A kor leghíresebb színésznői és színészei mellett néha csak öt percnyi szerepe volt, de még ennyi idő alatt is képes emlékezetes alakítást nyújtani. 1911. március 12-én született Kiss Manyi.
Hétszilvafa (1940)
A klasszikus, negyvenes évekbeli szerelmi történetben Id. Bereczky Tamás (Csortos Gyula) szántódi földesúr özvegyen él nővéreivel, Emmával és Saroltával. Olykor fölruccan Budapestre mulatni, egy ilyen alkalommal találkozik – némi félreértésnek köszönhetően – a szobalányból dizőzzé avanzsált Kiss Manyival, alias Kleopátra.
A birtos azonban már nem Bereczkyéké, hanem szinte az egészet megvásárolta Szabó Péter gyáros (Mály Gergő). Egy részt azonban, amelyen hét szilvafája áll, Bereczky nem hajlandó eladni. A gyáros leánya, Éva (Turay Ida) Bereczky mellé áll, Évát pedig az ifjabbik Bereczky (Szilassy László) kezdi pártfogolni, természetesen mivel beleszeret.
Katyi (1942)
A színésznői karrierről ábrándozó Katót (Tolnay Klári) a nagyhatalmú színész (Bilicsi Tivadar) pökendin eltanácsolja a pályától a felvételin. A kétségbeesett lány bosszút esküszik. Kapóra jön, hogy a férfi ajtajában otthagynak egy gyereket.
A lány és barátnője, a vursliban gondolatolvasóként dolgozó Kati (Kiss Manyi) úgy érzik, itt az alkalom a bosszúra. Kató parasztlánynak maszkírozva beköltözik a színész villájába és virtuóz módon táncol az idegein.
Butaságom története (1965)
“Olga néni kérem! Vérzett az orrom!” Kevés színésznő lenne képes arra, hogy Ruttkai Éva mellett övé legyen egy film legtöbbet idézett mondata. Kiss Manyi a színészházaspár házvezetőnőjét, az egykori dívát alakítja, aki ezt a minőségét minden körülmények között megőrzi. Sőt, tudását bőséggel osztogatja a gyereküknek is.
A butuska színésznő, Kabók Kati (Ruttkai Éva), aki a tökéletesen odaadó feleség szerepét alakítja férje, a rajongott sztár, Mérey László (Básti Lajos) mellett. A férfi korára, tapasztalataira, szakmai sikereire hivatkozva meglehetősen lekezeli kisfeleségét. Kati pedig angyali odaadással tűri, sőt, ő maga is lelkesen játsza a szerepet.
Az asszony számára a család író barátja kínál kitörési lehetőséget egy kifejezetten a számára írt darabban. A premier napját tölthetjük együtt Katóval, aki végigtekint közös életükön és felfedi, hogy talán nem is olyan butuska. Egy megfelelő időpontban elhelyezett ájulás akár még kitüntetést is hozhat a férjnek.
Mici néni két élete (1962)
A szegény, beteges, reszketeg Mici néni a szomszédok és a rokonok kegyelméből él. Mindenki hoz neki néhány falatot, mindenki sajnálja és már számolják a napjait, hogy mikor örökölhetnek utána. Erre bazírozva köt vele eltartási szerződést egy fiatal pár, akik így lakáshoz juthatnak cserébe a néni ellátásáért.
Kiderül azonban, hogy Mici néni koránt sem olyan reszketeg, mint mutatja magát. Sőt, alkalom adtán meglehetősen virgonc, például régi tisztelője, a Páger Antal alakította sofőr közelében.
Tanulmány a nőkről (1967)
Három különböző korú házaspár a húszasok, a harmincasok és az ötvenesek – mindegyikük elégedetlen az életével. A három nő úgy dönt, nincs más hátra, válni kell. Az ügyvédi munkaközösség elnöke pedig egy fiatal és bizonyítási vágytól égő ügyvédnőre bízza mindhárom ügyet. A dolog innentől kezd bonyolódni, a három férj ugyanis egészen más gondolatokat dédelget a jogásznő kapcsán.
Ez a könnyed kis vígjáték igazi sztárparádé: a házaspárokat: Polónyi Gyöngyi – Bodrogi Gyula, Ruttkai Éva – Latinovits Zoltán és az előző filmhez hasonlóan Kiss Manyi és Páger Antal alakítják. A lelkes ügyvédnő szerepében Venczel Vera.
Lehet, hogy kétségbeejtően idejétmúlt a film riportszerű, narrált formája, de én kifejezetten szeretem a tudományosnak álcázott mesélést. Valószínűleg az sem árt, hogy Darvas Iván mesél.
