A pandémia mindannyiunk számára fontos felismeréseket hozott. Gothár Péter legújabb filmje, a Hét kis véletlen rendkívül aktuális témákat ábrázol, amelyeket a jelenlegi kiélezett helyzetben talán mindenki érzékenyebben és hatásosabban tud adaptálni. Fontos üzenete a filmnek, hogy kik vesznek körül és hogy mit viszünk magunkkal – a főszerepet alakító Rezes Judit színművésznővel beszélgettünk.
– Milyen élmény volt számodra a Hét kis véletlen forgatása?
– Furcsasága és egyben csodája volt mindennek, hogy a forgatás alatt állapotos voltam. Úgy éreztem, hogy sokkal jobban össze tudtam magam szedni, hiszen duplán, magamra is és a kisbabára is figyelnem kellett. Hálás vagyok, mert a rendező megértette a helyzetet és mindenben támogatott.
– Gothár Péterrel többször dolgoztál már együtt a Katona József Színházban. Jelentett bármilyen könnyebbséget, hogy ismertétek egymást?
– Mi mindig is jól tudtunk együtt dolgozni. Péter sajátos módszerekkel, stílussal és nyelvezettel rendelkezik, amit jó, ha ismer az ember. Például minden próbafolyamat előtt fotókat nézegetünk közösen, amiből már sok mindent megérezhetünk a leendő alkotásból. Felcsillannak a darab stílusára jellemző ruhák, épületek, hangulatok, gesztusok. Színészként már ezen a ponton érdemes nagyon figyelni, hiszen ezek egyfajta rendezői instrukciók is.
– A filmben egy kórusvezetőt alakítasz. Mit lehet elmondani Gertrúdról?
– Igazi művészlélek, egy rendíthetetlen Bartók-rajongó, aki talán picit magának való. Szívvel-lélekkel végzi a munkáját, de utoléri őt egy életközepi válság. Belefásul a hétköznapokba és a házasságába. Találkozása Albánnal egy szempillantás alatt mozdítja őt ki a szürkeségből és az unalomból.
– Milyennek írnád le a két nő kapcsolatát?
– A film érzékenyen, a testiségben lévő kliséket mellőzve nyúl a két nő viszonyához, belső konfliktusaihoz. Albán érkezésével megborul a család egykori harmóniája és kialakul egy szerelmi háromszög. A változás ugyanakkor nem csap át gyűlöletbe, a mély szeret mindvégig. Hangsúlyos kitérője a történetnek a nagymama múltja is, vagyis az kerül előtérben, hogy kik vesznek minket körül, hova születtünk és mit viszünk magunkkal ebből az örökségből.
– Neked mit jelent a család?
– Nálunk négy generáció élt együtt egy házban, amikor kisgyerek voltam. Azt gondolom – bár fiatal voltam még -, hogy sok mindent megtanultam és megértettem a család összetartó erejéből, az idősek iránti tiszteletből. A család az a közösség, ahová, ha olykor csak lélekben is, de mindig vissza lehet térni egy kis bátorításért, megerősítésért, védelemért. Erről sosem szabad elfeledkeznünk.
– Azt hiszen, sok esetben a pandémia ezekre a kötelékekre erősített rá.
– A mindennapi rohanásban egyszerűen nem tudtuk teljes lélekjelenléttel megélni az együttléteket, ez az időszak viszont rendkívül összehozott bennünket.
– Milyen tervekkel indulsz a közeljövőnek?
– Júniusban ismét a Katona műsorán lesz A bajnok, szeptemberben pedig egy gyermekdarabot mutatunk majd be a Jurányiban.
