Szerző: László Ferenc

Összetéveszthetetlen szempár, arcjáték és hajkorona, s legfőként összetéveszthetetlen hang: Patricia Petibon mindenestől egyedüli példány. Maria Callas – akárcsak a jelen és a közelmúlt annyi más jelentős énekesnőjét, úgy Patricia Petibont is elsőként e tragikus aurájú díva személyisége nyűgözte le és vonzotta az opera világához, s ezen a tényen legfeljebb félig van okunk meglepődni. Mert bár az igaz, hogy a Loire-hoz közeli kisváros, Montargis szülötte sohasem kívánt az életnagyságnál nagyobb operai alakká és egyszersmind primadonna assolutává átlényegülni, de az örökkön személyes jegyű megszólalás és a mindig felfokozottan intenzív jelenlét készsége nagyon is rokonítja őt Callasszal.  Pedig az indulás első pillantásra mindenekelőtt…

A zenekari összhangzás szinte elképzelhetetlen nélküle, ám szólószerepben mégis vajmi ritkán halljuk a nagybőgőt. Csak ha olyan formátumos virtuóza akad ennek a jókora hangszernek, mint amilyen Rácz Ödön. A művész szeptember 30-án a Liszt Ferenc Kamarazenekarral közösen lép fel a Müpában. VÁLTOZÁS! A zenekar a koncertet karmester nélkül játssza. A programban pedig az alábbi cserék történtek: Mozart: D-dúr divertimento, K. 136 Bottesini: II. (h-moll) nagybőgőverseny Bartók: Divertimento, Sz. 113, BB 118 Gordon — ezen az előkelő hangzású néven is említhetnénk, de a vonós hangszercsalád legtermetesebb és egyszersmind legmélyebb hangú tagja azért mégiscsak inkább nagybőgő marad számunkra. Pedig akár…

Megvalósítható-e egy zenekarban a teljes demokrácia? Volt-e köze Johann Sebastian Bachnak a felvilágosodáshoz? Akár ezekre a kérdésekre is választ találhatunk a nagyszerű brit együttes, A Felvilágosodás Korának Zenekara február 28-i koncertjén a Müpában. Elkerülni az alábbi nyilvánvaló veszélyeket: a zenekari játék rutinná válását, az üzleti szempontok kizárólagosságát, az elégtelen mennyiségű próbák gyakorlatát, egy fő-zeneigazgató egyszemélyi túlhatalmát, s végül azt, nehogy a lemezkészítés tevékenysége háttérbe szorítsa az együttmuzsikálás kreativitását. Egy korabeli közös nyilatkozat szerint ilyen célok ösztönözték azokat a historikus zenészeket, akik 1986-ban Londonban életre hívták A Felvilágosodás Korának Zenekarát. Így aztán egyáltalán nem meglepő, hogy a zenekari demokráciát a kezdetektől…

A húsvét liturgikus drámájának foglalata, egy hihetetlenül tanulékony ifjú komponista és a 75 esztendős Ton Koopman csodaegyüttese: A feltámadás című Händel-oratórium áprilisi 8-i megszólaltatása gazdag és sokrétű élményt ígér. „Egy német érkezett a városba, aki kiváló csembalójátékos és komponista. Ma a lateráni Szent János-templom orgonáján játszva be is bizonyította rátermettségét, mindenki csodálatát kiérdemelve.” 1707. január 14-én ezt jegyezte fel évtizedeken át gondosan vezetett naplójába a korabeli római társaság művelt és grafomán tagja, Francesco Valesio, regisztrálva az utókor számára az ifjú Georg Friedrich Händel sikeres belépőjét az Örök Városba. A húszas éveinek elején járó zseni itáliai utazását és többéves ott-tartózkodását persze…

„Az élet túl rövid ahhoz, hogy ebből rutin válhasson.” Mindig ugyanaz — de sohasem ugyanúgy: a Müpában 2020-ban is Haydn Teremtésével indul az esztendő. No és természetesen Fischer Ádámmal, aki személyével garantálja, hogy a tradícióból sosem válhat rutin. Az idei előadások szenzációja, hogy a zenekar Nikolaus Harnoncourt mára legendássá lett egykori együttese, a Concentus Musicus Wien. „Újjászületés — ez az üzenete a Müpa újévi hangversenyének. Haydn nagyszabású oratóriuma, A teremtés olyan mű, amely meseszerű, derűs kifejezőeszközökkel meséli el a világ keletkezését az őskáoszból. E pompás kompozícióval nyitja január 1-jén a 2008-as esztendőt a Művészetek Palotája.” Így harangozták be annak idején…

