A héten Benyus János kürtművész, a Concerto Budapest, az Operaház Zenekarának tagja, az In Medias Brass Quintet alapítója a beszélgetőtársunk.
Szerző: Bojta Zsuzsanna
Johannes Brahms a német romantika zeneszerző-óriása, aki szoros barátságban állt a kor másik 2 meghatározó alakjával, a Schumann-házaspárral.
Ezen a héten Harcsa Veronikával beszélgettünk a kortárs zenéről, határterületekről, arról, milyen egy jó fesztivál, és a Hallgatás Napjáról.
A Concerto Budapest Mozart Planet blogjában személyes történeteket, interjúkat olvashatnak. Ezen a héten Gőz Lászlóval beszélgettünk.
A Concerto Budapest Mozart Planet elnevezésű blogjában hétről hétre együtt gondolkodhatunk a magyar kulturális élet legfontosabb kérdésről.
A kulisszák mögé tekinteni mindig érdekes. Főleg, ha meghívást kap rá az ember. A Bogányi Tibor és Zászkaliczky Ágnes által megálmodott Carmina Burana izgalmas látványvilága miatt örömmel érkeztem a főpróbára az Erkel Színházba. A művész-házaspárral a főpróba után beszélgettem. – Meséljetek nekem kicsit a darab előtörténetéről! – BT: Az egész úgy indult, ha már kulisszatitkokról van szó, hogy ültünk valahol Amerikában, és ez a szabad világ egyszer csak megsuhintott bennünket. Éppen akkor Áginak volt kiállítása az Art Basel Miami héten az Erdész Galériával. Itt ismertük meg Könnyü Attilát, aki szintén mint festőművész állított ki. Az Art Basel Miamin a világon…
„Miért olyanoké az utolsó szó az irodalom és művészet területén, akik teljesen inkompetensek a témában?” – Msztyiszlav Rosztropovics: Nyílt levél a Pravda-nak, Moszkva, október 31. 1970. A huszadik század egyik legnagyobb csellistája, Msztyiszlav Rosztropovics élete regénybeillő volt. Ezt nemcsak kiemelkedő tehetsége, rendkívüli érzékenysége, hatalmas energiája, és hirtelen természete, hanem mindezeknek az akkori szovjet rendszerrel való különös együttállása okozta. Az 1927-ben született Rosztropovics Prokofjevvel és Sosztakoviccsal tanult együtt a konzervatóriumban. A karrierje egy 1945-ben kiírt verseny megnyerése után nagy ívben megindult felfelé. Ha az életén végignézünk, művészi szabadsága és óriási tehetsége egészen 1970-ig szinte egyedülálló kiváltságokhoz juttatta a művészt az akkor…
Krzysztof Penderecki „Feltámadás” zongoraversenyének apropóján beszélgetett szerzőnk Mūza Rubackytė litván zongoraművésznővel többek közt a zeneszerzőhöz kapcsolódó élményeiről és a darabhoz fűződő viszonyáról. Mūza Rubackytė litván zongoraművésznőre várva megilletődötten toporogtam a szobája bejáratánál. Krzysztof Penderecki „Feltámadás” zongoraversenyének próbájáról érkezett. Épp telefonált, de amint meglátott, intett, hogy foglaljak helyet. Miután lerakta a telefont, azonnal mesélni kezdett. – Épp egy nagyon kedves magyar barátnőmmel beszélgettem telefonon. Még a Zeneakadémián, 1981-ben a Nemzetközi Liszt-Bartók versenyen lettünk barátok. Hihetetlen, mennyi minden köt ide engem. Mindig nagyon boldog vagyok, ha Budapesten lehetek. Mióta a Liszt-Bartók versenyt megnyertem, kicsit mindig olyan, mintha hazajönnék. Nagyon szeretem ezt az…
A Kultúrpanda „Családi örökség” című interjú-sorozatának e heti vendége Kéringer László énekművész, énekmester, a Debreceni Csokonai Színház és az Operettszínház volt karigazgatója. Amikor felkértem Kéringer László énekművészt, hogy legyen a következő interjúalanyom, az első dolog, amit reagált, egy kérdés volt: „Miért én, leányom? Én nem is vagyok híres.” Elnevettem magam. „Hogy híres vagy-e vagy sem, az nézőpont kérdése, de hogy egyike vagy azoknak az előadóművészeknek, illetve művésztanároknak, akikről az énekes szakmában mindenkinek VAN véleménye, az biztos.” „Ami engem egyáltalán nem érdekel.” – válaszolta, így aztán el is kezdtük, vagyis inkább folytattuk a beszélgetést. – Mivel ez a sorozat olyan művészek…
A Kultúrpanda eheti számában a „Családi Örökség” interjúsorozat következő vendége Bujtor Balázs hegedűművész, az Óbudai Danubia Zenekar koncertmestere, Bujtor István színész és Perényi Eszter hegedűművész fia. – A Kultúrpanda „Családi Örökség” sorozatához olyan zenészeket keresek, akiknek a családja valamilyen szempontból különleges. Amikor a következő alanyomon gondolkodtam, azonnal te jutottál eszembe. Talán azért is, mert épp ma lenne kilencven éves a nagybátyád, édesapád féltestvére, Latinovits Zoltán, a színészóriás. – Igen. Sajnálom, hogy nem ismerhettem. Egy éves voltam, amikor meghalt. Apai és anyai ágon is fantasztikus tehetségek vettek és vesznek körül. Édesanyám, Perényi Eszter hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti egyetem tanára, nem…
