Kelemen László: „Az a célunk, hogy mindenki táncélménnyel térjen haza”

Kelemen László - fotó: Bege Nóra

Új elemmel gazdagodott a Hagyományok Háza programkínálata, hiszen január közepétől minden szombaton táncházakkal várják az érdeklődőket az intézmény felújított közösségi terében, az Átriumban. A kezdeményezés fontosságáról és a közelgő programokról kérdeztük Kelemen László főigazgatót.

– Mi a jelentősége a Hagyományok Házában szervezett táncháznak?

– Aki részese a táncházmozgalomnak, annak egyáltalán nem meglepetés, hogy a Hagyományok Háza ilyen jellegű programmal jelentkezik. Számunkra a táncház alapvetés, ha azt akarjuk, hogy a hagyományozódás ezen a fórumon keresztül is megvalósuljon. Érdekünk, sőt kötelességünk mintaszerű táncházakat kialakítani, olyanokat, amik a saját szakmai elképzeléseink mentén jönnek létre.

Ide kapcsolódik:
Évszázados tánc- és zenehagyományok korszerű formában

– Mit jelent a hagyományozódás mintaszerű művelése?

– A táncházakban zajló tánctanítás az elmúlt időszakban háttérbe szorult, hiszen nagy számban jelentek meg a különböző folkkocsmák. Ez a hiátus ösztönözte az új koncepció egyik alappillérét, vagyis az újragondolt táncházon belül már különválasztottuk a tánctanítást és a szabad táncot. Minden alkalommal van egy kétórás foglalkozás, ahol mindenki elmélyedhet az alaplépésekben, ezután pedig következik a szabad tánc, amibe azok is be tudnak kapcsolódni, akik később érkeztek. Fontos, hogy át tudjuk adni a tánctudás alapélményét, ezért elengedhetetlen, hogy beavató táncházként működjünk. A célunk, hogy bárki, aki az utcáról bejön, táncélménnyel térjen haza.

– Miben látja a Hagyományok Házában megszervezett táncházak egyediségét? 

– Elsődlegesen azért különlegesek ezek az alkalmak, mert egy nagyon szép térben, a Hagyományok Háza központi Átriumában zajlanak. Nagy, szabad helyiség, ahol van elég levegő. Nagyon sok olyan táncházban voltam már, ahol az erőkifejtéstől és az alacsony légtértől hamar kellemetlenül érezték magukat a részvevők. Egyszerűen, ha nevet kéne adnom a mi táncházainknak, akkor azt mondanám, hogy ez egy levegős táncház. Tavasztól megpróbálunk szabad térre is kimenni, a Corvin téren tartjuk majd a táncházakat, körülbelül fél 10-ig, utána pedig bent folytatjuk. A Hagyományok Háza másik előnye, hogy terei több közösség befogadására is alkalmasak. Ha azt látjuk, hogy nagy különbség van a táncházba érkezők tudásában, akkor meg tudjuk oldani, hogy kettéválasztjuk a csapatot. A Halmos-terembe elvonulhatnak a kezdők, a haladók pedig az Átriumban folytatják a tanulást. Ez egy lehetőség, de az adott alkalmon mindig megvárjuk, hogy a táncházgazda – ahogy Erdélyben nevezték, kezes – döntsön.

Táncház a Hagyományok Házában

Az év során több tájegység hagyományaiban mélyedünk el eredeti, vagyis az adott tradíciót képviselő népzenészek segítségével. Ez azért fontos, hogy az itteni zenészek velük együtt tudják húzni a talpalávalót, és persze jobban el tudják sajátítani a hagyományátadás csínját-bínját. Azt hiszem, hogy a népzene autentikus képviselőivel a városi közönség is szívesen találkozik. Jelenleg Kalotaszeg tájegységével ismerkednek az érdeklődők, ebben a blokkban három prímást hívtunk meg, Czilika Gyulát Bogártelkéről, Varga István Kiscsipást Bánffyhunyadról, illetve egy mérai prímást, László Csongort. Az, hogy a zenekarok hogyan állnak össze, attól függ, hogy a prímás kiket választ maga mellé, ugyanis Kalotaszegen ez a szokás.

– Március 2-án bállal végződik a kalotaszegi sorozat. Mik a jövőbeni tervek?

– Az is fontos része a koncepciónknak, hogy egy nagyobb ciklus lezárásakor tartunk egy bált, egyfajta ünnepi alkalmat, ahol nemcsak a táncokat, a zenét, a népdalokat ismételjük át és helyezzük reflektorfénybe, hanem magát a tájegységet is próbáljuk több – néprajzi, kulturális, gasztronómiai – szempontból bemutatni.

Ide kapcsolódik:
Több mint ezer népzenész és néptáncos mutatkozik be az idei Néptáncantológián

Most azt tervezzük, hogy a kalotaszegi tájegység ismert ételeiből is elkészítünk majd néhányat, például bivalytejes puliszkát főzünk. Itt is – mint minden egyes táncházban – lesznek adatközlők, eredeti zenészek. Minden egyes tematikus egységet szeretnénk egy ilyen nagyobb akcióval zárni. Március 9-én Vajdasági Nappal folytatjuk a programsorozatunkat, ahol megismerkedhetünk a Délvidék gazdag népi kultúrájával, táncaival, énekeivel, meséivel. Ennek a napnak a zárása egy vajdasági táncház lesz. A következő tájegység pedig, aminek több szombaton keresztül tanítjuk majd a táncait, Gömör lesz.