München a műfaj történetének éppúgy kitüntetett helyszíne, akárcsak az operajátszás jelenének. Legendás ősbemutatók, zajos botrányok, nagy művészek és csodaelőadások garmadájára lehet méltán büszke a Bajor Állami Operaház. Az operarajongóknak aligha kell hosszasan bizonygatni, hogy a Bajor Szabadállam fővárosa nemcsak az Oktoberfestről, a Bayern München focicsapatáról vagy épp a Siemens óriáscégről nevezetes, hanem az operaéletéről is. A Bajor Állami Operaház valósággal ellenállhatatlan vonzerőt jelent a műfaj alkotói és előadóművészei, no és természetesen a közönség számára is. Egy nagyszerű intézmény, amelynek jószerint csupán egyetlenegy személy, az építtetője képes tüntetően hátat fordítani, hisz a bronzba öntött I. Miksa bajor király szobra háttal ül…

Évezredes múltja okán stílszerűen akár Ponte Vecchiónak is nevezhetnénk azt a hidat, amely az olasz kultúrát a magyarral összeköti. A Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar közös fesztiválja, az Európai Hidak idén Itáliát idézi elénk szeptember 18. és 27. között. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Hogy kerül a csizma az asztalra? – hangzik a szólás, amely
az olasz csizmával kapcsolatban most aligha merülhet fel csodálkozó kérdés gyanánt. Elvégre Itália és oly gazdag kultúrája a messzi múltban és a jelenben egyaránt túlbecsülhetetlen mértékű vonzerőt gyakorol ránk, magyarokra, s ezt a tényt idegenforgalmi adatokkal meg irodalmi művek hosszú sorával, kulináris hatásokkal és a…

A munkamániás zongorista meg a vonós művész, aki világéletében a csellóért rajongott – és így vált belőle nagyszerű hegedűs és brácsás. Macujev és Rachlin: páratlan páros, május 3-án közösen lépnek fel a Müpában. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. „The Child is father of the Man”, vagyis „a gyermek a férfi apja” – összegezte egyetlen rövid állításban az emberi jellem és életút meghatározó mozzanatát a romantikus angol költő, Wordsworth, és ezt a bölcs tételt a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem május 3-i kamarakoncertjének mindkét fellépőjével is könnyen igazolhatjuk. Hiszen Gyenyisz Macujev és Julian Rachlin számára egyaránt az első néhány életév, no…

A nevét Sólem Aléchemtől kapta, világhírét a Hegedűs a háztetőn című musicalnek köszönheti, ám Tevje valódi teremtője a kelet-európai történelem és az évezredes zsidó sors volt. A szorongatott, mégis életigenlő tejesember családja és hagyományőrző közössége – ezúttal balettszínpadon. A cikk eredetileg a BTF magazinban jelent meg. „Hiszen azt mondják terólad, hogy igazságos és kegyes Isten vagy, miért jut hát egynek minden, a másiknak semmi? Miért adsz az egyiknek vajas zsemlét, a másiknak csak gondokat?” Ilyesformán faggatja a makacsul kiismerhetetlen Fennvalót a jiddis nyelven alkotó nagy író, Sólem Aléchem Tevjéje, aki legelső alkalommal 1894-ben lépett az olvasók elé. A gondokkal és…

A Budapesti Tavaszi Fesztivál zenés időutazásra invitáló eseménysorozata, a Zsabó Fesztivál másodjára is helyet talál magának a Palotanegyed patinás koncerthelyszínein. Ezúttal a cári és császári udvarok szülőföldjüktől távolra szakadt muzsikusai állnak a magyar szcéna legjobbjait és külföldi vendégeiket felvonultató, négy estén át zajló historikus zenei koncertfolyam középpontjában. „Mindezek a hangszerek, a játékukra specializálódott muzsikusok, a stilisztikai követelmények megvalósításában mutatkozó pontosság: mind nem ér semmit, ha mindez öncél marad, nem pedig – igaz, hallatlanul értékes – segítség ahhoz, hogy visszanyerjük e zene izzását és vitalitását.” Pár évtizede maga a mozgalom kultúrhéroszainak egyike, Nikolaus Harnoncourt fogalmazta meg ekképp a historikus előadásmód –…