Folytassuk a horpácsi Széchényi-kastély zenetörténetét.
Az első rész főszereplője a sokoldalú Mátray Gábor volt, akit az első magyar zenetörténésznek is mondhatunk.
Ma időben egy nemzedéket lépünk előre: Az 1870-es években, amikor Széchényi Imre (Széchényi Lajos fia, Széchenyi István unokaöccse), a későbbi berlini nagykövet volt Horpács ura, Liszt Ferenc többször járt vendégként a kastélyban.
Mint legutóbb olvashattuk, apja magas hivatalt viselt Bécsben az udvarnál: ő volt Zsófia főhercegnő udvarmestere. Így Imre gyakorlatilag együtt nőtt fel Zsófia fiaival, Ferenc Józseffel és Miksával, a későbbi osztrák, illetve mexikói császárral. Húszéves korára, amikor diplomáciai szolgálatba lépett, öt nyelven beszélt, kitűnően zongorázott, sőt komponált is.
Liszt az 1870-es évek elején barátkozott össze a művelt, művészi hajlamú gróffal, akinek egy magyar indulóját zongorára is feldolgozta. Sőt, az akkor hatvanas éveiben járó zeneszerző három alkalommal vendége is volt Széchényi Imrének a horpácsi kastélyban: 1870 elején, 1872 őszén és 1874 januárjában.
Első, 1870 januárjában lezajlott vendégeskedéséről barátjának, Augusz Antalnak január 17-én írt leveléből értesülhetünk:
„Horpácsi nyaralásom valószínűleg meghosszabbodik február elejéig. Mihálovics velem érkezett oda csütörtökön, és Apponyi Albert tegnap csatlakozott hozzám, teljesen férfiak között vagyunk. […] A ház nagyon kellemes és kényelmesen van berendezve. Csaknem úgy, mint Szekszárdon, itt megtalálom a saját »bölcsek kövét«, a nyugalmat.”
Ebben társai, ahogy maga is említette, Michalovich Ödön zeneszerző, későbbi zeneakadémiai tanár és igazgató, valamint a politikus Apponyi Albert voltak.
Második látogatása 1872 őszén két hétig tartott. Eredetileg kevesebb időt tervezett itt tölteni, de kivárta, milyen méreteket ölt az országban felbukkant kolera, amely ekkor már Pesten is szedte áldozatait. Egy hét után Michalovich Ödön is Horpácsra érkezett, s másnap vele és Imre gróffal Liszt ellátogatott közeli szülőfalujába, Doborjánba (ma Raiding, Ausztria).
Legközelebb 1874 elején járt Liszt a kastélyban, miután jótékony célú hangversenyt adott Bécsben. Az ekkor eltöltött négy hétről Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1874-1886 című könyvében a következőket olvashatjuk – írója a részletben megfesti a környezetet is, ahogyan Liszt érzékelhette:
„Jan. 15-én, szellemileg nagyon fáradtan, de külsőleg jó színben megérkezik tehát Horpácsra, Széchényi Imre gróf kastélyába. Régi, kicsi falu, fele úton Sopron és Kőszeg közt, és csak 20 km-re Liszt szülőfalujától. Kizárólag magyarok lakják. Temploma román stílű, akkor talán 700 éves. Valaha a legszebbek egyike lehetett az országban. Évszázados kastély a falu szélén. Mellette, akárcsak egy közepes erdő, akkora botanikus park. Szokatlan cserjék közt különleges fái örökzölden vagy a téltől megkopasztva, sudár magasságból vagy óriásoknak széttárt ágaikkal susognak álmot, szűrik a levegőt a téltől megkopasztva, ezüstös kékre. És csend van, a végtelen kezdete. Aztán a végtelen kicsit benépesül. Michalovich Liszttel együtt érkezik – Széchényi Imre gróf fogadja őket. […] Európát járt ember. Kastélya elegánsan berendezett, kényelembe ringat. Három nap múlva megjön Apponyi, pár nappal később a bájos háziasszony, nyomában a fivér, Széchényi Dénes feleségestől, Pozsonyból. A kastély békéjét egyikük sem veri föl. A napok egyformán peregnek. Mélyen lélegzik a park, rajta túl az erdő, de Lisztet nem ölelheti magába; idegenkedik a sétáktól, főleg télen. A bölcsek kövét: a nyugalmat a falak között találja meg. Minden reggel misén van. Egy nagy műveltségű pap celebrálja, alig látó szemekkel, törékeny egészséggel. Ebédnél találkozik Liszt a többiekkel, majd újra a vacsoránál, amit este 7-kor szolgálnak fel. Utána kis zene következik a szalonban; rendszerint Michalovich vagy Széchényi grófné a négykezes társa. Nagyszerű élet ez neki. Emberek között van és mégis bármikor egyedül. Kottát ír és gondolkodik. […] Kéznél van Jókai balladája, A holt költő szerelme az ismeretlen harctéri sírjából kikelő és oda visszaszálló nagy költőről, Petőfiről. Nagy buzgalommal dolgozik a melodrámán, még Horpácson elkészül vele. […] Zeneszerzésen, revideáláson kívül elvonultságában végre könnyíthet elmaradt írásbeli válaszai nyűgén. Akire a legtöbbet gondol horpácsi magányából: Sayn-Wittgenstein Carolyne hercegné Rómában. […] Neki írja Liszt Horpácsról legtöbb levelét.”
