A Várnegyed talán legszebb copf homlokzatú háza 1790 körül épült korábbi épületrészek felhasználásával. Kapualja és udvara az egyik leghangulatosabb budai enteriőr.
Itt építészeti szempontból többet olvashatunk róla.
Ebben a házban lakott gróf Zichy Géza (1849-1927) zongoraművész, zeneszerző, író, 1875-től a Nemzeti Zenede elnöke, később az állami színházak intendánsa.
Zichy egy fiatalkori vadászbalesetben elvesztette fél karját. A már akkor is kiválóan zongorázó fiú vasszorgalommal kiváló balkezes művésszé képezte magát és zeneszerzéssel is foglalkozott. 1871-ben Liszt Ferenc egy régi barátja, gróf Karátsoni Guidó Melanie nevű lányát vette feleségül, így került a nagy muzsikus látókörébe. Felkeltette az idős Liszt érdeklődését, aki mentorává, atyai jóbarátjává vált.
Az 1870-es évektől, amikor Lisztet Magyarországhoz, Pesthez kötötte a Zeneakadémia s így az évnek általában jó harmadrészét Pesten töltötte, gyakran járt fel Zichyhez a Várba – akinek otthona másik barátja, Augusz Antal lakásához is közel esett. Zichy Géza naplójegyzetei szerint különösen 1876-tól volt nála gyakori ebédvendég Liszt; akadtak időszakok, hogy szinte naponta találkoztak. Minden bizonnyal muzsikáltak is, hiszen Liszt általában átnézte Zichy szerzeményeit, melyekhez tanácsokat adott, illetve közös fellépéseikre próbálniuk is kellett.
Ismerjék meg a vár zenetörténeti emlékeit!
A Kataliszt blogban megismerhettük a Budavári Palota építéstörténetét és a Mátyás király előtti időszak zenei életét. A sorozat második része bemutatta Mátyás udvarát, ezt követte a Jagello-kor zenéje, majd Haydn budai működésével foglalkoztuk, végül pedig a 19-20. századot foglaltuk össze. Ebből a cikkből az derül ki, milyen zenetörténeti kincseket rejt a Budavári Palota, itt megismerhetik a Bécsi kapu tér egyik legszebb házát, ahol Bartók Béla és Thomas Mann találkozott. Egy hete Liszt leghívebb barátjának, Augusz Antalnak a házához látogattunk el. Bármelyik irányban hagyják el a várat, zenei emlékeket találnak, hiszen a környéken található Durkó Zsolt utolsó otthona és Kroó György egykori otthona is.
Ezt támasztja alá gróf Mailáth József (1858-1940) visszaemlékezése. Benne egy vidám epizódot is elmesélt, ami valószínűleg 1881 februárjában eshetett meg, amikor Zichy Géza estélyt adott a Vigadóban koncertező Hans von Bülow tiszteletére:
„Zichy Géza grófnál többször hallottam Liszt játékát. Tehát olyan alkalmakkor, mikor magántársaságban, minden előkészület és felszólítás nélkül magától ült le a zongorához. […] Liszttel kapcsolatban talán kitérhetek egy ifjúkori emlékemre.
Gróf Zichy Gézánál jelen voltam egy kedélyes estén, melyen Liszt Ferenc és Hans von Bülow is megjelent. Nem voltunk sokan, de annál kedélyesebben. Én akkoriban mindenféle kuplét és zenei furcsaságot énekelgettem zongorakíséretem mellett – kedvem szerint. A zongorakíséretet rendszerint improvizáltam. Zichy Géza ismerte ilyen irányú »tehetségemet«, s megkért, játszanék valamit Lisztnek és Bülownak. Gondoltam, a jó zenész szereti a mókát – a zongorához merészkedtem. Nem várt hatást értem el.
Különösen az úgynevezett »macskaduettel«, melyben két macska zenekísérettel diskurál s a végén összevész. Hogy én akkor milyen akkordokat vettem, magam sem tudom, csak azt láttam, hogy Liszt és Bülow a könnycsordulásig nevetett.
A kis intermezzo befejeztével hallottam, amint Bülow Lisztnek odaszólt:
És hallottad, hogy ezek a macskák csupa kvart-sext akkordokban nyávogtak? (Und hast Du gehört, dass diese Katzen Quart-sex Akkorden »gemiaut« haben?)”
Egy alkalommal Liszt a Pesten vendégszereplő Joachim József hegedűművészt is elhozta Zichyhez.
Budai lakóhelye mellett Liszt járt ifjú barátja tetétleni birtokán, ahol 1884-ben közös erdélyi hangversenykörútjukról hazatérőben több mint két hetet töltött el pihenéssel; sőt, kellemes látogatást tettek együtt Hosszúpályiban, Zichy fivére, a rendkívül eredeti Ernő gróf otthonában.
Források:
Zichy Géza: Emlékeim. Bp. Franklin, 1912-1913, 2. kötet
Marék Antal: Zichy Géza és Liszt Ferenc. = Magyar Nemzet 1983. január 11.
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon, 1869-1873. Bp. Zeneműkiadó, 1976
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon, 1874-1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel. Bp. Helikon, 2011
Liszt Ferenc emlékszám. Muzsika, 1929. 1-2.
