2018 huszonegyedik hetében eddig lappangó művek bukkantak fel, új zenei és zenével kapcsolatos neurobiológiai kutatások eredményei láttak napvilágot, és két nagy magyar sikernek is örültünk. Hírösszefoglalónk csak látszólag tart barokktól barokkig.
Bolívia alföldi vidékein a 90-es években egy lengyel származású katolikus pap írott zenei anyag után kezdett kutatni, és a falubeli öregektől kérdezősködött. Miután elnyerte a bizalmukat, megdöbbentette az, amit kapott: több ezer oldalnyi kéziratot, barokk operák és versenyművek kottáit, amelyek között voltak egészen frissen másolt lapok is.
A darabot, amelyet a hegedűművész egy, a brüsszeli konzervatóriumnak adott hagyatékban talált, Ysaÿe az Ötödik és a Hatodik szonáta között komponálta.
Fazekas Gergely a 17–18. századi zeneelméleti szövegek elszórt, formára utaló megjegyzései alapján a zenei forma Bach-korabeli fogalmát kísérli megragadni, s azt vizsgálja, hogy az mennyiben áll összhangban a Bach-darabokra jellemző kompozíciós logikával.
Új fejezet nyílik Bach szólóhegedűre írt műveinek megközelítésében
A kutatás eredménye azt mutatta, hogy bizonyos feladatokban a zenészek mind a nem zenészeket, mint a kétnyelvűeket túlteljesítették.
Miért működik másképp a jazz- és a klasszikus zongoristák agya?
A zene segíthet az űrhajósoknak abban, hogy ne csak mint legénység vegyenek részt az egyes küldetésekben, hanem egy multikulturális család részeként.
A zenélés pozitív érzelmi hatásai a világűrben is jelentkeznek
A Magyarországon élő hangszerkészítő, Bernd Etzler által bemutatott brácsa- és csellóvonó aranyérmet, míg az ő nevéhez fűződő hegedűvonó ezüstérmet szerzett Mittenwaldban, a négyévente megrendezésre kerülő rangos megmérettetésen.
Bársony Péter a világ egyik legrangosabb hangszerkészítő versenyének zsűrijében
Baráth Emőke első szólóalbuma 2019-re várható, amelyen velencei barokk szerzők, többek között Barbara Strozzi, Fancesco Cavalli és Antonio Cesti darabjai szólalnak majd meg.
