Kenneth MacMillan szenvedélyes koreográfiájában, a londoni Királyi Balett társulatának előadásában látható az Orosz Zenei Fesztivál alatt Debrecenben a Rómeó és Júlia. Ismerjük meg Prokofjev balettjének kalandos sorsát!
Októberben második alkalommal rendezik meg az Orosz Zenei Fesztivált. A Szabó Marcell zongoraművész által alapított fesztivál idén hat orosz zeneszerző, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Prokofjev, Glinka, Rimszkij-Korszakov, Szkrjabin munkásságát öleli fel különleges, művészeti szempontból felépített tematikával. A koncerteknek Budapesten a Zeneakadémia, a Szent István-bazilika és az Orosz Kulturális Központ, Debrecenben pedig a Kölcsey Központ és a Református Nagytemplom ad otthont.
A fesztivál részletes programjait ide kattintva, a fesztiválblogot pedig itt, illetve a Facebook-oldalon lehet követni, jegyek is ezeken a felületeken rendelhetők. A Papageno különszámban jelenteti meg az Orosz Zenei Fesztivál programját, melyet a kiemelt helyeken megtalál az érdeklődő közönség augusztustól.
Adrian Pjotrovszkij és Szergej Radlov librettójára, 1935-ben komponálta Szergej Prokofjev a művet, amelynek az volt az egyik célja, hogy a Kirov repertoárján az elsődlegesen a koreográfiai és technikai tudást előtérbe helyező művek helyett megjelenjenek a drámai alapanyagú balettek. Radlov távozása után a Bolsojhoz helyezték át a darabot. A bemutatóra azonban nem került sor. A pártpolitikusok bírálták a Shakespeare-t felülíró boldog véget, és Pjotrovszkij sem számított jó ajánlólevélnek, mert a degenerált modernistának címkézett Sosztakovics munkatársa volt.
Jurij Fajev karmester, aki végigkövette a komponálás folyamatát és később a Bolsoj-beli premiert is dirigálta, meggyőzte Prokofjevet, hogy maradjon hű a szerelmesek tragédiájához. A szvitet rendszeresen játszották, az első teljes bemutatóra a brnói Mahen Színházban került sor 1938. december 30-án. Ezen a zeneszerző nem vehetett részt. Ugyenebből az évből származnak a balettzene első hangfelvételei is.
1940. január 11-én Leningrádban is színre került a balett (a zenébe beavatkozó) Leonyid Lavronszkij koreográfiájával, a címszerepben Galina Uljanova és Konsztantyin Szergejev párosával. Az előadás Sztálin-díjat ért. 1955-ben ebből készült filmváltozat, amit Arany Pálmára is jelöltek a cannes-i filmfesztiválon.
Prokofjev zenéjére több koreográfus is megálmodta a maga szerelmi történetét: Frederick Ashton, John Cranko, John Neumeier, Rudolf Nurejev, Seregi László csak néhány a legendák közül. És természetesen Sir Kenneth Macmillan, aki 1965-ben készítette el Margot Fonteyn és Rudolf Nurejev főszereplésével, a Királyi Balett társulatával a Rómeó és Júliát. A premieren 40 percig szólt a vastaps, a művészeket 43-szor tapsolták vissza.
Azóta mintegy 400 alkalommal táncolták a Covent Gardenben, illetve az együttes nemzetközi turnéin, és a koreográfia a 20. század meghatározó művei közé került.
Prokofjev: Rómeó és Júlia
Shakespeare legendás szerelmeseinek szenvedélye és tragédiája Kenneth MacMillan 20. századi balettmesterművében születik újjá a Royal Opera House színpadán.
2019. október 7. 19.00, Apolló mozi (Debrecen)