A neoreneszánsz stílusú háromemeletes épület gróf Andrássy Gyula palotája volt. Az 1870-es évek második felében épült Linzbauer István tervei szerint. Belső berendezését Rippl-Rónai József tervezte. A Thék bútorgyár bútorai mellett értékes műtárgyak, kárpitok, faliszőnyegek díszítették. Falain magyar szecessziós művészek és klasszikus mesterek (Rembrandt, Rubens, Monet és mások) alkotásai sorakoztak. A műkincseket 1945-ben Moszkvába szállította a Vörös Hadsereg.
Sétáljanak a Várnegyedben, ismerjék meg a környék zenetörténeti emlékeit!
A Kataliszt blogban megismerhettük a Budavári Palota építéstörténetét és a Mátyás király előtti időszak zenei életét. A második rész bemutatta Mátyás udvarát, ezt követte a Jagello-kor zenéje, majd Haydn budai működésével foglalkoztuk, végül pedig a 19-20. századot foglaltuk össze. Ebből a cikkből az derül ki, milyen zenetörténeti kincseket rejt a Budavári Palota, itt leshetnek be Erkel Ferenc budavári otthonának falai közé, ebből a cikkből pedig megismerhetik a Bécsi kapu tér egyik legszebb házát, ahol Bartók Béla és Thomas Mann találkozott. Szeretett templomunk és műemlékünk, a Mátyás-templom zenei életének történetét is feldolgozta a blog. Itt olvasható a kiegyezésig tartó, itt pedig a Schulek Frigyes felújításával kezdődő és a 20. századot felölelő rész. Rendkívül érdekes zenei vonatkozások is fűződnek a Sándor-palotához is. Bármelyik irányban hagyják el a várat, zenei emlékeket találnak, hiszen a környéken található Durkó Zsolt utolsó otthona és Kroó György egykori otthona is, de errefelé élt Augusz Antal, Liszt Ferenc egyik leghívebb barátja is.
Építtetője a magyar történelem egyik felejthetetlen alakja, gróf Andrássy Gyula (1823-1890), „a szép akasztott”, akit a szabadságharcban való részvétele miatt távollétében halálra ítéltek. A kiegyezéskor miniszterelnök, 1871-ben a Monarchia külügyminisztere lett. 1879-ben végleg visszavonult a politikától.
Palotáját 1890-ben bekövetkezett halálakor – írásban és három képben – bemutatta a Vasárnapi Újság február 23-i száma. Szövegét eredeti helyesírással idézem, így jobban érezhetjük a korhangulatot; a leíráshoz pedig megnézhetjük az újságban közölt eredeti képeket.
„Az elhunyt nagy államférfiú, midőn hivatalos dolgai a budai miniszterelnöki palotához, utóbb pedig Bécshez nem kötötték, családjával rendesen a budai Dunaparton épült palotájában töltötte a telet. A nyarat erdélyi birtokain töltötte a család, míg őszszel rendesen Terebesre, tavasszal pedig Tisza-Dobra költözött.
A budai palota a lánczhíd fölött épült, gyönyörű kilátással a Dunára, a Margitszigetre s a vele átellenben fekvő akadémiára. Az a része, melyet a család tartott fönn magának, úri kényelemmel, előkelő finom ízléssel épült s arra a ritka művészi érzékre valló berendezésű termekkel van tele, mely gróf Andrássy Gyulának oly kiváló tulajdonsága vala. A szépművészetek, különösen a képzőművészetek iránti ritka érzék tanubizonyságai azok a nagy számú és nagybecsű festmények, szoborművek és emléktárgyak, a fejedelmi fényű bútorok, melyekről némi fogalmat nyújt ez alkalommal bemutatott két képünk, melyek közül az egyik az elfogadó terem, a másik a gróf dolgozó szobájának belsejét mutatja.
