Különleges előadás debütált decemberben az Eiffel Műhelyházban: az Artaban Pacsay Attila zenéjével és Almási-Tóth András szövegével jött létre.
Szerző: Várhegyi András
Mind az Operaháznak, mind Rudolf Péternek valódi kaland minden alkalom, amikor a színész az OPERA valamely produkciójában közreműködik.
Soltész Ágnes több mint huszonöt éve játszik együtt férjével, Kovács Zoltánnal az OPERA Zenekarban mint koncertmester. A hegedűművésszel az egyik próba után ültünk le beszélgetni.
Kovács István karakterformálásában érződik egy analitikus elmélyültség, amely operaénekesi jártasságán túl eredeti, orvosi hivatásából is fakad.
A karácsonyi időszaktól elválaszthatatlan A diótörő és a Bohémélet, ahogy a forralt bor vagy a bejgli, de az Operában más is várja a nézőket.
Folytatódik az Opera Magazin sorozata, amelyben zenei szakembereket faggatunk az aktuális operajátszási trendekről és a közönség megszólításának lehetséges módjairól. Ezúttal Csák Balázs kritikust, az Operaportál főszerkesztőjét és Farkas Zoltán zenetörténészt, a Bartók Béla Emlékház igazgatóját kérdeztük, akik az online közvetítések pozitívumairól és buktatóiról is beszéltek. – Az előadások rögzítése nem újkeletű jelenség, ám a pandémia idején megszaporodtak az ilyen jellegű online tartalmak, sőt kifejezetten „kamerára gyártott” színházi előadásokkal is találkozhatunk, amelyeket közönség nélkül rögzítenek. Önök követnek ilyen közvetítéseket? Csák Balázs: Ritkán követem őket. Indokolt persze, hogy legyenek ilyenek, de egy online előadás aligha pótolhatja az élő produkció élményét. Farkas Zoltán:…
Új sorozat indul az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselőit faggatjuk arról, szerintük hogy érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint hogyan érdemes megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdeztük. – Mely előadás nyerte el leginkább a tetszésüket az Operában az elmúlt évekből? Fáy Miklós: Az Olasz nő Algírban áll a legközelebb az elképzeléseimhez, zenei és színházi szempontból is jól sikerült összehozni, már amennyiben elfogadjuk, hogy az opera ebből a kettőből tevődik össze. Persze, nem elég technikásnak lenni, a humor is nagyon fontos. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent…
Mindannyian hallottunk már a színpad csodás gyógyító erejéről, azaz amíg fent van a függöny és a művészek játszanak, minden bajuk egy csapásra elmúlik: a fájós láb nem sajog tovább, a köhögőrohamok megszűnnek, sőt még a dadogás is abbamarad egy időre. De mit szól ehhez az orvostudomány? A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Egy színház mindig különleges helynek számít a kívülállók számára, ahol minden egy kissé másképp működik, mint az megszokott. Ahhoz, hogy egy akkora intézményben, mint a Magyar Állami Operaház, zökkenőmentesen folyhasson a munka, gondosan kialakított belső mechanizmusokra és az egyes munkakörök közötti hatékony együttműködésre van szükség. Az egyik ilyen terület…
Legyen szó bonyolult ügyintézésről vagy csak egy kis odafigyelés-igényről, az Opera humánerőforrás-gazdálkodási osztályán egymásnak adják a kilincset a munkatársak, akik abban az időszakban, amíg a Ház alkalmazásában állnak, az osztályon dolgozókkal találkoznak először, és gyakran utoljára is. Mint az egészségügyi kartotékok: falnyi hosszúságú, három méter magas, fém szekrénysor foglalja el a humánerőforrás-gazdálkodási osztályvezető irodájának nagy részét, benne ezerkétszáz közalkalmazott dossziéjával, katonás rendben. A HR-osztály dolgozói hangsúlyosabban munkaügyi feladatokat látnak el, ide tartoznak a be- és kiléptetések, a képzésekkel kapcsolatos teendők, valamint az új munkaerő toborzása és kiválasztása. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Jelenleg hat fő között oszlik meg a munka,…
Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, ahhoz azonban, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van. A hugenották Meyerbeertől, az Olasz nő Algírban Rossinitől vagy Offenbach A rajnai sellők című darabja – csak néhány az Opera előző évadának bemutatói közül. A gazdag repertoár évről évre gondos tervezés során alakul ki, a Főigazgatóságtól érkező jó ötletek a legelső mozzanatot jelentik. Ezután következik az a komoly kutatómunka, amely során először feltérképezik, kikhez tartoznak a szerzői jogok, kik az esetleges szerzői jogi…
