2019 kilencedik hetében március havába léptünk. Megnyílt a krakkói Fonó Klub, ifjú magyar művészeket ünnepeltek Avignonban, és Fischer Iván is esélyes a Concertgebouw együttesének zenei igazgatói posztjára.
A héten búcsút kellett vennünk kiváló művészektől: a klasszikus zenei pályán induló Koós Jánostól, André Previn Oscar-díjas zeneszerzőtől, Demjén Gyöngyvér színésznőtől, a budapesti születésű Ivan Sardi operaénekestől, Dominick Argento zeneszerzőtől, Sziklay Erika énekművésztől.
Nemzetközi érdekességekből nem volt hiány ezen a héten sem. A Rolling Stones zenéjére készült balett, Sydney emblematikus operájához hasonló épület kerülhet Düsseldorfba, és miközben a Berlini Filharmonikusok tiszteletbeli tagjává avatták Zubin Mehtát, zenészek gyötrésével és megalázásával vádolják Daniel Barenboim világhírű zongoraművészt és karmestert, a berlini Staatsoper Unter den Linden fő-zeneigazgatóját.
Meng Jiang úrnő dala egy régi, egész Kínában ismert és igen kedvelt népdal, amelynek a fellelhető legkorábbi, 1901-es sanghaji felvételét hallgathatjuk meg a First Recordings of China nevű tudományos projektnek köszönhetően. A dallamra a Pekingtől és Sanghajtól több mint 7000 mérföldre található indianai Bloomingtonban található fonográf hengereken leltek rá.
Talán már a Föld egy-két, száz évnél idősebb embere sem emlékezhet arra, hogy milyen volt New York 1911-ben. A város számos mai történésze és rajongója különös figyelmet fordít erre a virágzó időszakra, amikor New York lakossága hirtelen ötmillióra duzzadt. Jelenleg nem kerülhetünk annál közelebb ehhez a világhoz, mint hogy megnézzük az alábbi dokumentumfilmet, amely a korabeli New York forgatagába enged bepillantást.
