Villanásnyi aranykor – Bánffy Miklós és Hevesi Sándor Operaháza a munkacíme annak a könyvnek, amelyik ebben az évadban lát majd napvilágot.
Szerző: Karczag Márton
Június 18-án különleges gálával köszönti az OPERA Marton Évát. Ennek apropóján érdemes felidézni világhírű szopránunk és a dalszínház sok évtizedes kapcsolatát.
„Összetört, elhagyott, meghalt…” – kiállítással tiszteleg az Opera az intézményből a II. világháború alatt származásuk miatt eltávolított művészek és dolgozók emléke előtt.
Ha van időszak, amikor nem kell az operaigazgatóknak világszerte a kassza miatt aggódniuk, akkor az a karácsony és újév közti hét. Az intendánsok a Bohémélet – Diótörő – Denevér arany háromszögre esküsznek.
Többévi előkészítő munka és sokhavi fejlesztés-kivitelezés után 2021 őszén végre megnyílik az Eiffel Műhelyházban az Opera sokak által várt új, állandó kiállítása, mely a talányos Műhely. Titkok. címet kapta. Amikor munkatársaimmal elkezdtük tervezni a tárlatot, rengeteget beszélgettünk arról, mi is lehetne az az alapötlet, az az egyedi látásmód, amelyre fel tudunk fűzni egy izgalmas, innovatív tematikájú kiállítást. Kiindulópontnak ott volt maga a Kőbányai úti épület, mely elsődleges funkciója szerint műhelyház, tehát egy olyan komplexum, ahol a színpadi díszlet-és jelmezkészítés minden fázisának helye lett. Így került fókuszba maga a magyar operaszcenika és annak minden lehetséges aspektusa. A kiállítás alapkérdése az lett,…
Nincs karácsony Diótörő nélkül – tartja a mondás lassan a világ összes jelentősebb balettegyüttesénél. A hagyomány valamikor a világháború után szökkenhetett szárba, azóta nőnek fel generációk Csajkovszkij elkoptathatatlan művén. Az Operaházban 1950 februárjában mutatták be Vaszilij Vajnonen koreográfiáját, mely több mint hat évtizeden keresztül szerepelt a színház repertoárján. Szüleink, nagyszüleink Oláh Gusztáv káprázatos mesevilágán nőttek fel. Ám volt ennek az előadásnak egy előzménye, melyről rég megfeledkezett mindenki. A diótörő először 1921. december 21-én került színre az Operaházban, furcsa módon Siklós Albert Hónapok háza című kortárs egyfelvonásosa után. Az előadást Ferenczi Frigyes rendezte és szinte csak mellékesen említették meg a koreográfus,…
Szamosi Elza korának vitathatatlanul legnagyobb magyar Puccini-énekese volt.
1898. február 4-én született és 1968. október 18-án hunyt el a 20. századi magyar operatörténet egyik legjelentősebb alakja, Tóth Aladár.
Egy tavaly decemberi budapesti árverésen került kalapács alá az a ritka Puccini-fotó, melyet sikerült az intézménynek megszerezni, ezzel is gazdagítva a nagy olasz zeneszerzővel kapcsolatos dokumentumait. A páratlan fotográfia mellett a Magyar Állami Operaház birtokába került a dalszínház egykori kiváló mezzoszopránja, Flattné Gizella hagyatéka is. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Mint ismeretes, Giacomo Puccini nemcsak zeneszerzőnek volt kiváló, hanem a saját művei menedzsereként is rengeteget tett operái népszerűsítéséért. Felismerte, hogy személyes jelenléte nagyobb súlyt ad és nagyobb médiaérdeklődést biztosít az előadásoknak, miközben azt is szerette ellenőrizni, hogy saját – partitúráiban is rögzített – utasításait pontosan betartják-e az akkoriban…
Lukács Gyöngyi nagy sikerű Erkel színházi jubileumi koncertjén sokaknak feltűntek a Gioconda-keresztmetszet egyedi hangulatú rajzai. Az Operaház számára készült alkotások a Milánóban élő Barát Ákos munkái. A magyar származású művész a budapesti Táncművészeti Főiskolán diplomázott. Balettművészként a zürichi, a budapesti operaházak és a milánói Scala tagja volt. Pesten nagy sikerrel táncolta többek között Lőcsei Jenő Csodálatos mandarinjának Fiatal diákját. Az elmúlt években több olasz társulattal dolgozott különböző projektekben. Életében a tánc mellett már a kezdetektől hangsúlyos szerepet kapott a rajzolás. Az utóbbi időben táncosokról készült rajzait bemutató #thenaiveballerina nevű instagram oldala felkeltette úgy az olasz, mint a nemzetközi balettvilág figyelmét.…