Közben Liszt elfogadott egy meghívást, hogy újra adjon koncertet Sopronban, abban a városban, ahol csodagyermekként életében először lépett közönség elé. A hangversenyre Sopronba utazott Franz Lenbach, a híres festő, aki aztán a horpácsi kastélyba is a társasággal tartott, s ott vázlatrajzot készített Liszt környezetéről. A Horpácson összemelegedett kis társaság tagjai számára Liszt tréfás beceneveket talált ki, szolmizációs hangokról elnevezve őket (Széchényi grófnőt például „Donna Sol”-nak…).
Egy kínos epizód azonban megzavarta a pihenés heteit. A weimari Hortense Voigt – egy egzaltált hölgy – éveken keresztül Liszt menyasszonyaként aposztrofálta magát, s 1874 januárjában négy napig ostromolta a horpácsi kastélyt abban a reményben, hogy egy pillantást vethet bálványára. Imre gróf kénytelen volt hivatalosan kitiltatni a nőt a környékről…
Induljon a zeneszerző nyomába, ismerjen meg további Liszt-emlékhelyeket!
A soproni ház, ahol Mátyás király és Liszt Ferenc is járt
Petőfi mindent megtett, hogy élőben láthassa Liszt Ferencet koncertezni
Liszt Ferenc és a Debreceni Zenede
Kastély zenei és történelmi sorsfordulókkal
Honnan származtak Liszt Ferenc apai felmenői?
Ahol Liszt Ferenc édesanyja született
Aki megkacagtatta Liszt Ferencet
Itt állhatott Liszt Ferenc első állandó pesti lakása
A Széchényi család sokáig nagy kegyelettel őrizte a zongorát, amelyen Liszt ott-tartózkodása idején játszott. Látható volt a kastélyban Joseph Kriehuber 1846-ból származó rajza, amelyen a művész Lisztet baráti körben ábrázolta, valamint Lenbach itt készült ceruzarajza. Mindezen emlékeknek a második világháborúban nyomuk veszett. Lenbach vázlata azért legalább egy folyóiratcikk illusztrációjaként megmaradt: a Magyar Művészet 1936-os évfolyamában Csatkai Endre soproni helytörténész publikálta. Szerinte a rajz egy leendő festmény céljára készült skicc volt. A vázlatos ábrázolás és a halvány ceruza miatt elég nehezen vehetők ki az alakok: Liszt és a grófné (vagy a szintén jelenlévő Dönhoff grófné?) négykezeseznek, körülöttük a házigazda és a többi vendég. Lenbach odaírta a neveket, feljegyezte a rajzra a függöny színét – ebből gyanítható, hogy a jelenetet meg is akarta festeni. Leolvasható a helyszín és a dátum: Horpács, 1874. február 15.
Liszt látogatásainak emlékét a kastély homlokzatán márványtábla őrzi:
LISZT FERENC
EBBEN AZ EGYKORI SZÉCHENYI-KASTÉLYBAN
NYUGALMAS HETEKET TÖLTÖTT
1872-1874-BEN.
ITT ALKOTTA
PETŐFI EMLÉKÉRE, JÓKAI SZÖVEGÉRE
„A HOLT KÖLTŐ SZERELME” MELODRÁMÁT.LISZT FERENC TÁRSASÁG
SOPRONI CSOPORTJA
1979.
A kastély műemlékű besorolású, de hosszú évek óta gazdátlan. Berendezési tárgyait a második világháború alatt széthordták. Parkja is megsínylette a háborút és az utána következő időket: jóval kisebb kiterjedésű, de máig vannak növényritkaságai. Szerencsére időközben természetvédelmi területté nyilvánították. A közelmúltban az épület bekerült a Forster Nemzeti Kastélyprogramba – ám 2017-ben magát a programot megszüntették… Az utolsó információk szerint az épületet szigorúan őrzik, parkja sem látogatható. Én még 2005-ben jártam ott: a kastélyt magát akkor is csak kívülről szemlélhettem, de legalább láthattam, és megpihenhettem a teraszon…
Befejezésül hallgassuk meg a horpácsi kastélyban komponált melodrámát:
Források:
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon, 1869-1873. Bp. Zeneműkiadó, 1976
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon, 1874-1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Walker, Alan: Liszt Ferenc 3. Az utolsó évek 1861-1886. Bp. Ed. Musica, 2003
Nádor Tamás: Liszt Ferenc életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1975
Liszt Ferenc levelei (Forrásközlés). = Tanulmányok. Szerk. Dobos Gyula. Szekszárd, Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára, 1997 /Tolna megyei levéltári füzetek 6./
Széchényi Kálmán: Széchényi Imre élete és kapcsolata Liszt Ferenccel. = Liszt magyar szemmel. 2017. április, XVII. szám
Énekes Kálmán: A sopronhorpácsi kastély = Soproni Szemle 1938. 5-6.
Nagy Alpár: Liszt Ferenc sopronhorpácsi emlékei. = Kisalföld 1978. 08. 16.
Nagy Alpár: Liszt-emléktábla avatása Sopronhorpácson. = Soproni Szemle 1980. 4.
Raics István: Liszt-emléktábla Sopronhorpácson. = Muzsika 1980. 8.
