Szerző: Braun Anna

„A magánéletünket korlátok között éljük, a színpadon viszont minden jó és nehéz érzelem szabadon kiáramolhat” – állítja Tanykpayeva Aliya. Szerinte az önkifejezés szabadsága a művészek előjoga. Az elmúlt évek munkájáról, a közönség szerepéről, a klasszika és modern kapcsolatáról kérdeztük a Magyar Nemzeti Balett Étoile-ját. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. – Második alkalommal nyerte el az Opera Étoile-ja (Csillaga) címet. Változtat egy ilyen elismerés a munkáján? – Nem tudnám megmondani, hogy érzek-e bármilyen átalakulást: a teendőimhez való hozzáállásomon semmiképp. Amikor először voltam a társulat Étoile-ja, úgy éreztem, hogy sokkal nagyobb felelősség rakódik rám, hogy ennek van egyfajta súlya.…

Még csak öt éve indult, mégis több mint 200 ezer középiskolást utaztatott az opera világába az OperaKaland. A forma és a cél marad, a tartalom változik: idén a Magyar Nemzeti Balett kalauzolja a diákokat. Utánajártunk, hogy mi történt ebben az öt évben, és mi várható a BalettKaland előadásain. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. A program megálmodóinak eredeti szándéka az volt, hogy ne legyen olyan középiskolás Magyarországon, aki még nem vett részt opera- vagy balettelőadáson. A sorozat 2013 májusában indult, és Solymosi Tamás balettigazgató elmondása szerint már az első pillanattól kezdve biztos volt, hogy nemcsak az opera műfaja, hanem a…

Új koreográfia, régi díszlet, régi-új helyszín – A diótörő idén az Erkel Színházban lesz látható. A színpad és a színház technikai adottságai miatt a koreográfus kicsit változtatott a darabon, de hogy pontosan miképp, arról Solymosi Tamást kérdeztük. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. – December beköszöntével megérkezik az Operaházba Csajkovszkij mesebalettje, ami olyan megszokottá vált, mint például a télen fekete kabátba burkolózó sültgesztenye-árus az Oktogonon. Mi történik a karácsonyi előadásokkal most, hogy a művészek és a produkciók áttették székhelyüket? – Az új Diótörőt két éve játsszuk nagy sikerrel az Operaházban (Wayne Eagling–Solymosi Tamás koreográfiája váltotta Vaszilij Vajnonen művét 2015-ben – a…

November 15-től egy új Balanchine-darabbal, a Téma és variációkkal bővül a Magyar Nemzeti Balett repertoárja, amit a Müpa Fesztivál Színházában láthat a közönség. A neoklasszikus balettet megteremtő koreográfus muzikalitásáról és különös tehetségéről a Kossuth- és Liszt-díjas Dózsa Imrével, az Opera örökös tagjával és mesterművészével beszélgettünk. – Novemberben lesz a bemutató a Müpa Fesztivál Színházában, és Ön az egyik próbavezető balettmester. Mi az alapja ennek a darabnak? – Az Opera balettegyüttesének repertoárján szerepel néhány Balanchine-koreográfia, például a C-dúr vagy a Szerenád. A bővülő palettára most a Téma és variációk kerül fel, ami klasszikus technikára épül: neoklasszikus vagy szimfonikus balettnek lehet nevezni.…

Kijevben tanult, Szentpéterváron dolgozott Eifman társulatával, most ötödik évét tölti a Magyar Nemzeti Balettben. Kekalo Iurii nélkül szinte nincs is balett ebben az évadban, láthattuk Anyeginként, Spartacusként és a Manon Lescaut-jaként. A jövő pedig elhozza számára A vágy villamosát és első gyermekét is. Az Opera szólistáját pályájáról és szerepeiről kérdeztük. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. – Modern művekben és klasszikus szerepekben is láthatta önt a közönség a budapesti színpadokon. Van preferenciája a táncművek esetében? Mi áll közelebb az ízléséhez, a testéhez? – A balettet szeretem. Azt, amiről tudom, hogy valóban szól valamiről, közölni, mutatni kíván valamit. Hogy…

