Egy ötlet és egy szerencsés találkozás – így született meg 2016 nyarán az Echo Nyári Akadémia. Az idea Fülei Balázs zongoraművésztől származik, Károlyi Angelica grófnőben, illetve a Károlyi József Alapítványban pedig megtalálta azt a partnert, amely szívesen ad helyszínt az akadémiának, és nem is akármilyet: a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyt. A tanárok a kezdetek óta hárman vannak: Fülei Balázs mellett Kováts Péter hegedűművész és Varga István gordonkaművész tanít az egyhetes nyári kurzuson. A résztvevők itthonról, és a világ különböző pontjairól jönnek a nyári akadémiára, ahova hegedűsöket, csellistákat, és zongoristákat várnak. Az idei Echo Akadémia augusztus 11-én kezdődik a három tanár trió koncertjével,…
Szerző: Bokor Gabriella
Bartók születésének 135. évfordulóján, 2017-ben rendezte meg a Zeneakadémia első alkalommal a Bartók Világverseny és Fesztivál eseménysorozatát. Tavaly a fiatal hegedűsök találkoztak Budapesten, idén pedig a 40 év alatti zeneszerzők számára hirdették meg a versenyt. A felhívásra kétszáznál is több pályamű érkezett, ezek közül hat darab jutott a döntőbe, amit egy gálaest keretében november 25-én rendeznek a Zeneakadémián. A hat döntős mű ezen az estén a színpadon is megszólal Balázs János, Kálvin Balázs, valamint Fülei Balázs tolmácsolásában, aki nem csupán előadóként, de a Kamarazene Tanszék vezetőjeként is szerepet vállalt a gála előkészítésében. – Az elmúlt évben a hegedűsöket várták a fesztiválra,…
Hat koncertből álló sorozatot indít Take Brahms címmel a Sinfonietta Pannonica Ensemble az Urániában. A Johannes Brahms kamaradarabjait felölelő program első koncertjét november 23-án rendezik, ennek műsora a szerző zongorás kamaraműveit viszi közelebb a közönséghez. A sorozatról a Sinfonietta Pannonica alapítójával és művészeti vezetőjével, Szabó Péter gordonkaművésszel, a Fesztiválzenekar szólócsellistájával beszélgettünk. – Köztudott önről, hogy mindig is szeretett különböző kisebb formációkat alapítani. A Sinfonietta Pannonica Ensemble minek köszönheti a létezését? – A szólózás mellett mindig is jelen volt az életemben az intenzív kamarázás és zenekari munka. Ezekhez aztán az is hozzáadódott, hogy a fejembe vettem: elkezdek dirigálni is. Ennek kapcsán…
A CAFe Budapest október 9-i koncertje ősbemutató lesz a Budapest Jazz Clubban, hiszen először hangzanak el a Karosi Júlia Quartet előadásában Bartók-feldolgozások, valamint az énekesnő új, több tételes saját szerzeménye Words and Beyond címmel. A Bartók-anyag különlegessége, hogy főként instrumentális darabok szólalnak meg énekhangon egy improvizatív, szabad kíséretbe ágyazva. A Lakatos Ablakos Dezső jazz előadó-művészeti ösztöndíjas Karosi Júliával beszélgettünk. – Írsz még verseket? – Nem, verseket már nem. Novellát néha, mondjuk egyszer egy évben, de azokat is inkább önismereti célból. – Akkor nem is hozod nyilvánosságra az írásokat? Ugyanolyan bizalmasak, mint a naplód, amit gyerekkorod óta vezetsz? – Nemrég indítottam…
Különleges bemutatóra készül a Radnóti Színház. Szeptember 26-tól látható a Viva Bartók!, Bálint András színművész és Fülei Balázs zongoraművész közös estje, amely Bartók két hangját szólaltatja meg.
„Monsieur Auer”-nek, azaz Auer Lipótnak ajánlotta Csajkovszkij és Glazunov is készülő hegedűversenyét, de az Európát és Amerikát is meghódító magyar hegedűművész barátságára Liszt és Rachmaninov is büszke volt. Szülővárosában, Veszprémben évek óta ápolja Auer emlékét Kováts Péter hegedűművész, a Mendelssohn Kamarazenekar művészeti vezetője: készített róla portréfilmet, megalapította az Auer Fesztivált, a tavalyi évben pedig – Varga Istvánnal és Fülei Balázzsal – triót alakítottak, amelyik szintén Auer nevét viseli. – Az ön életét egyre jobban átitatja Auer Lipót, rengeteget tud róla. Hogyan képzeli el őt, milyen személyiség lehetett? – Auer óriási eredményeket ért el a hegedűtanítás, de az előadóművészet terén is,…
„Elengedhetetlen, hogy tudjam, mit miért játszom”- mondja Ábrahám Márta hegedűművész, aki évekkel ezelőtt fordult egykori tanárához, Dukay Barnabáshoz segítségért, mert mint fogalmaz: „hiányérzetem volt, és nem találtam kulcsokat Bach műveihez.” A megkeresést hosszú ideig tartó közös munka követte, amelynek eredményeit egy május 25-én megjelenő kötetben olvashatjuk. A két szerzővel beszélgettünk. – Mi volt a közös munka kiindulópontja? Ábrahám Márta: Mindig hiányérzetem volt, és zavart Bach szóló hegedűműveinek az a konvencionális megközelítése, amit a romantikus előadói gyakorlatból örököltünk. Nem értettem Bachot olyan mélyen, és egy idő után már nem is kerestem a lehetőségeket, hogy játszhassam a műveit. Aztán kaptam egy felkérést…