• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Ў - A szabadság blogja Könyv Címlap

A belarusz Jeanne d’Arc – Larisza Genyijus élete

Szerző: Bárász Péter2021. augusztus 15.
Facebook Twitter E-mail
Larisza Genyijus - forrás: Wikipédia
Larisza Genyijus - forrás: Wikipédia

Nem tudok, de nem is akarok szenvtelen maradni. A lágerregények közül kedvencem (jaj, de nem illik ide ez a szó, csak hát nem tudok helyette jobbat) a Pokolbeli víg napjaim. És a Per, ami nem tartozik ide, nekem csak azért jut a téma kapcsán eszembe, mert amikor Az Arbat gyermekeit olvastam – ez volt az első talán – az volt az érzésem, egyrészt, hogy bele kell őrülni (olvasás közben többször volt, hogy elfelejtettem leszállni a buszról, ami a végállomáson visszafordult velem, de én újra túlmentem pár megállót), másrészt pedig, hogy én ezt már olvastam valahol. Igen, Kafkánál. Faludy, Kafka, Ribakov, Aljahnovics, Nyakljajeu, Szolzsenyicin, Salamov, Pavel Szevjarinyec és… Larisza Genyijus.

Larisza Genyijus (1910-1983) elsősorban költő volt. Faludy számára az irónia, ami átsegítette kétségbeejtő helyzetén, Genyijusnál a minden külső erőt legyőzni képes hit és szeretet. Tessék elképzelni egy Gulag-regényt, amelyben nem találsz gyűlöletet, megvetést igen, de azt is elég keveset. Szeretetet viszont bőven! elsősorban rabtársai iránt, de (rajtuk keresztül is) jóformán az egész emberiség felé áradót – minden lapján. Éppen ezért helyezem én őt a szörnyűségeket megélt és leírt tanúk többségénél jóval magasabbra. Könyvének ez is a címe: Gyónás.

Janka Genyijus, Larisza férje Prágában szerezte az orvosi diplomáját, ott is dolgozott. Így került a költőnő a Belarusz Népköztársaság (BNR) száműzetésben lévő kormányának közelébe és látókörébe. 1943. márciusában meghalt Vaszil Zaharka, a BNR elnöke, néhány nappal előbb még végrendelkezett. Ennek értelmében Larisza Genyijus a BNR emigráns kormányának főtitkára lett, az ő gondjaira bízták a BNR hatalmas archívumát. (Élete végéig csehszlovák állampolgár volt, valamint a BNR-é is, aminek kormánya mindmáig működik, központjuk jelenleg Kanadában található, vezetőjük Ivonka Szurvila.)

Bár mindig is szovjetellenes volt, költészete jelentős részben nemzeti-felszabadító jellegű, de vesztére, valószínűleg a BNR-ben vállalt szerepe vált. Férjével együtt 1948-ban tartóztatták le, majd lopták ki Csehszlovákiából a „szovjet” Bécsen, majd Lvovon (Lemberg) keresztül Minszkbe. Itt Genyijus kínvallatását személyesen a Belarusz SzSzK állambiztonsági minisztere, Lavrentyij Canava vezette: legfőbb célja a BNR archívuma volt, de Larisza nem vallott. A házaspárt 25-25 év lágerre ítélték, bár büntetésüket külön-külön töltötték, egyszerre szabadultak: 1956-ban „részben rehabilitálták” őket, büntetésüket 8 évre csökkentették, amit már leültek, így a férj szűkebb pátriájában, Zelvában települhettek le.

Ide kapcsolódik:
Szolzsenyicin belarusz elődje – Francisak Aljahnovics

Fiúkat, Jurka Genyijust (1935-1985) az utolsó pillanatokban sikerült Lengyelországba menekíteni, ott nőtt fel, szerzett gyerekorvosi diplomát és lett belőle ismert (belarusz) író. 1957-ben átköltözött Lengyelország belarusz-lakta részére. Bár szüleit nem engedték ki többé a Szovjetunióból, Jurka többször is meglátogathatta őket Zelvában, ami Genyijusék szabadulása után a belarusz irodalmárok tiltott, a KGB folyamatos felügyelete alatt álló, de gyakran látogatott zarándokhelyévé vált. Édesanyjával közös (külön-külön írt, csak egybeszerkesztett) kötetük 1992-ben láthatott napvilágot – Lengyelországban, de persze belarusz nyelven.

1999-ben a Belarusz Helsinki Bizottság a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, hogy kezdeményezze: semmisítsék meg Larisza és Janka Genyijus igazságtalan ítéletét. Válasz: oka van, hogy a költőnő miért nem rehabilitálható. És hogy mi ez az ok, azt csak közvetlenül a megtorló intézkedés áldozatával közölhetjük.

Elmondom, miért figyeltem én fel Larisza Genyijusra. Sok éve kezembe akadt néhány oldal az emlékirataiból. „Vonattal mentünk, az emberek felfigyeltek rám, sok mindent kérdeztek és kértek is. Berlinben néhány napra megálltunk, barátainkkal tartottunk egy közös estét is, amihez mindent jegyre kellett bevásárolni. Barátaink sokat dicsértek engem, Mikola, aki utolsónak szólt, egyszerűen ezt mondta: „a mi számunkra ő Jeanne d’Arc”. Elsötétült előttem a világ.” Az, hogy egy 33 éves aktív (és szép) nőt dicsérnek a barátai, érthető, de kicsoda lehetett ő, akit 1943-ban, amikor körös-körül dúl a háború, idegen emberek felismernek és megszólítanak a vonaton. Internet nem volt, de szerintem újságok se nagyon lehettek. Pláne nem olyanok, amelyek a Szovjetunió németek által megszállt területein a prágai (és berlini) belarusz emigrációról adtak volna (fényképekkel illusztrált!) híreket…

irodalom prága belarusz larisza genyijus
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésföldhöztapadt agyselyem
Következő bejegyzés Orbán Eszter: „Az elsődleges szempont az irodalmi és színházi minőség”

Ajánlott Bejegyzések

Intermezzo

Tudtad, hogy Mexikóban létezik egy Márai Sándor Könyvesbolt?

2023. január 31.2 perc olvasás
Ў - A szabadság blogja

Miféle győzelem!!? – Dmitrij Nagijev tárcája

2023. január 31.5 perc olvasás
Gurubi Ágnes - fotó: Bazánth Ivola
Így írunk mi

Így írunk mi – Új blog indul a Papagenón

2023. január 31.4 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Mentorok - forrás: Déryné Program Színház mindenkinek

„Meglepő volt, milyen sokan akarnak drámát írni Magyarországon!”

Szent István Filharmonikusokat Záborszky Kálmán vezényli - forrás: Szent István Filharmonikusok Promóció

Petőfi, Kacsóh Pongrác és Lajtha László előtt tiszteleg a Szent István Filharmonikusok koncertje

Keller András - fotó: Emmer László Promóció

Hallgassunk Schubertet! – Tematikus nappal kezdi az évet a Concerto Budapest

Promóció

Sok hűhó semmiért – A BDZ-műhely újabb összművészeti produkciója

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.