A termek falain látható képek közül mindjárt magára vonja a figyelmet gróf Andrássy Gyulánénak Lenbach híres müncheni művész által festett arczképe, továbbá a gróf egyetlen leányának, most gróf Batthyány Gézánénak Angelitől festett képe, aztán a gróf bécsi külügyminiszteri szobájának Alttól származó aquarell képe, az uralkodó pár életnagyságú s művészi kivitelű arczképei és mellszobrai, a trónörökös gyermekifjúkori arczképe, továbbá Viktor Emánuel, Moltke, Bismarck s mások arczképei, mindenik annak a nevezetes személyiségnek sajátkezű aláírásával, a kit ábrázol. Aztán egész muzeum régi vésetű ezüsttálakból, serlegekből s egyéb antik tárgyakból, melyek az ötvösmű-kiállításon is figyelmet keltettek. A butorok között feltűnik egy renaissance stilben készült régi szekrény, melyet a nagyszebeni műasztalos czég Békés Gáspár erdélyi fejedelem számára készített, keményfából faragott három férfi-alakkal.
Egy másik teremben Rembrandtnak saját ifjukori arczképe mellett olyat is találunk, a mi bizony nem minden magyar mágnás termeiben fordul elő, tudniillik magyar festők műveit, és pedig a gróf arczképét Horovitztól, Krisztust a keresztfán Baditz Ottótól, egy szép tanúlmányfőt Vágó Páltól, stb.
Az elfogadó terem falait pompás régi gobelinek díszítik. A butorok szintén mult századbeli ízlésben készültek franczia modoru hímzéssel, fehér alapon arany diszítéssel. Ugyanitt látható a gróf tisza-dobi kastélyának mintája is.”
A leírás a festmények között említi Andrássy Gyuláné Franz Lenbach által készített portréját, s a kép látszik is a dolgozószoba fényképén, bal oldalon. Nos, a Nemzeti Galériában található egy Lenbach-festmény Kendeffy Katinkáról, amely a dokumentáció alapján 1875-ből származik; lehet, hogy pontosan ez az említett kép – hacsak nem készült belőle több változat. De akkor is nagyon hasonló.
A korabeli cikkíró, úgy tűnik, egy ponton tévedett: Andrássy Gyula egyetlen lánya, Ilona (1858-1952) férje nem Batthyány Géza, hanem annak fia, Batthyány Lajos, a mártír miniszterelnök unokája volt.
Az Andrássy-palota pazar termeiben pesti tartózkodásai idején többször megfordult Liszt Ferenc.
A zeneszerző és a politikus kölcsönösen nagyra becsülte egymást. Andrássynak fontos szerepe volt abban, hogy Liszt élete utolsó időszakában az év harmadát, a kulturális szezon legerősebb hónapjait mindig Pesten töltötte. Kapcsolatuk Andrássy politikától való visszavonulása után is megmaradt. A gróf gyakran ott volt Liszt pesti koncertjein, Liszt pedig sokszor volt Andrássy vendége: eleinte a Sándor-palotában, később ebben az épületben. 1879 áprilisában pedig Andrássy bécsi hivatali palotájában adott hangversenyt a szegedi árvízkárosultak javára.
E falak között egyik szép alkalom volt Liszt látogatására az Andrássy által 1882. február 26-án Munkácsy Mihály tiszteletére rendezett fényes estély. Munkácsy előző évben elkészült és máris világhírű Krisztus Pilátus előtt című festményének budapesti bemutatója alkalmából tartózkodott Pesten feleségével, és szakadatlan ünneplésben volt része. Ezekben a napokban többször találkozott Liszttel is, akihez meleg barátság fűzte. Az említett estéről olvassuk el A Hon című hírlap másnapi tudósítását, azért is, mert érdekességeket, további részleteket találhatunk benne magáról a palotáról, képzőművészeti gyűjteményéről is:
„Munkácsy tegnap ebédnél és este Andrássy Gyula gróf vendége volt. A gróf rendkívüli fénnyel fogadta a Krisztuskép festőjét és Munkácsyné asszonyt, s tiszteletökre a legdíszesebb közönséget gyűjtötte termeibe, melyeknek elegans és ízléses berendezése ritkítja párját. Az ebéd szűkkörű volt, már azért is, mert az ebédlő nem fogadhat be nagy társaságot, de mindjárt asztal után gyülekezni kezdett az előkelő vendégsereg, mely főképen a Dunára nyíló pompás rokoko-termet foglalta el. Mindenütt fesztelen jókedv uralkodott s ma természetesen a gróf gazdag képtára különös méltánylásban részesült. A volt külügyminiszter valódi büszkeséggel figyelmeztette vendégeit Munkácsynak a „Kútnál” c. képére.
