Szerző: Várhegyi András

Új sorozat indul az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselőit faggatjuk arról, szerintük hogy érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint hogyan érdemes megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdeztük. – Mely előadás nyerte el leginkább a tetszésüket az Operában az elmúlt évekből? Fáy Miklós: Az Olasz nő Algírban áll a legközelebb az elképzeléseimhez, zenei és színházi szempontból is jól sikerült összehozni, már amennyiben elfogadjuk, hogy az opera ebből a kettőből tevődik össze. Persze, nem elég technikásnak lenni, a humor is nagyon fontos. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent…

Tovább

Mindannyian hallottunk már a színpad csodás gyógyító erejéről, azaz amíg fent van a függöny és a művészek játszanak, minden bajuk egy csapásra elmúlik: a fájós láb nem sajog tovább, a köhögőrohamok megszűnnek, sőt még a dadogás is abbamarad egy időre. De mit szól ehhez az orvostudomány? A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Egy színház mindig különleges helynek számít a kívülállók számára, ahol minden egy kissé másképp működik, mint az megszokott. Ahhoz, hogy egy akkora intézményben, mint a Magyar Állami Operaház, zökkenőmentesen folyhasson a munka, gondosan kialakított belső mechanizmusokra és az egyes munkakörök közötti hatékony együttműködésre van szükség. Az egyik ilyen terület…

Tovább

Legyen szó bonyolult ügyintézésről vagy csak egy kis odafigyelés-igényről, az Opera humánerőforrás-gazdálkodási osztályán egymásnak adják a kilincset a munkatársak, akik abban az időszakban, amíg a Ház alkalmazásában állnak, az osztályon dolgozókkal találkoznak először, és gyakran utoljára is. Mint az egészségügyi kartotékok: falnyi hosszúságú, három méter magas, fém szekrénysor foglalja el a humánerőforrás-gazdálkodási osztályvezető irodájának nagy részét, benne ezerkétszáz közalkalmazott dossziéjával, katonás rendben. A HR-osztály dolgozói hangsúlyosabban munkaügyi feladatokat látnak el, ide tartoznak a be- és kiléptetések, a képzésekkel kapcsolatos teendők, valamint az új munkaerő toborzása és kiválasztása. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Jelenleg hat fő között oszlik meg a munka,…

Tovább

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, ahhoz azonban, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van. A hugenották Meyerbeertől, az Olasz nő Algírban Rossinitől vagy Offenbach A rajnai sellők című darabja – csak néhány az Opera előző évadának bemutatói közül. A gazdag repertoár évről évre gondos tervezés során alakul ki, a Főigazgatóságtól érkező jó ötletek a legelső mozzanatot jelentik. Ezután következik az a komoly kutatómunka, amely során először feltérképezik, kikhez tartoznak a szerzői jogok, kik az esetleges szerzői jogi…

Tovább

Az Ybl-palota korszerűsítése új kihívások elé állította az Opera művészeti osztályait, a nehézségekből azonban igyekeznek előnyt kovácsolni: az Andrássy úti játszóhely kiesését az új évadban is nagyszabású turnék egész sorával tervezik ellensúlyozni. Egy olyan, nagy presztízsű intézmény életében, mint a Magyar Állami Operaház, elengedhetetlenül fontos, hogy a társulat időről időre felkerekedjen, és a repertoáron lévő, jelentős produkciókat távoli vidékekre is eljuttassa. A turnézás kettős célt szolgál: egyrészt általa olyan közönséget képesek elérni, akik máskülönben nem találkoznának magyarországi opera- és balettelőadásokkal, másrészt bekapcsolja az Operát a globális vérkeringésbe, és biztosítja a méltán elvárható nemzetközi figyelmet. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Az…

