Április 7-én, a Budapesti Operettszínház Feltámadás koncertjén Webber Requiemjét hallhatja a közönség Ninh Duc Hoang Long előadásában, akivel a darab kihívásairól beszélgettünk.
Szerző: Varga Veronika
Az emlékévben a fiatal tehetségek is fókuszba kerültek, amely kapcsán Kovács Gergellyel és két koszovói művésszel beszélgettünk.
A Müpa nagyszabású összművészeti eseménysorozatán, a Liszt Ünnepen lép fel a világhírű jazz szaxofonos Ravi Coltrane.
Bogányi Gergely május 6-án a Müpában, május 7-én pedig a Kodály Központban játssza Brahms, valamint Robert és Clara Schumann műveit a Pannon Filharmonikusokkal.
Idén megújulva, egy belvárosi fesztivál formájában tér vissza a Liszt Ünnep keretében a világ kulturális és zenei kuriózumait felvonultató PONT Fesztivál. A Budapest főtereit betöltő rendezvény október 9-én az utcafesztiválok vidám hangulatát, színes kavalkádját szeretné megidézni kézműveskedéssel, filmekkel, családi programokkal és sok zenével, a Kaukázus kultúrájának minden érzékszervünkre ható, izgalmas világát bemutatva, így lesz többek között kaukázusi dob workshop, duduk műhely és kékfestés is. A Hangvető, a Müpa és a Liszt Ünnep szervezésében megvalósuló programsorozat célja, hogy összekösse az UNESCO világörökségi listájának kincseit a velünk élő magyar hagyományokkal. A PONT fesztivál alkalmával máshol nem hallható koncertek repítenek a Kaukázus vidékeire,…
A karácsonyi ünnepkör régen is a szellemi és fizikai megpihenés értékes időszakát jelentette az embereknek, azonban a karácsony legújabbkori családi ünnep jellege a karácsonyfával és ajándékozással együtt nálunk is, mint más európai paraszti kultúrákban, viszonylagosan újkeletűnek számít.
Egy különleges műfaj, az élő némafilmzene kerül előtérbe a Budapesti Tavaszi Fesztivál április 22-i, nem mindennapi előadásban. A múlt századi neves filmes, Ewald André Dupont első alkotása, A ősi törvény című némafilm rekonstruált változatára készült zenét a vetítéssel egy időben játssza az Orchester Jakobsplatz München Daniel Grossmann vezényletével. A Philippe Schoeller által komponált zene egyedülálló légkört teremt a közel száz éve készült mozihoz. Az improvizatív és mégis szigorú szabályokhoz kötött est kapcsán a karmesterrel beszélgettünk. – Magyarországi tanulmányai során vagy családi kötődésből tanulta meg a magyar nyelvet? – Münchenben születtem, de a szüleim Magyarországról származnak, ezért otthon mindig magyarul beszéltünk. Így…
„Honnan tudjuk, hogy e dallamok valóban régiek, hogy több száz vagy talán több ezer éves múltjuk van? Elképzelhető, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a gyűjtőnek, akinek épp e legértékesebb anyag megmentése volt a fontos. Az öregeket, főleg az öreg asszonyokat sokszor alig tudtuk éneklésre bírni. Egyikük szégyenkezett: nem illik ez öregasszonynak – mondotta; a másik attól félt, hogy gúnyt űzünk belőle, bolondítjuk; voltak, akik adóhivatalnokokat gyanítottak bennünk, mert most már a nótázást is meg akarják adóztatni.” „A magyar és a vele szomszédos parasztzenének felfedezése a legerősebb ösztönzést adta a magyar művészi zene megteremtéséhez. Gyűjtő- és kutatómunkánk révén a legszorosabb kapcsolatba kerültünk…
A székelyek közigazgatási területeit 1876-ig székeknek nevezték, amelyek ugyanazt a szerepet töltötték be, mint a vármegyék. Az Erdély területén található történeti Háromszék eredetileg a székely széki szerveződés három székéből, Sepsi-, Kézdi- és Orbaiszékből alakult ki. Háromszéket a néprajzi szakirodalomban Székelyföld leginkább polgárosult részeként tartják számon, melynek következményeként a többi székely székek lakóihoz viszonyítva a háromszékiek váltak meg leghamarabb népviseletüktől, táncaiktól, énekes gyermekhagyományaiktól, melyek általában egy-egy település és táj legősibb hagyományelemeit tartalmazza. Háromszék cigány lakosságának lélekszáma a népszámlálásokon összeírtaknak többszöröse. Az itt élő cigányok magyar vagy román anyanyelvűek, cigányul egyáltalán nem tudnak, sokan közülük öntudatukban is hasonulnak a magyarsághoz vagy…
Az Utolsó Óra Program – gyűjtésekből született Új Pátria lemezsorozat második darabja Budatelke és Szászszentgyörgy zenéjét örökíti meg. A Mezőség kisebb, belső tájegységeinek ezen a területen futnak össze a határai, a négy égtáj irányában, körben fekvő területek zenéje és táncai – a sok közös vonás mellett – éles eltéréseket, markáns különbségeket mutatnak. Ez az oka annak, hogy a gyűjtésre érkezett budatelki zenészek olyan gazdag zenei anyagot ismertek, melynek jellegzetes megszólalásban több népcsoport kultúrájának összemosódása hagyott nyomot. Egy-egy mezőségi település hagyományos kultúrájáról már tudjuk, hogy olvasztótégelyként fogadta magába az egymás mellett élő, különböző népek hagyományait, s ennek a jelenségnek egyik centrumaként…
