan Miró biztosan ott van a tíz kedvenc képzőművészem között. Így aztán egy pillanatig sem hezitálnék, ha valaki megajándékozna egy New Yorkba szóló repülőjeggyel és minden bizonnyal a MoMÁ-ba sietnék a megérkezésem után, ahol februártól júliusig a katalán mester festményeiből, papírmunkáiból, nyomataiból és objektjeiből válogató kiállítás lesz látható.
Remek kiegészítése lenne ennek a képzeletbeli utazásnak a brazil Rubem Valentim São Paulóban nyíló retrospektívje. Különös, de Valentim afro-brazil formakincse engem messziről Korniss világára is emlékeztet. Márciustól száznál is több munkája lesz látható Brazília legnépesebb városában, köztük szobrok, nyomatok és festmények is.
A Los Angeles-i Getty Centerben a fotográfia atyjának is nevezett Oscar Gustave Rejlander képeit lehet majd megnézni márciustól. A Viktoriánus-korban élt Rejlander egészen újszerűen viszonyult az akkoriban egészen újszerű médiumhoz, a fotográfiához. Aki a fényképezés hőskorára kíváncsi, mindenképpen nézegesse megrázó erejű képeit.
A New York-i Guggenheim Museumban Robert Mapplethorpe fotóiból nyílik nagyszabású kiállítás. 2012-ben a budapesti Ludwig Múzeumban láthattunk válogatást a New Yorkhoz szorosan kötődő fotós felkavaró munkáiból. Erre a tárlatra is kölcsönzött nagyításokat a Guggenheim, amely a legnagyobb Mapplethorpe-gyűjtemény birtokosa. A két részes tárlat első fele (január 25-étől július 24-ig) Mapplethorpe életművéből mutat izgalmas válogatást a korai Polaroidoktól az S&M-fotókig, az év második felében pedig azoknak az alkotóknak a munkáiból áll majd össze impozáns tárlat, akikre hatást gyakoroltak Mapplethorpe kivágásai, munkái.
Ha egyesek a többsávos hanginstallációkat, a videómunkákat vagy a food artot is túlságosan kortársnak gondolják, biztosan meg fognak lepődni azon is, hogy a denveri Kortárs Művészeti Múzeumban a tetoválóművész Amanda Wachobnak nyílik kiállítása. Pedig akik jobban megismerik az amúgy papírra, selyemre és gyümölcsökre is dolgozó alkotó munkásságát, biztosan elismeri majd: a tetoválás is lehet művészet.
(Via artnet.com)