Tovább

Aki mostanában az Operaház környékén jár, egy kipakolt, építési munkálatok alatt álló épülettel találkozik, amelyre már jócskán ráfért a korszerűsítés. Noha a színházi munka jelentős részét kiszervezték, nem mindenki hagyta el az épületet. A főigazgatóság nem költözik, az OperaVisit és az Opera Shop változatlanul üzemel, és a gondnokság jelenleg is azért felel, hogy minden rendben menjen. Mi, magyarok igencsak szerencsésnek mondhatjuk magunkat, amiért fővárosunk egy olyan gyönyörű műemléki épülettel rendelkezik, mint az Operaház, amelyben a múlt század nagy háborúi sem okoztak komolyabb károkat. Az a tény, hogy ez az épület eddig képes volt a feladatát ellátni és zavartalan élményt biztosítani…

Tovább

Korniss Péter, a magyar fotográfia meghatározó alakja tavaly ünnepelte nyolcvanadik születésnapját. A Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfusnak a hazai táncfotográfia területén végzett munkája is jelentős. Az alábbi beszélgetésből nemcsak egy páratlan pályaív rajzolódik ki, hanem az Opera vizuális kommunikációját érintő, alkotóként megfogalmazott, markáns vélemény is. – Hogyan került kapcsolatba a táncfotográfiával? – A Budapesti Fényképész Szövetkezet riport osztályán kezdtem a pályámat 1958-ban segédmunkásként, ahol időnként kaptam egy-egy könnyebb fényképészfeladatot is. Egyik alkalommal engem küldtek ki az Operaházba egy balettvizsgára, mert minden kollégám lebetegedett. „Te hétvégenként úgyis készítesz sportfotókat, itt is ugrálnak, ott is ugrálnak” – mondta némi gúnnyal az akkori főnököm.…

Tovább

Különleges hangeffektek, összetett kommunikációs rendszer, díszletelembe rejtett hangszórók. Az Opera háttérszakmáit bemutató sorozatunkban ez alkalommal a hangmesterek birodalmába látogattunk el. Megbújik az Andrássy úti dalszínház nézőterének leghátsó traktusa mögött egy apró helyiség, amit ugyancsak páholynak neveznek, ám itt nem a jól megszokott, díszes, vörös bársonyborítású, aranyozott belső tér fogadja a belépőket, hanem robusztus keverőpult, erősítők és egyéb, bonyolult hangtechnikai berendezések. Ez az úgynevezett hangpáholy, ahonnan az előadások hangosítással, vetítéssel kapcsolatos feladatait látják el a szakemberek. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. A háromfős csapat vezetője Hüttl Gábor főhangosító, aki 1978-ban került a Magyar Állami Operaházhoz. Tudását régi mesterektől szerezte, és…

Tovább

Az Opera korrepetitorait bemutató sorozatunk előző két részében olyan zongoristákról olvashattak, akik a magánénekesek felkészülését segítik. A mostani részben megismerhetik azokat a szakembereket, akik nélkül nem ugrana akkorát Rómeó, és nem forogna olyan bájosan Odette sem. A balettkorrepetitorokkal beszélgettünk. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Az intézmény repertoárján szereplő előadások létrehozásán a figyelem középpontjában álló művészek mellett nagy számban tevékenykednek olyan hozzáértők is, akikkel a nézők közvetlenül nem találkozhatnak, mégis ott érezhetik őket a látványos díszletek, a bámulatos frizurák vagy épp egy jól felépített mozdulatsor mögött. Az egyik ilyen hivatás a balettkorrepetitoroké, akik a Magyar Nemzeti Balett világszínvonalú produkcióinak létrejöttét…

Tovább

Az Opera énekes-korrepetitorait bemutató sorozatunk első részében a szakma évtizedek óta aktív kiválóságait mutattuk be. Most nézzük meg, hogyan igyekszik elsajátítani a szükséges tudást a fiatalabb generáció, és mi vonzza őket ebben a szép, de nehéz hivatásban. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. A Magyar Állami Operaház gazdag repertoárja mögött megannyi művész és szakember állhatatos munkája áll – mindenkire szükség van, a legkisebb csavar is nélkülözhetetlen a gépezetben. A korrepetitorok egyáltalán nincsenek szem előtt, pedig a próbákon nyújtott segítségük nélkül elképzelhetetlen egy előadás megszületése. A csapatot Szennai Kálmán fogja össze, akit 1998-ban szerződtetett le Oberfrank Géza. Az ő…

Tovább