A jazz a mozivásznon az 50-es években élte a fénykorát. Lehet, hogy azért, mert addigra vált a műfaj valamilyen szinten értelmiségi státuszszimbólummá, amit Hollywood csak részben értett meg, illetve csak az évtized második felében kezdett modern jazzt használni, ami az intellektuális szalonképességet volt hivatott fémjelezni. Először inkább biztosra ment, és a szvingkorszakban roppant népszerű zenészekről […]

1947 a modern jazz alapítója, Charlie Parker legragyogóbb éve volt. Ez az év – Stan Kenton és Dizzy Gillespie jóvoltából – a latin jazz születési évének is tekinthető, amikor számtalan egyéb érdekes zenei kísérlet is napvilágot látott. Ennek azonban semmi nyoma nem volt a slágerparádékon. A jazz évszázada című kötet e-book formátumban megvásárolható a következő […]

Az egyik leghíresebb és talán legmaradandóbb vokalizált szólószám a skót származású, angliai születésű, de hároméves korától az Egyesült Államokban nevelkedő énekesnő, Annie Ross nevéhez fűződik. Annie Ross ambiciózus pótanyukája, a nagynénje filmcsillagnak szánta a kislányt, aki így rövidesen ugyanúgy Hollywoodban találta magát, mint a később világhírűvé vált Judy Garland, akivel 12 éves korában együtt is […]

Count Basie a II. világháborút követő kedvezőtlen üzleti körülmények dacára fenntartotta a bigbandet a háború után is, és sem a zenekar, sem pedig a szólisták ütőereje nem csökkent, csak a bevétel. 1949-ben már ő sem tudott tovább dacolni a válsággal, és szélnek eresztette az embereit, majd szeptett formációban folytatta a zenélést. A jazz évszázada című […]

A tánc szempontjából Amerika divatdiktátorának számító harlemi Savoy Ballroom házi zenekarát a legendás hírű púpos dobos, Chick Webb vezette, aki húszéves énekesnőjével, Ella Fitzgeralddal hatalmas rajongótáborra tett szert. Mivel a Savoyban két pódium volt, itt rendezték a „zenekarok csatáit”, ahol a közönség tapsereje döntötte el a győztest. A jazz története című kötet hamarosan e-book formátumban is […]