2020-ban is több alkalommal adtunk hírt izgalmas, valóban előremutató, megdöbbentő vagy épp megmosolyogtató technológiai fejlesztésekről. Ezekből az innovációkból és kutatási eredményekből válogattuk ki a legérdekesebbeket.
Egyre közelebb kerülhetünk a remekművekhez és átélhetjük régmúlt korok mindennapjait. Virtuálisan éledt újjá Róma legnagyobb arénája, a Circus Maximus, új algoritmusok segíthetnek feltárni a da Vinci-festmények alatt rejlő alakokat, minden eddiginél teljesebb nagyításban láthatók Az utolsó vacsora mára eltűnt részletei, és az eddigi legnagyobb felbontásban fedezhetjük fel Rembrandt Éjjeli őrjáratát.
2020 egyik leggyakrabban előforduló szám-betű kombinációja a 3D volt. Élethű 3D-s portrésorozat készült az idén 250 éve született Beethovenről, így készült el Chopin eddigi legélethűbb portréja, megtudtuk, hogyan nézett ki valójában Clara Schumann, megelvenedett előttünk bámulatosan élethű portrékon elevenedett meg előttünk Robert Schumann és Johannes Brahms, és hátborzongató így nézni Lisztet és Schubertet is.
Háromdimenziós nyomtatással, képalkotó eljárással és egy elektronikus gégefővel alkották újra egy háromezer éves múmia hangképző szervének nagy részét. A kutatók szerint ez a technika felhasználható arra, hogy segítse az embereket a történelmi örökség interpretálásában.
Az epilepszia az egyik legelterjedtebb neurológiai zavar, a világon mintegy 50 millió embert érint az Egészségügyi Világszervezet szerint. Mozart zenéjét hallgatva kevesebb rohamot szenvednek el a betegségtől szenvedők, ezt bizonyítja egy új kutatás. A zeneterápia pedig segíthet akár az Alzheimer-kór elleni küzdelemben is. Erre példa egy nemrég nyilvánosságra került videó, amelyen Marta González, az egykori New York-i balerina Csajkovszkij művét hallgatva azonnal felidézte az által táncolt koreográfiát. Alábbi cikkünkben megnézhető a felvétel.
2020-ban az is kiderült, miért gondolkodnak rosszul azok az emberek, akik azt hiszik, hogy applikációk vagy virtuális programok segítségével is ugyanúgy megtanulhatnak hangszeren játszani vagy énekelni, mint egy tanártól. Vannak viszont olyan fejlesztések, amelyek valóban segítik a muzsikusokat, ilyen egy magyar hangszerinnováció is, amely a tubásoknak készült. A tuba feltalálása óta nem történt akkora előrelépés a hangszer fejlődésében, mint amekkorát Szentpáli Roland és Juhász Zoltán hangszerinnovációja jelenthet. A kifejlesztett mechanika ugyanis lehetővé teszi, hogy a muzsikusok állva játszanak a hangszeren, és szabadon mozogjanak a színpadon. A hagyományos és az új játékpozíció közötti átszerelés pedig csupán két és fél percet vesz igénybe. A fejlesztést jelentőségét mutatja, hogy Gerhard Meinl, hetedik generációs német hangszerkészítő is részt vett az innováció világszabadalmában és terjesztésében.
A Trafóban arra kerestek választ, hogyan alkalmazhatóak napjaink új technológiái a mozgásművészetben, mi megmutattuk, mit csinál egy robotkoreográfus a kódolás és a művészet határmezsgyéjén, egy atomfizikus balerina pedig koreográfiát készített egy ipari robotnak.