Három műfaj, három neves alkotó, egy zeneszerző három műve – az Opera Magyar Évadának keretében Frenák Pál koreográfus társulata, a Juhász Zsolt vezette Duna Művészegyüttes és a Magyar Nemzeti Balett egyazon estén Bartók-darabokat kelt életre. A produkció a Bartók TáncTriptichon nevet viseli, amelyről Solymosi Tamás balettigazgatóval és a koreográfusokkal beszélgettünk. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. – Száz éve született meg Bartók nagy hatású műve, A fából faragott királyfi, az Opera mégis úgy döntött, hogy nem „magányosan”, hanem egy elég szokatlan, különleges helyzetben mutatja be. Miért történt ez így? Solymosi Tamás: A világon mindenhol ismerik, szeretik és tisztelik…

Sohasem ő kopogtatott, mindig a feladatok találták meg, annak ellenére, hogy sokáig nem bízott a képességeiben. Táncolt musicalben, klasszikus balettben és kortárs darabokban is, majd a fiatalabb nemzedék oktatásának szentelte idejét. Janács Evelyn több évtizedes pedagógiai munkájáért februárban Solymosi-díjat kapott. Több mint hatszáz előadás premier szereposztásában volt olvasható a neve és hol spiccen, hol mezítláb vagy karaktercipőben volt látható a színpadon, sőt még macskaként is szerepelt a Madách Színházban. 1969-ben még meg sem száradt a festék az Állami Balettintézetben szerzett diplomáján, máris elkezdett dolgozni a Magyar Állami Operaházban. Az akkori balettigazgató, Lőrinc György hívására érkezett, aki Seregi László koreográfus pályafutásának…

Anna-Marie Holmest balerinaként ismerhette meg a világ, majd öt kontinens több mint harminc országában tanított és koreografált. A kanadai születésű művésznő most a Magyar Nemzeti Balett társulatával dolgozik szakmai pályafutásának egyik legjobban sikerült és legkeresettebb darabján, A kalózon. A mű keletkezéséről és nemzetközi sikeréről is beszélgettünk. A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta. A kalandokkal teli, feszülten izgalmas történetben éppúgy helyet kap szerelem, árulás, életveszély, hajótörés, mint a végső megmenekülés. A Byron-műnek akkora sikere volt, hogy a balettmesterek nem sokkal a vers megjelenése után, már az 1820-as években több helyen színpadra…

Kortárs táncosoké és alkotóké az Erkel Színház színpada a hagyományos Pas de Trois ’17  március 3-i előestéjén, amikor bemutatkozásra, találkozásra, a művészi áramlatok megfigyelésére egyaránt lehetőség nyílik. A TáncTrenden Orfeusz című munkájával jelentkező koreográfust, Bozsik Yvette-t kérdeztük. – Mikor és hogyan született meg a gondolat, hogy a Bozsik Yvette Társulat számára készítse el ezt a tánctervet? Mentális-érzelmi síkon hogyan kapcsolódott be az alkotás folyamatába két ideálja, Pina Bausch és Mary Wigman?   A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. – E két nagy példaképem is színpadra vitte a görög mitológia legszebb szerelmi legendáját, amely Orfeusz és Euridiké alakjához kapcsolódik,…

Az évad legjobb táncművészeként a Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja Leblanc Gergely lett, akinek tehetségét többek között az Aranyecsetben, az Elfújta a szélben, a Giselle-ben és a Rómeó és Júliában csodálhattuk meg. Az ősszel Spartacust és a Don Quijote Basilját alakító táncost a szép emlékek mellett a nehéz pillanatokról is kérdeztük. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. – Idén az Étoile, az előző szezonban pedig a legjobb férfitáncosnak járó díjat érdemelte ki. Másfajta „előjogokat” biztosít ez a két cím? – Az évad férfitáncosát a Magyar Művészeti Akadémia választja ki, az Étoile személyéről viszont az Opera dönt. Nem lehet és…