Szerző: Martos Gábor

Volt már szó itt a Senki többet? blogban az úgynevezett outsider artról, vagyis a nem képzett, sokszor a társadalom perifériáján élő, esetleg szellemileg-lelkileg sérült emberek által saját kedvtelésükre vagy éppen gyógyító-rehabilitációs célból létrehozott alkotásairól, és persze mindenekelőtt ezek egyre sikeresebb műkereskedelmi szerepléséről. Most egy újabb ilyen művész ért el új egyéni árverési csúcsot a Christie’s múlt heti New York-i outsider art munkákat felvonultató tematikus árverésén. Judith Scott (1943–2005) egy ohiói családban született egy ikerpár egyik tagjaként, Down-szindrómával (testvére, Joyce viszont egészséges volt). Csecsemőkorában skarlátfertőzést kapott, és a hosszan tartó magas lázak okozta fülgyulladás miatt elveszítette a hallását, így beszélni sem…

Ha már legutóbb egy sokkal többért elkelt (festett) 200 forintossal fejeztük be, akkor most folytassuk egy 20 dollárossal, amelyet a hétvégén az eredeti értékénél csaknem húszezerszer (!) többért adtak el. Igaz, van rajta egy banánjelölő címke is. Ahogyan a bélyegek esetében is az úgynevezett tévnyomatosok, vagyis a valamiért-valahogyan elrontottak mindig sokkal többe kerülnek, mint a hibátlanok, úgy a bankjegyek között is kiemelkedő értékkel bírnak a gyűjtők között azok, amelyek valamilyen „rontással” kerültek ki a nyomdából. Egy ilyen 20 dolláros bankjegy szerepelt a hét végén a dallasi Heritage Auctions árverezőház licitjén is, és ért ott el egy telefonos és két internetes…

A legutóbbi Senki többet? blogbejegyzésben (többek között) egy, a figyelmet az amerikai főiskolai diákok tanulmányi hiteltartozásaira felhívó New York-i installációról esett szó. Ennek a sztorinak mintegy a „folytatásaként” most bemutatok egy pár évvel korábbi hasonló hazai „megoldásanalógiát”, ráadásként pedig egy, a valódi bankjegyek és a művészet „értékviszonyainak” a világ legdrágább műalkotása kapcsán ott is felmerült kapcsolatát illusztráló másik műalkotást ugyanattól a magyar művésztől. A Borsos Lőrinc néven szereplő „képzőművész” […] valójában két alkotót takar: Borsos János (1979) és Lőrinc Lilla (1980) dolgozik együtt ezen a néven; […] csakis közös munkákat készítenek, és együtt, „közös” nevükön szignálják azokat. […] Van két…

A műkereskedelem „legjei” iránt érdeklődők nyilván kapásból vágják a választ arra a kérdésre, hogy melyik ma a világ legdrágább műtárgya: „természetesen” Leonardo da Vinci Salvator Mundi című Krisztus-portréja, amelyért 2017 novemberében a Christie’s New York-i aukcióján 450.312.500 dollárt (119,462 milliárd forint) fizetett ki a vevője. Most viszont egy amerikai sörgyártó azt mondja: ők még egy ennél is drágább műalkotást hoztak létre. Csakhogy nekik sincs ám igazuk: a világ mindeddig legdrágább műalkotása ugyanis nem kevesebb, mint kicsit több mint egymilliárd dollár volt.  A Natural Light – vagy a kedvelői által „becézve” Natty Light – egy népszerű amerikai sör, amelyet olcsósága miatt…

Képzelje el, Kedves Olvasó, hogy miután izgatottan végigülte a heti lottósorsolás közvetítését, remegő kézzel, egekbe szökő vérnyomással konstatálja, hogy a számok kihúzása után hivatalosan közölt nyertes számsorban pontosan az az öt szám szerepel, amelyeket ön is beikszelt a szelvényén. Még értesítést is kap a sorsolást lebonyolító cégtől, amelyben gratulálnak önnek, hogy megnyerte a főnyereményt, és kérdezik, hogy mikor tervez beballagni a megnyert millióiért. Csakhogy egy kicsit később újabb értesítést kap, hogy „jaj, bocs, de ezen a héten a Kovács néni, aki pedig mindig játszik, nem tudott szelvényt venni, úgyhogy várunk egy napot, hogy ő is játszhasson, és akkor majd újra…