A hölgyek díszes estélyi toilettekben, a diplomaták és katonatisztek díszegyenruhájukban rendjeleikkel jelentek meg. […] Ezután [Andrássy] megmutatta termeit, melyek valóságos képtárhoz hasonlítanak; mindegyik képnél külön reflektor lámpa van, hogy a képek este is élvezhetők legyenek.”
A kipontozott részen a vendégkoszorú nagyon hosszú névsora olvasható. Liszten kívül ott volt még többek között Mailáth György országbíró, Haynald Lajos bíboros, Ipolyi Arnold püspök, gróf Festetics György koronaőr, több miniszter, tábornokok, Apponyi Albert, Jókai Mór, ismert arisztokraták…
Liszt egy 1881-ben írt levelében így vélekedett Andrássyról:
„A nagy Széchenyi István és az igen tisztelt Deák után Andrássy a legméltóbb és legeszesebb képviselője az Osztrák-Magyar Monarchiának.”
Neki ajánlotta Szózat és magyar himnusz című zongoraművét, melyben legfontosabb nemzeti dallamainkat dolgozta fel variációkban – az első részben egymás után, majd virtuóz zeneszerzői technikával egybefonva a kettőt:
Az Andrássy-palota további történetéről nagyon sok érdekes információt osztott meg a We Love Budapest oldal, azt érdemes ott elolvasni. Azért is, mert a posztban sokkal, de sokkal jobb képek láthatók, mint a blogger saját képei, aki igazából csak a dokumentálás szándékával készíti felvételeit a meglátogatott emlékhelyekről. A cikkben szó esik az Andrássyak későbbi nemzedékeiről, például Katinka grófnőről (Károlyi Mihálynéról), majd a palota és berendezésének szomorú sorsáról. Egy tévedést itt is helyre kell igazítani: már érintettem, hogy Liszt 1879-es jótékonysági hangversenye nem itt, hanem Bécsben, a külügyminiszteri palotában zajlott le, amelyen az uralkodópár is megjelent. Sajnos, a budai Andrássy-palotáról szóló kisebb-nagyobb cikkek, tudósítások szinte mind átveszik a fals információt…
Az épületet ért tragédiák és méltánytalanságok után a legutóbbi időben azért zenei téren történt néhány emlékezetesebb esemény, miután benne Bemrockpart néven közismertté vált művelődési házat rendeztek be: 1991-ben Frank Zappa, 1994-ben a Jethro Tull próbált benne. Erről a korszakról a Beatkorszak blog egy posztjában olvashatunk többet.
S a jövő? 2018-as információ, hogy falai között Andrássy-emlékmúzeumot terveznek létrehozni.
Források:
Gróf Andrássy Gyula otthonai. = Vasárnapi Újság 1890. február 23.
Zakariás G. Sándor: Magyarország művészeti emlékei 3. Bp. Képzőművészeti Alap, 1961
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon, 1874-1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel. Bp. Helikon, 2011
Adalékok a Víziváros történetéhez I. Bp. Budapesti Városvédő Egyesület, 1991Andrássy, Liszt, Zappa és a többiek a bemrockparton. = We love Budapest 2017. 03. 31.
Gigantikus Andrássy-emlékmúzeum nyílik a budai Fő utcában. = Tervlap.hu 2018. 03. 17.
