Szerző: Papageno

A legjelentősebb osztrák kiadó, a bécsi Gramola gondozásában jelent meg október 15-én az Accord Quartet legújabb lemeze, Erőd Iván mindhárom vonósnégyesével műsorán. Hallgasson bele a lemezbe ide kattintva! Az Accord Quartet 2001-ben alakult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem négy hallgatójából. Közel két évtizedes fennállásuk alatt a zenei élet meghatározó szereplőjévé váltak, több száz hangversenyt adtak, ésszámos ősbemutatófűződik nevükhöz. Magyarországi koncertjeik mellett Európa szinte minden országában felléptek, köztük olyan neves koncerttermekben, mint a Brüsszeli Szépművészeti Múzeum (BOZAR), a Madridi Szépművészeti Múzeum, vagy a szentpétervári Ermitázs. Számos kortárs zeneszerző, mint például Fekete Gyula, Vajda János, Selmeczi György, Zombola Péter és Kákonyi Árpád,…

2018 negyvennyolcadik hetének legnagyobb érdeklődést kiváltó híre a Prima Primissima díjak átadása volt, amelyeket olyan művészek nyertek el, mint Fischer Ádám és Szirtes Ági. Ha lemaradt volna a Járkálj csak, halálraítélt című Radnóti-vers egyetlen fennmaradt kéziratának árrekordjáról, vagy a víz alatt játszó csellistáról készült fotósorozatról, most pótolhatja! A technológia változása a művészetre is nagy hatással van A mobiltelefon elkerülhetetlenül életünk része lett. Ezt a héten több dolog is mutatta: egy olyan fesztivál, amelyre csak mobillal vagy tablettel felvett filmeket lehetett benevezni – és jelentős magyar sikerrel ért véget –, valamint az egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti díj nyertese, Charlotte Prodger, aki iPhone-nal készíti alkotásait. Azt…

Mindig kiábrándítónak találtam egy zeneszerző műsorfüzetben való leírását a darabjáról. Ugyanis elvész a zene által felkínált titok, titok, mely semmiféle más módon nem mondható el. Verbálissá tenni a miértet, nem zeneszerző dolga. A zenemű a Papageno.fm műsorán is hallható. Mégis álljon itt egy idézet Kassáktól, melyet előszónak, mottónak szántam a darabhoz: Játszunk hát mi is – sok pisis kisgyerek a Zsák-utcából. Jaj de szegény ez az utca szegényebb mint mi vagyunk. Hiába nyargalunk nem jutunk ki belőle soha. Hacsak nem mászunk át a falakon. A rovat támogatója az:  

Szemes Mari Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész 1932. május 7-én született Sasváron és 1988. december 10-én hunyt el Budapesten.

Gyapjas mamut agyarából készült tiarát találtak orosz régészek a szibériai Gyenyiszov-barlangban. A szakemberek feltételezése szerint a tiarát a gyenyiszovai emberhez fűződik, akik 50 ezer éve már mamutagyarból készítettek elegáns tűket vagy kőből szép karkötőket. Ez a tiara lehet a legősibb ilyen ékszer a térségben – olvasható a Siberian Times honlapján. Feltehetően amiatt viselték a gyenyiszovaiak, hogy ne lógjon a szemükbe a hajuk. A régészek szerint a lelet érdekessége, hogy valószínűleg férfi és nem nő számára készült. Főképpen mérete árulkodik erről. A tiarán lévő nyomok arra utalnak, hogy a fejdíszt egészen addig hordták, amíg el nem törött, ezt követően aztán félredobták…

Az ünnepekre való készülődés közepette különleges jazz big band élményre tehet szert, aki ellátogat a Fekete-Kovács Kornél fémjelezte Modern Art Orchestra december 16-i koncertjére a BMC-be. A Karácsonyi Napló a legmeghittebb családi ünnep előzményeit és történéseit veszi számba a Fekete-Kovács Kornél értelmezésében. A művészeti vezető és zeneszerző irányításával a MAO zenekar csaknem húsz kiváló művésze emeli jelenlétével és zenei tudásával az est fényét. Ezt már olvasta? https://papageno.hu/intermezzo/2018/12/az-europai-jazz-torteneterol-jelent-meg-tanulmanykotet/ A számos hangszer csodálatos hangjához csatlakozik a koncert során Kálloy Molnár Péter is, aki az előadás szöveges részét interpretálja. A zenei anyag alapjául szolgáló novellát Hegyi György jegyzi.

