Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo Eötvös Péter: „Olyan korban élünk, hogy csak ámulunk-bámulunk, mi történik körülöttünk”

Eötvös Péter: „Olyan korban élünk, hogy csak ámulunk-bámulunk, mi történik körülöttünk”

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Eötvös Péterrel anya- és idegen nyelvről, azok használhatóságáról, munkamódszeréről, az operák aktuálpolitikai olvasatáról, és a Golden Dragont érintő botrányról is kérdezte a Népszava. Az interjúból kiderül, a jazz segít az agy kiürítéséhez, a hotelszobák akadályozzák a munkát, egy lakatlan szigetre pedig nem vinne magával hangszert, két kaviccsal is ellenne.

Eötvös Péter írt már operát japán, orosz, német, angol, olasz nyelvű szövegekre, magyarra viszont még nem. Erről így fogalmazott: “Minden nyelv más kultúra. A legelső operám japán volt, most is japán szövegen dolgozom.

Az, hogy az ismeretlen szöveg, nyelv sokáig ismeretlen marad, pozitív: biztosítja az absztrakcióját.

- hirdetés -

Tulajdonképpen csak nyersanyagnak használom. A különböző szavak jelentéséhez, súlyozásához persze kell külső segítség.”

Eötvös Péter a zeneművészet Prima Primissimája

A magyar, az anyanyelv azonban sokféleképp kódol. “Nem véletlen, hogy magyar szövegre még sosem írtam…

Az az érzésem, bármit írnék, az úgy szólna, mint Bartók Kékszakállúja.

A súlyozások miatt. Annyira át vagyok itatva vele, hogy félek attól, beleesek ebbe a hibába. Ezért csináltam a Kékszakállú párjául komponált Senza Sanguét is olaszul: hogy véletlenül se kerüljek ennek a problémának a közelébe. Most egy Krasznahorkait szeretnék megcsinálni. Az ő nyelve még a magyaron belül is annyira absztrakt, hogy felold minden ilyen problémát.”

Az Angyalok Amerikában drámai alapanyagként nem nélkülözi az akkori aktuálpolitikát, a zeneszerző a darabból készült operából azonban minden ilyen utalást kihúzott. Az interjúból kiderült az is, Tony Kushner hogyan reagált rá: “Még a film készítése előtt találkoztunk Tony Kushnerrel Párizsban, zöld lámpát adott. Azt kértem tőle, politika ne legyen benne.

A színházban aktualitásnak kell lenni, de az opera nem az a műfaj, ahol aktuálpolitizálni kell.

Ha belekerül a műbe, az nagyon hamar elporlad. Egy következő generáció nem tudja, ki az a Nixon vagy Reagan. Kushnernek ez persze nem annyira tetszett, de elfogadta.”

Spirálködök, üstökösök

Eötvös nem csupán a politika ellen van: “De bármi lehet a színpadon, csak ne legyen a mű ellen. A Lilith egyik próbáján azt láttam, hogy megérkezik Lucifer, visszapofázik az Istennek, majd elővesz egy pisztolyt, és beleteszi a szájába. Kértem a rendezőt, hogy ne, hát egy Lucifer nem rak pisztolyt a szájába… De hajthatatlan volt.

Túl erős a rendezőcentrikusság manapság.

A zürichi Három nővérben a direktor kérésem ellenére műanyag panelek mögé rakta a színpadi zenekart, megölve a hangzást. Felháborítónak tartom akkor is, ha nem tudatos. A hozzá nem értés arroganciája.”

Eötvös Péter Gonden Dragon című operáját – amely egy német drámaíró, Roland Schimmelpfennig Magyarországon is játszott darabjából készült – az Ensemble Modern és az Opera Frankfurt felkérésére komponálta, a bemutatót Frankfurtban, 2014. június 29-én tartották. (Az előadásról magyar nyelvű kritika itt olvasható.) A részben tragédia, részben komédia műfajú produkció ázsiai karaktereit a walesi társulat nem ázsiai származású énekesekre bízta, ez okozta egy ázsiai gyökerű színész és társulatvezető felháborodását, amelyhez többen csatlakoztak. A londoni vendégjátékot a Hackney Empire, ahol színre került volna a produkció, visszavonta.

Újra Londonban Eötvös Péter operája Alföldi Róbert rendezésében

Erről Eötvös Péter így nyilatkozott: “az ázsiai menedzser, aki levelet írt, annak az iskolapéldája, hogy valaki, akinek fogalma sincs, miről van szó, belebotlik valamibe, és mond valamit”, és hozzátette: “A színháznak úgy kellett volna reagálnia, hogy nézze, itt van még húsz szerep, ha az öt szakács ázsiai, akkor mit csinálunk a tücsökkel, a hangyával meg a bajor Hansszal? Ő lehet ázsiai vagy nem? Vagy önnek igaza van, de ez most nem téma. Először a társulat leírta ezt. A második nyilatkozatban viszont elnézést kért. Ez nagyon nagy hiba volt.

Az, hogy a Hackney levette a műsorról, nem hiba, hanem teljes vezetői alkalmatlanság.

Arra következtetünk, hogy a Brexit-szellem – ami az amerikai helyzet tükröződése – nyomja valamilyen módon a társulatot, hiszen a szponzoroktól függnek.”

Nem engednek játszani egy Eötvös-operát Londonban

Eötvös szerint az lett volna a megoldás, hogy még több előadást tűzzenek műsorra belőle: “berakni plusz előadásokat, minél többen jöjjenek, nyilvános vitát tartani arról, hogyan is legyen ezután. Mert az alapállítás olyan butaság, hogy fel kellett volna nagyítani: ha az ázsiai szerepeket ázsiaiak játsszák, akkor Othello legyen afrikai, Cso-cso-szán csak japán, a Carmen csak spanyol lehet, a tücsök meg kizárólag tücsök. Itt lehetett volna a legjobban kiélezni, hogy a rasszizmus, úgy, ahogy van, baromság. De kell a társadalmon belül az öklendezés. Fontos, különben nyomná a bögyüket. Kíváncsi vagyok, mit kezdtek volna azzal, amikor a Három nővér Natasáját afroamerikai férfi játszotta, aki koloratúrát énekelt?

Olyan korban élünk, hogy csak ámulunk-bámulunk, mi történik körülöttünk.

A középszer lázadása.”

(Via Népszava)

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X