Szerző: Varga Veronika

Színes virágokkal hímzett fekete kendő utazik le és fel a mozgólépcsőn, a kendő alól kerek arc, szigorú tekintet illan el a tömegben. Sűrűn ráncolt fekete vagy piros szoknya imbolyog piros-fekete köténnyel, mellette két méretes műanyag táska. Alul fekete csizma topog a Deák téri templomnál meg a Népliget ideges tömegében. A fekete kiskabát zsebéből mobiltelefon kerül elő, amelyből kihangosítva szólnak az ángyom jókívánságai. Kissé zavarba ejtő, a mindennapok átlagos látványához mérten talán értelmezhetetlen is, ám gyanúsan ismerős ez a kép… mégsem tudjuk, hogy kiket rejtenek ezek, a városi közegből rögtön kiugró ruhadarabok. Olyan helyeken jelennek meg a fekete-piros sziluettek, ahol nem…

Zalaegerszegi születésűként gyakran megfordultam a nagy rivális, az „ősi ellenség”, Nagykanizsa környékén. A két város közti kibékíthetetlen ellentét eredete többnyire szájhagyomány útján terjedt és öröklődött, majd meg is kövesedett a tudatokban. Így hát a valódi okok már nem tűnnek sem fontosnak, sem érdekesnek, ezzel szemben a vetélkedést évszázadok óta karbantartó szokáselemek ma is élénken hangzanak fel, főleg tősgyökeres, lokálpatrióta öregektől: a rendkívül színes, választékos szóhasználattal rendelkező, nagy hagyománnyal bíró, de mindig továbbfejleszthető ropogós gúnymondatok bizonyítják, hogy a másik város természetesen mindig „sötétebb”. https://papageno.hu/featured/2017/10/mohacs-marad/ A zalaegerszegi (!) Deák Ferenc Megyei Könyvtárban már rávilágítottak a viszálykodás valós történeti hátterére. A „verseny” egészen…

Miközben a romantika korában Európa-szerte megindult a polgári átalakulás, amelynek központjába a nemzeti függetlenségi törekvések kerültek, a városok társadalma felfedezte magának a múlt, a régiség és a hagyományos kultúra értékeit. A falusi világ mindennapi használati tárgyai ekkor váltak művészi értékű alkotásokká, a népzene pedig – habár sokáig még egyáltalán nem volt definiálva fogalma – ekkor kapott kiemelt rangot a művelt társadalmi osztályok és művészek körében. Népiesnek vélt és ténylegesen is hagyományos értéket képviselő elemek kezdek áradni a falvak irányából a városokba, ahol azok formálódni, aktivizálódni kezdtek mint a nemzeti jelleg elsődleges megerősítői, és az addigi ismeretlenség, érdektelenség, nem kevésbé pedig…

A magyar történelem egyik legismertebb hadi eseménye, a limes egyik fontos állomáshelye, az ország legegzaltáltabb modern télűző ünnepe, a tamburavirtuózok legjava. Mindez Magyarország legdélebbi Duna-parti városához, Mohácshoz köthető, amely az ország egyik legszínesebb etnikai összetételű települése. Ez utóbbi tény értelemszerűen hatást gyakorol a helyi hagyományok, a helyi szokások formálódására, a nyelvhasználatra és a zenei élet sajátosságaira, mely Mohácson rendkívüli módon élénk manapság is – aki nem hiszi, egyszerűen utánajárhat, akár az Utolsó Óra Program vagy a Fonó kiadványain, akár az interneten keresztül is, hiszen a hagyományok és a helyi kultúra életben tartása nem jelent sem elmaradottságot, sem az idejétmúlt dolgok…

Mindennél nagyobb lelkesedéssel tölt el, ha közelebbről megismerhetek egy idegen kultúrát, ha tárgyait, hangulatait, dallamait és mozdulatait, tekinteteit, illatait, élénk és alvó állapotát felfedezhetem és összehasonlíthatom a saját környezetem, a saját kultúrám jellegzetes kis alkotórészéivel. Gyakran rádöbbentenek a hétköznapok, hogy nem is kell szükségszerűen távoli vidékekre utaznom ahhoz, hogy akár teljesen más szokásokkal, más életmóddal találkozzam. Azért mentem Erdélybe, hogy a hagyományos falusi kultúra, benne a zene és a tánc még megmaradt darabkáit összeszedegethessem, hogy aztán a töredékekből összerakjam a számomra még összerakható egészet. Az egészet viszont nem csak a zene és a hozzá elsődlegesen kapcsolódó dolgok jelentik, hanem az életkörülmények,…

Maneszes Márton, magyarszováti prímás a népzenészek és népzenekedvelők körében az egyik legismertebb és egyben legmegosztóbb mezőségi muzsikus volt. Személye és játéka nagy hatással volt a magyarországi táncházmozgalomra. Számtalan felvétel készült róla, melyből mind kitűnik különleges, érzelmes énekstílusa és díszes hegedűjátéka. A revival népzenei mozgalom amatőrjei és professzionális muzsikusai sokat merítettek kifejezésmódjából. Az ő mesterének, Vintila Márton magyarszováti cigány prímásnak és zenekarának játéka, melyet Utolsó Óra program is módszeresen és részletesen megörökített, az az archaikus, régies magyarszováti zene, mely a falu autentikus népzenéjét élethűen prezentálja. Ami az embernek tetszik, azt akarja megszerezni. Népzenészgenerációk zarándokoltak Magyarszovátra, Maneszes Márton házába, ahol a kántor-prímás…