A lap hosszú cikkben veszi sorra a 2018-as év klasszikus zenei csúcsait. Számunkra a legkedvesebb hír, hogy Kurtág Györgynek a milánói Scalában bemutatott operáját a legjobb előadások között méltatja az írás. Kezdjük is egyből ezzel. Zachary Woolfe, a cikk szerzője teljes mértékben meggyőzőnek, magabiztosnak és türelmesnek írja le Kurtág György Beckett 1957-ben Párizsban bemutatott A játszma vége című abszurd drámáját megzenésítő darabját. A zene – írja Woolfe – finom érzékenységgel követi a szavakat, az előadást pedig a tiszta, átlátható, érzelemmentes és ravasz szavakkal jellemzi. Woolf a premiert követő napon, ugyancsak a New York Times hasábjain megjelent kritikájában sem fukarkodott a…

A Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat ingyenes, havi rendszerességgel jelentkező beszélgetéssorozata következő alkalmával, december 12-én a színházi zenével foglalkozik. Mennyiben más a színházi zene, mint a nem színházi? Milyen a jó színházi zene? Mit ad hozzá a szöveghez? Mitől lesz szerves része az előadásnak? Az opera, operett, musical mellett létrejönnek-e ma új színházi zenei formák? Más rendezőnek más zenét ír egy zeneszerző? Hol az alkalmazott művészet és a valódi önkifejezés határa? Mit gondol ezekről két fiatal zeneszerző, Dobri Dániel és Tarr Bernadett? Olvassa el a velük készült interjúkat! Ezekre és további izgalmas kérdésekre három zeneszerző, Dés László, Kovács Márton és Tallér…

Közös dalt írt a Csík Zenekar és Grecsó Krisztián író az együttes 30. születésnapi, jubileumi nagykoncertjeire. December 28-án és 29-én a Budapest Kongresszusi Központban számos ismert vendég is színpadra lép. „Egy egri kőfejtő borospincéjében jöttünk össze egy napra Grecsó Krisztiánnal, a Harminc év napsütés című regény szerzőjével. A koncepció az volt, hogy mindenki az adott pillanatban jöjjön elő a felgyülemlett ötleteivel, Krisztiánnak pedig ezeket kellett megfelelő szótagszámú szövegekkel feltöltenie. Közös örömdal született” – mondta Kunos Tamás, a Csík Zenekar alapítója. Az ötlet Lévai Balázstól származott, ő rendezi a dupla jubileumi koncertet is. Az alkotás folyamatát filmre vették, íme egy kis…

Felújítva, és újrarendezett állandó kiállítással nyílt meg december 8-án a Kmetty János festő, grafikus hagyatékát gondozó szentendrei múzeum. Gulyás Gábor, a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) igazgatója a december 7-én, a sajtó számára tartott bejáráson felidézte, hogy a Kmetty Múzeum 1981-ben nyílt meg Szentendre főterének egyik emblematikus házában, de a leromlott állapotú épület az elmúlt öt évben már nem tudott rendeltetésszerűen működni, noha a városba érkezők folyamatosan keresték a kiállítást. A rekonstrukció részeként teljesen megújult a tetőszerkezet, a homlokzat és a belső falrendszer, az elektromos rendszer kicserélése mellett korszerű klímaberendezéseket szereltek be, valamint teljesen új világítási rendszert alakítottak ki a házban.…