Új aukciós kategória-rekord született Németországban a régi mesterek alkotásai között, amikor a héten a kölni Lempertz árverezőházban 4.340.000 euróért vett meg valaki egy Georges de la Tour-festményt. Ez az összeg ráadásul nincs nagyon távol a jelenlegi összesített németországi aukciós ár-csúcstól sem – ám mindkettő nagyon messze van attól, amennyiért a világ nagy műkereskedelmi központjaiban kelnek el a hasonló munkák. Georges de la Tourt (1593–1652) ma már a francia korabarokk festészet kiemelkedő alakjának tartja a művészettörténet, pedig csak a 20. század elején, 1915-ben fedezte őt fel Hermann Voss német művészettörténész (addig a többnyire jelzetlen, leginkább a fény-árnyék-hatásokkal operáló műveit leginkább más alkotók…

Nagyjából éppen egy évvel ezelőtt esett szó itt a Senki többet? blogban a kínaiból franciává lett festőművészről, az eredetileg Csang Jüként született, majd 1923-as Párizsba költözése utántól neve angolos átírásának (Chang Yu) kiejtése nyomán magát Sanyunak nevező művészről, illetve arról, hogy a képeinek hogyan emelkedik az értéke a nemzetközi műkereskedelemben. Most mutatunk erre egy újabb, egészen friss példát. A Christie’s árverezőház a héten Hongkongban is tartott egy árverést, ahol modern és kortárs műveket kínáltak az egyre nagyobb vásárlói potenciált jelentő távol-keleti gyűjtőknek. (Bár az online térben természetesen bárki a világ bármely tájáról be tud kapcsolódni egy bárhol is zajló licitálásba,…

Az egyik legsikeresebb élő magyar képzőművész, Maurer Dóra hazai és nemzetközi műkereskedelmi szerepléseiről többször írtunk már itt a Senki többet? blogban – most egy olyan újabb, szerda este történt esetről számolhatunk be vele kapcsolatban, amelyen ha csúcsleütés nem is született, de a történtek kiemelkedően mutatják, hogy a művész munkái iránt milyen élénk kereslet mutatkozik meg a gyűjtők között. A budapesti Nagyházi Galéria 261. aukciójának második napján az árverés 489. tételeként került kalapács alá december 2-án este Maurer Dóra (De)Formation című, 1987-ben készült hidegtű-képe. (A hidegtű – nagyon egyszerűen megfogalmazva – a rézmetszethez és a rézkarchoz hasonló sokszorosító eljárás, ahol az…

Tavaly október elején számoltunk be itt a Senki többet? blogban a budapesti Dobossy aukciósház első londoni árveréséről. Az akkori sikeres angliai magyar műtárgypiaci bemutatkozás egyik fő szervezője, a budapesti kortárs aukcióikról már évek óta ismert Kováts testvérpár egyik tagja, Dávid most újabb jelentős lépést tesz a nemzetközi piaci részvétel felé: decemberben megnyitja Londonban az első, (egyelőre) kizárólag magyar művészek munkáit kínáló kortárs galériát.  Kováts Dávid (1982) tulajdonképpen „beleszületett” a műkereskedelembe: édesapja, Kováts Lajos (1953) 1991-ben alapította meg az egyik első hazai művészeti magánvállalkozást, a – megszakításokkal – mai napig működő Blitz Galériát, ahol hamarosan már árveréseket is tartottak. Kováts Lajos…

November 10-én már bemutattunk itt néhány művet a Phillips árverezőház december 7-i New York-i – persze a járvány miatt az online térben megrendezendő – aukciójának kínálatából; most lássunk még egy igazi különlegességet, amelyért minden bizonnyal komoly érdeklődés fog megmutatkozni a gyűjtők részéről. Clyfford Still kalapács alá kerülő festménye ugyanis mindössze a negyedik alkotás, amelyik a nyilvános árverésen fog szerepelni a művész utolsó húsz évének pedig hatalmas terméséből. Clyfford Still (1904–1980), az amerikai absztrakt expresszionizmus egyik legfontosabb szereplője – aki már több évvel a mozgalom ma legismertebb művészei, például Mark Rothko, vagy Jackson Pollock előtt ebben a stílusban alkotott – szerepelt…