2019 huszonnyolcadik hetében Fülöp Fruzsina betonpadja elnyerte a világ egyik legfontosabb építészeti és designdíját, Eötvös Pétert Opus Klassik-díjra jelölték, és bemutattuk a Bartók Világverseny elődöntőseit. Hírt adtunk fiatal tehetségek, Gertler Teo és Cserháti Gergely jelentős nemzetközi sikeréről is.
Ezen a héten is jelentős alkotókat veszítettünk el. Meghalt João Gilberto, a bossa nova egyik atyja, Frank Oszkár, „a halkszavú zenetudós”, Leon Kossoff brit festőművész, Valentina Cortese olasz filmcsillag és Jablonkay Mária színművésznő.
Szerencsére örömteli híreknek sem voltunk híján.
Sass Sylvia varázslatos hangján és kivételes színészi kifejezőerővel jelenítette meg az operairodalom nagy szopránszerepeit itthon és a világ leghíresebb operaházaiban, s kiemelkedő művészetét a legjelentősebb lemezcégek felvételei is megörökítették. Az utóbbi években – amellett, hogy fiatal énekeseket tanít és nemzetközi mesterkurzusokat tart – egyre többet fest és ír.A Magyar Művészeti Akadémia Szivárvány havasán című portréfilmjében Sass Sylviát ismerhetjük meg közelebbről.
Arról is beszámoltunk, hogy Agócs Gergely rendszeresen jár gyűjteni a nogaj, kumuk és egyéb, az egykori Kazár Kaganátus területén élő türk népcsoportok falvaiba, munkája során megszámlálhatatlan és zeneileg, kultúrtörténetileg izgalmas egyezésekre talált, melyeket szakértő formában tár a hallgatóság elé. Legutóbb 2019 június végén tért vissza egy intenzív gyűjtőútjáról, amelynek során három kaukázusi régió mintegy 15 különböző (egymástól több száz kilométerre fekvő) helyszínén végeztek gyűjtéseket.
Az online zeneszolgáltatók adatai azt mutatják, hogy növekszik a klasszikuszene-letöltések és -hallgatások száma. Emögött nem csupán az áll, hogy csökken az illegális letöltés: ennek az oka leginkább abban kereshető, hogy szélesedik a hallgatói bázis. Nyilvánvaló, hogy nem az idősebb generáció használja ezeket az alkalmazásokat és szolgáltatásokat, hanem a fiatalabb, tech-érzékeny korosztályok, akik például a relaxáláshoz a nyugtató zongoramuzsika listákból válogatnak, de ők azok, akik sokkal nyitottabban böngésznek a hasonló zenei stílusok között. Sokat segít abban, hogy a komolyzene vonzó legyen, hogy olyan fiatal művészek kerülnek reflektorfénybe, mint Sheku Kanneh-Mason, Alexis Ffrench vagy Jess Gillam.
A Hallomások Szatmári Róbertnek, a Klasszik Rádió 92.1 főszerkesztőjének a blogja, aki így invitálja az olvasókat: „Ez a blog a zenéről szól. Személyes élményekről, művekről és szerzőkről, utazásokról és megérkezésekről. Nem lesz ezekben az írásokban semmi objektívnek vagy netán zenetudományosnak szánt háttér, csak arra kérem az olvasót, utazzon velem az általam bejárt világokba. Ez a blog a zenéről szól. És néha, egy kicsit, rólam is.”
Hírt adtunk arról, hogy nem csupán ausztrál zeneszerzők, énekesek, zenészek, társulatok művészeti vezetői írták alá azt a nyilatkozatot, amelyben felszólítják az ország operaházait és operát játszó társulatait, hogy a bemutatott előadások tükrözzék a nemi egyenlőséget és sokszínűséget. A nyilatkozat egyik kezdeményezője, Sally Blackwood, aki színházban, cirkuszban, operában és táncszínházban is dolgozott művészeti vezetőként, úgy véli, az opera nem találja a helyét, legitimitását a kortárs kultúrában, ezért ideje átgondolni, mi a műfaj feladata, érvényessége ma.
Hétről hétre igyekszünk derültségre kelteni olvasóinkat. Az utóbbi napokban azt mutattuk meg, mindent lehet megszólaltatni: például bútorokat, furcsa formájú és méretű hegedűket.
